Ahol az emberek odafigyelnek egymásra

– Csendesen telnek, a 170 lelkes településünkre jellemző az elöregedés, ugyanakkor örvendetes, hogy a fiatalok nem vándorolnak el, hanem itt maradnak. 2013-ban három kisbaba is született, ami igazán rekordnak számít, és az idén is várunk egyet – mutatja be a kis falu életét Gál Lászlóné polgármester. – Önkormányzatunk sokat tesz azért, hogy megkönynyítse a családok életét. Saját kisbuszunkkal szállítjuk óvodásainkat és iskolásainkat a tófeji intézményekbe. Az iskolával való együttműködés keretében Baktüttösről és Gutor-földéről is hozzuk-viszzük a gyerekeket, ami nagyban hozzájárul a kisbusz fenntartásának költségeihez. A falugondnoki szolgálat szintén fontos szerepet tölt be az itt élők mindennapjaiban; a falugondnok ebédet szállít, elviszi a betegeket az orvoshoz, kiváltja a recepteket, és bevásárol, mert ilyen kisfaluban nem minden kapható.

– Példás a településen az idősekről való gondoskodás is. A tevékenység elismeréseként Pusztaedericset tüntették ki Idősbarát Önkormányzat Díjjal elsőként a megyében.

– Jelenleg a Támasz Alapszolgáltatási Intézmény működteti szociális ellátórendszerünket, melyet nagy erőfeszítések árán tartunk fenn. Örvendetes azonban az, hogy az idősek klubja iránt változatlanul nagy az érdeklődés a lakosság körében. Harminc főt látnak el, telt házzal. Emellett házi gondozást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és szociális étkeztetést biztosítunk, valamint családsegítő és gyermekjóléti szolgálatot működtetünk. Segítjük a szülőket a felmerülő problémák megoldásában. A házi segítségnyújtást az önkormányzat ingyenesen biztosítja a rászorulóknak, a szociális ebédért mindössze 450 forintot kell fizetni. Átvállaljuk a hulladékszállítás díját és az ivóvíz költségeihez is hozzájárulunk. Gyermekeink hosszú évek óta térítésmentesen kapják az iskolában a tízórait.

– A falu fejlesztésére milyen lehetőségeik vannak?

– Nem mondhatni, hogy sok, mert a kiírók "nagyban" gondolkodnak, a kistelepülések igényeire és lehetőségeire kevés a pályázat. Szerettünk volna térfigyelő kamerarendszert kiépíteni, de sajnos nem nyert pályázatunk. A Leaderben támogatást nyertünk a kastély környezetének rendbetételére. Az épület stílusához illő kerítést építünk kapukkal. Ezt a munkát már megkezdtük, a kastély udvarának megszépítéséhez a játszóteret és padokat is felújítjuk, ezt már saját erőből – játszótérre nem tudtunk eredményesen pályázni. A szociális tűzifára is adtunk be pályázatot. Az elosztás szabályait nem igazán tartom igazságosak, mert csak azok kaphattak, akik már amúgy is részesülnek valamilyen támogatásban, pedig rajtuk kívül is élnek rászorulók a faluban, akiknek ez az egyszeri segítség jól jött volna.

– Ön már 90-től polgármester. Hogyan értékeli az elmúlt éveket a saját és a falu szempontjából?

– Ez a ciklus nem szerencsésen kezdődött a személyemet ért támadás miatt. Akkor elgondolkodtam, húsz év után érdemes-e még folytatni. Végül is úgy döntöttem, igen, a rám számító emberek érdekében nem hagyhatom abba a munkát. Egy ilyen kis faluban nem könnyű az élet megszervezése, sokkal többet kell dolgozni azért, hogy az itt élőknek a nagyobb településeken elérhető szolgáltatási színvonalat biztosítsunk. Ahogy már említettem, ehhez hiányoznak a "kicsikre szabott" pályázatok. Szerencsére képviselő-testületünkben megvan az akarat, hogy megoldást találjon a kihívásokra. Feladataink elvégzésében segítségünkre van a pusztaedericsi gáztároló által fizetett iparűzési adó, ezért valamivel jobb helyzetben vagyunk, mint azok kistelepülések, melyek kizárólag költségvetési forrásból élnek. Ugyanakkor nekünk kell szembenézni azzal a kockázati helyzettel, amit a gáztároló jelent. Legveszélyeztetettebb településként külső védelmi tervet kellett készítenünk, és évente részleges, háromévente pedig teljes körű védelmi gyakorlatot kell végeznünk.

– A helyi közösség nemcsak összetartásáról, hanem ünnepeiről is híres.

– Sok éve hagyomány nálunk, hogy a betegek világnapja alkalmából összejönnek öregeink, melynek házigazdája az idősek klubja és az önkormányzat. Február 12-én négy környező településről láttuk vendégül az érdeklődőket. A lelki ráhangolódást, a betegséggel való együttélés gondjait, az Istenre való hagyatkozást emelte ki beszédében Szabóné Piri Zsuzsanna evangélikus lelkész, a délutáni szentmisén Bognár István plébános a betegek szentségében részesítette azokat, akik ezt kérték. Február 22-én tartottuk meg a hagyományos disznóölést. Ezúttal minden feladatot a fiatalokra bíztunk. Meghívtuk a település gyerekeit is, hogy ismerjék meg a tradicionális disznóvágás módját és célját. Február 25-én ismét egy szép eseményre gyűltünk össze, szociális ellátórendszerünk tízéves fennállását ünnepeltük.

– 2014 elé milyen várakozásokkal néznek?

– Ez évi költségvetésünk elfogadhatóan alakul, így lehetőségünk adódik fejlesztésekre. Ezek főleg felújításokat jelentenek, hogy szinten tartsuk az eddig elért eredményeinket. A kastély helyiségeit kifestjük, az ifjúsági klubban megújítjuk a gépparkot, konyhánkba új tűzhelyeket és hűtőgépet szerzünk be. Felújítjuk a településköszöntő táblákat, folytatjuk a hegyi utak karbantartását és kiépítjük a térfigyelő kamerarendszert. Igaz, pályázatunk nem nyert, de szerencsénkre egyik munkásunk kiváló szakember, aki ezt műszakilag meg tudja oldani. Önkormányzatunk állja az anyagköltséget illetve beszerzi a szükséges terveket és engedélyeket. Mindez másfél millió forint megtakarítást jelent.

Önkormányzati munkánkban kiemelt jelentőséggel bír a közösségére való odafigyelés is. Ennek jegyében szervezzük meg a már említett programok mellett minden évben a nyári gyermek-, valamint az angol nyelvi tábort. Idén keressük annak lehetőségét, hogy az alsó tagozatosok úszótanfolyamon vehessenek részt. Egy ilyen kisfaluban az összetartás, az öszszefogás, egymás segítése az egyetlen járható út. Minden cselekedetünket ez a szándék vezeti, hangsúlyozta Gál Lászlóné.