STAR TREK

A PARAMOUNT PICTURES és a SPYGLASS ENTERTAINMENT bemutatja
a BAD ROBOT produkciójában

J.J. ABRAMS
filmjét

STAR TREK
– STAR TREK  –

Producer
J.J. AMRAMS
DAMON LINDELOF

Executive producerek
BRIAN BURK
JEFFREY CHERNOV
ROBERTO ORCI
ALEX KURTZMAN

GENE RODDENBERRY
eredeti Star Trek története alapján

Forgatókönyv
ROBERTO ORCI & ALEX KURTZMAN

Rendezte
J.J. ABRAMS
 
JAMES TIBERIUS KIRK…....................…….……..CHRIS PINE
SPOCK PRIME…………………..…….…...ZACHARY QUINTO
AMANDA GRAYSON………………....…...…WINONA RYDER
ÖREG SPOCK…….................................…….LEONARD NIMOY
NERO............................................................................ERIC BANA
DR. LEONARD „BONES” McCOY.......................KARL URBAN

FORGALMAZZA A UIP-DUNA FILM
www.uipduna.hu

{slimbox album="star"}images/stories/programajanlo/film/star/1.jpg{/slimbox}  {slimbox album="star"}images/stories/programajanlo/film/star/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="star"}images/stories/programajanlo/film/star/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="star"}images/stories/programajanlo/film/star/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="star"}images/stories/programajanlo/film/star/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="star"}images/stories/programajanlo/film/star/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="star"}images/stories/programajanlo/film/star/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="star"}images/stories/programajanlo/film/star/8.jpg{/slimbox}

A jövő elkezdődik
 A világ legizgalmasabb kalandja veszi kezdetét a Star Trekben, amikor első útjára indul az eddig sosem látott technikai csodákkal felszerelt űrhajó, a U.S.S. Enterprise, fedélzetén fiatal újoncokkal. Kalandos, fordulatokkal teli útjuk során meg kell akadályozniuk, hogy egy gonosz lény végzetes bosszút álljon az egész emberiségen.
 A galaxis sorsa két rivális férfi kezében van. Egyikük Tiberius Kirk (Chris Pine), a kalandvágyó iowai farmerfiú, aki vezetésre született. A másik Spock (Zachary Quinto), a Vulcan bolygón nevelkedett félig ember, félig vulkáni kadét. Származása miatt különösen érzékeny alkat, ugyanakkor kiváló és eltökélt diák – fajtájából ő lesz az első, akit fölvesznek a Csillagflotta Akadémiára.
 Kirk és Spock nem is különbözhetne jobban egymástól. Két dolog mégis közös bennük: meg akarják tudni, kicsodák ők valójában, és mit vár el tőlük a világ – ez összeköti őket a kiképzés során. Ugyanakkor, mivel gyökeresen ellentétes a stílusuk – egyiküket lázas szenvedély hevíti, a másikat a szigorú logika irányítja – , ádáz ellenségekké válnak. Kölcsönösen nincsenek elragadtatva egymástól, ám kénytelenek elviselni a másikat, mert azon kevesek közé tartoznak, akiket beválogattak a U.S.S. Enterprise legénységének tagjai közé.
 A legénység parancsnoka Christopher Pike kapitány (Bruce Greenwood). A fedélzeti orvos Leonard „Bones” McCoy (Karl Urban), a hajó főmérnöke Montgomery „Scotty” Scott (Simon Pegg). A legénység további tagjai: Uhura kommunikációs tiszt (Zoe Saldana), Sulu, a tapasztalt kormányos (John Cho) és Csehov, a 17 éves csodagyerek (Anton Yeltzin). Küldetésük során mindannyiuknak alá kell vetnie magát a rettenetes első próbatételnek, s le kell tenniük a vizsgát bátorságból, bajtársiasságból és humorból, ami örökre összecementezi őket.
 A kalandok közepette Kirk és Spock külön próbát is kiáll: meg kell tanulniuk együttműködni, hogy képesek legyenek csapatukat elvezetni oda, ahol még senki se járt.
Vissza a végső határig

 A Star Trek története több mint 40 évre nyúlik vissza, generációk számára meghatározó élmény. Ez az egyetlen olyan sorozat a modern popkultúra történetében, amely érzékletesen képes megfogalmazni, mennyire vágyik az ember a csillagok közé. Amikor először jelentek meg a feledhetetlen szavak az hatvanas évekbeli klasszikus sorozatban – Űr, a végső határ –, utazások sora vette kezdetét, amelyek a mai napig a felfedezés izgalmát adják, és a nézők elé tárják a lehetséges jövő megannyi csodáját. Az Enterprise űrhajó utazásai megszólították a csillagokra feltekintő embert, aki mindannyiunkban ott lakozik, és megerősítették abbéli reményeinket, hogy a technológiai és kulturális fejlődés a legjobbat fogja kihozni az emberiségből.
 Az eredeti tévésorozat kezdetben nem volt nagyon sikeres, de aztán híre terjedni kezdett, akár a bozóttűz, és egyre nagyobb rajongótábort szerzett magának. Az izgalmas és vicces kalandok, az összetett karakterek és a hajó kultúrákat egyesítő küldetése rabul ejtette a nézőket. De hogyan kezdődik egy ilyen küldetés? Mi készteti ezeket a nagyszerű fiatal nőket és férfiakat, hogy új és új határokat fedezzenek fel? És hogyan alakult ki az a szoros közösségi érzés és céltudatosság, amely újabb és újabb felfedezésekre ösztönzi őket éveken, sőt eljövendő évszázadokon át?
 A film forgatókönyvírója és rendezője, J.J. Abrams úgy gondolta, hogy hat tévésorozat és tíz mozifilm után ideje visszatérni a kezdetekhez. Az volt az elképzelése, hogy szó szerint friss lendülettel kell kezdeni, hadd lássák a nézők Kirk és Spock előmenetelét a Csillagflotta Akadémián, és hadd izguljanak első közös útjuk kalandjain.
 Abrams nagyon tiszteli Gene Roddenberryt, a sorozat megalkotóját, és csodálattal adózik annak, hogy a Star Trek az évek során modern mítosszá és megkerülhetetlen kulturális jelenséggé vált. De nem csak a hagyományokból akart táplálkozni: elhatározta, hogy rendkívül látványos fantasztikus akciófilmet készít, amely megmutatja a két főhős bátor férfivá érlelődését.
„Nagy rajongója voltam a sorozatnak, de annyira azért nem, hogy trekkernek tartottam volna magam (trekker: a Star Trek teljesen megszállott rajongója) – meséli Abrams. – Tíz mozifilm készült a sorozat alapján, de ez az első, amely Gene Roddenberry eredeti, 1966-os történetét dolgozza fel. A Star Trek legnagyobb erénye, hogy jó nagy adag optimizmust plántált a nézőkbe, és a filmemben ezt szeretném megmutatni.”
 Sokan úgy gondolták, hogy Abrams teljesen átfazonírozza majd a Star Treket, ezért meglepődtek, amikor kiderült, hogy „visszamegy” a huszonharmadik századba, és megmutatja a nézőknek az Enterprise első útját. Amikor Abrams elmondta Damon Lindelof proucernek, hogy a Star Trek „eredettörténetét” szeretné megírni, azonnal megtetszett neki az ötlet. (Lindelof és Abrams jegyzik a kirobbanó sikerű Lost – Eltűntek című tévésorozatot.) „Jó nagyot beszélgettünk, és nagyon tetszett, hogy összeáll az eredeti csapat, és közben tudatosul bennük, hogy az egójuk egy részét fel kell adniuk ahhoz, hogy céljaikat elérhessék. Szinte órákkal később Bob Orci és Alex Kurtzman már írták is a forgatókönyvet.”
 Lindelof is gyerekkora óta nagy Star Trek-rajongó. Úgy gondolja, a sztori azért tudott olyan népszerű maradni hosszú évtizedek alatt, mert megragadja az űrutazás mítoszának lényegét: reményt ad. „A távoli jövőről szóló történetek jó része fakó, baljóslatú, egyszóval disztópikus. Az eredeti Star Trek-sorozatban az volt az elképesztő, hogy hihetetlen energiát, optimizmust sugárzott, miközben dögös is volt. Olyan jövőt mutatott, amelyben szívesen élt volna mindenki. Olyan jövőt, amelyért érdemes küzdeni.”
 „Ez a film számomra nem csupán a Star Trek megújítása, hanem átmenet Az Igazak (The Right Stuff) és az eredeti Csillagok háborúja között – teszi hozzá Jeffrey Chernov executive producer. (A 193 perces Az Igazak megtörtént eseményeket feldolgozó sztorija az ötvenes években játszódik, kaliforniai berepülő pilótákról szól. Amikor az oroszok fellövik az első szputnyikot, a Fehér Házban kitör a pánik, és Amerika beszáll az űrversenybe. A kaliforniai pilóták közül választják ki azt, aki az első amerikai űrhajóval felszáll.) – Rendkívül lendületes a történetmesélés, ugyanakkor teljesen realista, amikor fiatal nők és férfiak érzelmeiről és kapcsolatukról esik szó. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy J.J. mennyire ért az akciójelenetek megrendezéséhez, hihetetlenül szórakoztató mozit kapunk.”

Trekkeljünk egyet: így készült a forgatókönyv

 A Star Trek karakterei, különösen Kirk kapitány és első tisztje, Spock, a XX. század legismertebb kitalált figurái közé tartoznak. J.J. Abramsnek olyan forgatókönyvírókra volt szüksége, akik fogják ezeket a kiforrott személyiségeket, és visszaviszik őket oda, ahol céljaik, vágyaik formálódni kezdtek.
 Abrams azokat a forgatókönyvírókat kereste meg, akikről tudta, hogy padlógázzal fognak nekimenni a sztorinak, akciót akcióra halmoznak, miközben hűségesek maradnak a sorozat hagyományaihoz. Robert Orciról és Alex Kurtmanról van szó – olyan filmek forgatókönyveit jegyzik, mint a Transformers és a Mission: Impossible III., valamint a FOX A rejtély (Fringe) című sorozata. Orci ráadásul kiskora óta él-hal mindenért, ami trekkes. „Amikor a gimiben először találkoztam Bobbal, egy Enterprise-telefon volt nála, és éppen hívták a parancsnoki hídról” – nevet Kurtzman.
 Ám amikor a duót felkérték a feladatra, egy kicsit elgondolkodtak. „Nem mondtunk azonnal igent, mert tudtuk, mekkora felelősség szakad ránk – magyarázza Kurtzman. – A Trek-univerzum sajátos keresztúthoz érkezett: rengeteg új ötletre volt szükség ahhoz, hogy megnyerjük a közönség következő generációját. Bevallom, kicsit meg is ijedtünk a feladattól. De az ember úgy van vele, hogy ha megijed valamitől, úgy érzi, személyes kihívásra kell válaszolnia, és mégis nekivág. A kezdeti hezitálásunk után mégis leültünk hát J.J.-vel, és elkezdtük körvonalazni elképzeléseinket.”
 Abban azonnal megállapodtak, hogy Gene Roddenbery szellemiségének jegyében pozitív jövőképet rajzolnak az emberiségnek. „Összeállítottunk egy listát, mi minden kell ahhoz, hogy igazi Star Trek-sztorit kapjunk – magyarázza Orci. – Vegyük szépen sorra: barátok csapata, akik kiállnak egymásért; minden karakter szimpatikus és reális; valószerű helyzetekből származó eredeti humor, tehát nem irónia vagy paródia; gondolatébresztő történet, ami igazi sci-fi, tehát nem képtelen fantasy, hanem olyan lehetséges jövő, amilyet az emberiségnek kívánunk.”
 Kurtzman veszi át a szót: „Mindenképpen nagy hangsúlyt akartunk helyezni arra a motívumra, amely mindig is jellemző volt a Star Trekre: nők és férfiak felnőnek a megoldhatatlannak tűnő feladathoz. Az eredeti sorozatban épp az volt megkapó, hogy láthattuk a hősöket, amint összefognak, és együtt a legjobbat hozzák ki magukból. Úgy gondoltuk, ha továbbfejlesztjük ezt a motívumot, filmünk gazdagítani tudja a Star Trek hagyományát.” 
 A fentiekből kiindulva az alkotók nekiláttak a munkának. Rendkívül izgalmasnak találták, hogy két teljesen új dolgot találhatnak ki: elképzelhetik Kirk és Spock ifjonti éveit, illetve megálmodhatják az Enterprise első útját.
 A két főhős ifjúságát feltérképezve egyre jobban kirajzolódott, miért olyan érdekfeszítő ez a két figura: két teljesen különböző ember tökéletesen kiegészíti egymást, és olyan veszélyes küldetést teljesít, amelyre külön-külön nem vállalkozhattak volna. „Izgalmas volt Spock jellemének kidolgozása, hiszen félig vulcaniként, félig emberként szó szerint két világ között őrlődik, miközben, mint minden gyerek, megpróbál beilleszkedni a közösségbe – folytatja Kurtzman. – Emiatt azonnal együtt érezhetünk vele. Aztán itt van Kirk, aki nem kevésbé izgalmas karakter. Lázadóként nő fel, afféle James Deanként, és keresi önmagát. Amikor megismerkednek a Csillagflotta Akadémián, jobban nem is különbözhetnének egymástól, de azonnal megérzik, hogy közös vonásaik is vannak. A történet egyik legfontosabb szála az a folyamat, amelynek során megtanulják, hogyan hozzák ki egymásból a legjobbat az Enterprise, sőt az egész emberiség megmentése érdekében.”
 Kirk és Spock akkor kénytelen minden erejét mozgósítani, amikor kiderül, mi a célja Nerónak (Eric Bana), a kegyetlen romulusinak. Nero karakterét különös gonddal kellett kidolgozni, hogy méltó ellenfele legyen az Enterprise legénységének. Így lett a film antihőse okos, ravasz és kiszámíthatatlan. „A bonyolult lelkületű főgonoszok legszebb hagyományának jegyében Nero úgy érzi, kibabráltak vele, és ezért joga van ujjat húzni a Csillagflottával – mondja Orci. – Nemcsak az intergalaktikus politikából fakadó megfontolásokból akar pusztítani, ez számára mélyen személyes ügy. Rémisztő figura, de van benne valami, amitől a néző számára érthetővé válik, miért lett ilyen.”
    A szereplőgárda összeállításakor az eredeti sorozat egyik sztárját, a legendás Leonard Nimoyt is felkérték. „Úgy éreztük, nem hagyhatjuk ki a filmből. Kulcsszerepet írtunk számára, bár tudtuk, benne van a pakliban, hogy nemet mond. Rögtön igent mondott. Szárnyaltunk a boldogságtól.”
 „Olyan filmet akartunk készíteni, amely mindenkinek tetszik, de külön gondoltunk a rajongókra – folytatja Orci. – Összeírtuk azokat az elemeket, amelyek nem maradhattak ki: vörös inges altiszt, zöld orioni lány, Spock hárfázik, szóval belepakoltunk minden olyan nyalánkságot, ami nélkül a Star Trek nem lenne Star Trek.”
 Ha a legkisebb kétség is felmerült a Csillagflotta szabályzatával vagy egy idegen faj történetével kapcsolatban, a forgatókönyvírók nem voltak restek a rajongókhoz fordulni, akik betéve tudják az ilyen dolgokat. „A rajongók tartották életben a sorozatot évtizedeken át, tehát nem lehetett olyat kérdezni tőlük, amire ne tudták volna azonnal a választ” – mondja Orci.
  Nagyon fontos tagja volt az alkotók csapatának Sean Gerace, aki arra ügyelt, hogy az új Star Trek-film minden eleme kompatibilis legyen a mozifilmekkel, illetve a tévésorozatokkal, mint a The Next Generation vagy a Deep Space Nine. Gerace-nek olyan szokatlan, bár szórakoztató feladat is jutott, hogy írjon részletes beszámolót a romulusi mitológiáról. Végignézte az eredeti sorozat mind a 79 epizódját és az összes mozifilmet, és a szereplőkkel kapcsolatos legapróbb részleteket is kijegyzetelte. A film alkotóit különösen a Star Trek 2. – Khan haragja (The Wrath of Khan) érdekelte, mert ez volt az érzelmileg leginkább kiforrott korai epizódja a mozis sorozatnak.
 

Csillagflotta Akadémia – a színészeknek is

 Amint összeállt a szereplőgárda, megkezdődött a kemény tréningezés, hiszen hihetetlen akciók vártak a színészekre a kocsmai verekedéstől az űrkapszulából történő ejtőernyős ugrásig. J.J. Abrams azt akarta, hogy a rengeteg akció és kaland új mérföldkövet jelöljön ki a műfaj történetében. „Olyan tömény energiával akartam feltölteni a Star Treket, ami korábban nem volt rá jellemző. A hangsúlyt a kalandra és a látványosságra helyeztem.”
 Joey Box kaszkadőrkoordinátor erősítő gyakorlatokkal kezdte a felkészítést. „Öröm volt velük dolgozni, mert fiatalok, kisportoltak, és mindent gyorsan megtanultak – meséli Box. – A koreográfia szinte a vérükké vált, és ha hiányzott is a kaszkadőrtudásuk, lelkesedéssel pótolták.”
 Box legfőbb feladata az volt, hogy a hatvanas évek ma már meglehetősen sutának ható akciójelenetei helyett modern és valószerű harcot koreografáljon, ráadásul a karakterek személyiségére szabottan. „J.J. azt akarta, hogy a küzdelem stílusa jellemezze a karaktert, illetve a többiekhez fűződő viszonyát. Spock vulcani harci stílusa például nagyon „folyékony” és egyszerű. Sose használja az öklét, és mindig higgadt marad, Kirk viszont igazi utcai harcos, minden helyzetből kivágja magát, és nem válogat az eszközökben.” 
 „Az összes apró részletre odafigyeltünk, nehogy csalódást okozzunk a rajongóknak – folytatja Box. – A romulusiak úgy harcolnak, mint a romulusiak, a klingonok pedig mint a klingonok.”
 A vadonatúj szereplő, Nero romulusi küzdőstílusát meghatározza, hogy a karaktert majd szétveti a düh. „Eric Bana kirobbanó fizikai formában volt, ami lehetővé tette, hogy igazi harcost faragjunk belőle. Már-már az ókori gladiátorok stílusában verekedett, rengeteg dobással, fogással és eséssel.”

Fénysebességre kapcsolva: a vizuális effektusok

 A Star Treken kívül kevés olyan hosszú életű sorozat létezik a filmtörténetben, amelyben ennyire jól követhető a technológia fejlődése. Az eredeti széria díszletei papírmaséból voltak, a sci-fi hatást villogó lámpák próbálták fokozni, és mindenen spóroltak, amin csak lehetett. Aztán telt-múlt az idő, elkészült a 2001. Űrodüsszeia, a Csillagok háborúja, A nyolcadik utas: a halál (Alien), és a Star Trek mozisorozat velük versenyezve rukkolt ki olyan trükkorgiával, amilyenről a tévé közönsége nem is álmodhatott.
 A Star Trek észbontó trükkjeit az Industrial Light & Magic hozta létre. A csapatot Roger Guyett vezette, aki már a M:I 3-ban is együtt dolgozott Abramsszel, bár annak a filmnek a földi helyszíne egyszerűbb trükköket igényelt, mint a Star Trek kozmikus távlatai.
 Amikor Guyett elkezdte megálmodni a film gyakorlatilag folyamatos űrcsatáit, kergetőzéseit és bolygókatasztrófáit, Abrams egy szóban foglalta össze, mit szeretne: realizmus. „Azt akartam, hogy a nagy űrutazás fizikai valóságként jelenjen meg a nézők előtt. Lenyűgöző látványosságot képzeltem el, de anélkül, hogy a trükkök fontosabbak lennének, mint a szereplők” – mondja a rendező.
 A történelmi hűség kedvéért Abrams megkérte az ILM-et, hogy gyűjtsék össze a korábbi Star Trek-filmek legjobb trükkjeit. „Mindegyiket remekül kivitelezték, de azonnal rájöttünk, hogy mi már sokkal jobb trükköket tudunk csinálni – folytatja Abrams. – Büszkék voltunk arra, hogy a Star Trek legendájához méltó látvánnyal lephetjük meg a nézőket. Aztán az ILM olyan űrcsatákat, szörnyeket és kozmikus tájakat varázsolt, amilyenről álmodni sem mertem.”
 Guyett teljes arzenálját bevetette: ugyanúgy használta a legutóbb a Transformersben alkalmazott legkorszerűbb technológiát, mint a hagyományos miniatűr modelleket. Az Enterprise-zal kapcsolatban azt találta ki, hogy több érzelmet visz a megjelenítésébe. „Belegondoltam, hogyan keltett érzelmeket Kubrick az Űrodüsszeiában a világítás segítségével – az űrhajók fehérek, és a sötét ismeretlenben úsznak. Naturális megközelítéssel dolgozott, csakúgy, mint mi az operatőrünk, Dan Mindel irányítása alatt. Egy csomó Trek-filmben stilizált a világítás, de mi a naturalistára szavaztunk, hogy olyanok legyenek a képek, mint amilyenek az Apollo-missziók során készültek. Szerintünk így lehet elérni, hogy amikor az Enterprise repül az űrben, a néző elhiszi, hogy a jövőben valóban lesznek majd ilyen űrhajók.”

A film szereplői

CHRIS PINE (Kirk) Hollywood egyik legígéretesebb fiatal sztárja. A Berkeley egyetem angol nyelv és irodalom szakán végzett, és az American Conservatory Theaterben, valamint Angliában tanulta a színészmesterséget. Szülei is színészek, anyai nagymamája, Anne Gwynne pedig filmsztár volt a harmincas-negyvenes években.
Pine fontosabb filmjei: Füstölgő ászok (Smoking Aces), Vak-randi (Blind Guy Driving), Cserebere szerencse (Just My Luck).

ZACHARY QUINTO (Spock) jelenleg a Hősök (Heroes) című tévésorozat harmadik szezonjának sztárja. Sylart, a titokzatos sorozatgyilkost játssza, aki természetfeletti erejével megszerzi mások különleges képességeit. A pittsburghi születésű fiatalember 11 éves kora óta játszik színpadon, Shakespeare-drámáktól a modern abszurdig sokféle darabban.
A patinás Carnegie Mellon University School of Drama hallgatója volt, és elnyerte az intézmény Gene Kelly-díját. Több tévésorozatban játszott és játszik: CSI – Miami helyszínelők, 24, Sírhant művek (Six Feet Under).
Fontosabb filmjei: Pokolba a szerelemmel (Down With Love), Psychic Murders.

WYNONA RYDER (Amanda Grayson) a Star Trekben Spock édesanyját alakítja. Kétszer jelölték Oscar®-ra (Kisasszonyok – Little Women, Az ártatlanság kora – The Age of Innocence), egyszer Arany Glóbusz nyert (Az ártatlanság kora). Korábban Arany Glóbuszra jelölték a Sellőkben (Mermaids) nyújtott alakításáért.
Nemcsak főszereplője, de executive producere is volt az Észvesztő (Girl Interrupted) című drámának. Producere volt az indiai gyermek szexrabszolgákról szóló, The Day My God Died című dokumentumfilmnek.
Fontosabb filmjei: Alien 4. – Feltámad a halál (Alien Resurrection), Sztárral szemben (Celebrity), A salemi boszorkányok (The Crucible), A kísértetház (The House of Spirits), Éjszaka a Földön (Night on Earth), Ollókezű Edward (Edward Scissorhand), Beetlejuice, Nyakunkon az élet (Reality Bites), Ősz New Yorkban (Autumn in New York), A szerelem színei (How to Make an American Quilt), Kamera által homályosan (A Scanner Darkly).  

KARL URBAN (Bones doktor) leginkább Eomerként juthat a nézők eszébe A gyűrűk urából (The Lord of the Rings), és emlékezetes volt Kirill, az orosz bérgyilkos szerepében A Bourne-csapdában (The Bourne Supremacy).
Az új-zélandi születésű Urban gyerekszínészként kezdte pályafutását. Fiatalon bejárta Ausztráliát és Ázsiát, s különféle színházi, tévés és filmes produkcióban szerepelt.
További fontosabb filmjei: A szellemhajó (Ghost Ship), Doom, A barbár – Legenda a szellemharcosról, A sötétség krónikája (Chronicles of Riddick).
 
 ERIC BANA (Nero) a Chopper című filmmel keltett először nemzetközi figyelmet. A korábban komikusként sikereket arató színész egy hírhedt ausztrál bűnözőt személyesített meg, alakításáért több ausztrál és amerikai díjat kapott.
 Fontosabb filmjei: A Sólyom végveszélyben (Black Hawk Down), Hulk, Trója (Troy), Szerencse dolga (Lucky You).

 LEONARD NIMOY (Öreg Spock) 1931-ben született Bostonban. Nyolcéves korától szerepelt színpadon. 1949-ben Hollywoodba ment. Színészleckéket vett, miközben hónapos szobában lakott és alkalmi munkákból tartotta fenn magát.
 Kezdetben jelentéktelen filmekben és sorozatokban kapott kis szerepeket, de ez jó gyakorlóterep volt számára. Az ötvenes években már sikeres tévésorozatokban lehetett látni.
 A nagy kiugrást és a világhírt az 1966-os Star Trek-széria hozta meg számára. Spock megformálása három Emmy-jelölést hozott számára.
 Idővel nemcsak egyik főszereplője lett a sorozatnak, hanem rendezője (Star Trek III., Star Trek IV.) és forgatókönyvírója is (Star Trek VI., Star Trek VI). A Star Trek IV. – The Voyage Home, amely a púpos bálnák megmentéséről szólt, a mozis sorozat eddig legsikeresebb darabja.
Gene Roddenberry, a sorozat megalkotója így nevezte Nimoyt: a Star Trek lelkiismerete.
 Nimoy további sikeres rendezései: Két szülő közt (The Good Mother), Három férfi és egy bébi (Three Men and a Baby), Bolondosan a szerelemről (Funny About Love), Bankrabló a feleségem (Holy Matrimony).
 Három verseskötetet adott ki és tíz hangoskönyvet készített. Emellett ünnepelt fotóművész is, rangos galériákban állította ki műveit. Két önéletrajzi kötete: I’m Not Spock (Nem vagyok Spock), I’m Spock (Spock vagyok).

A film alkotói

J.J. ABRAMS (rendező, producer) a Los Angeles-i Sarah Lawrence College-ben tanult. Az ott írt filmnovelláját Hollywood megvette, és sikeres vígjáték készült belőle (Filofax – Taking Care of Business), amelynek ő volt a producere. Nem sokkal ezután szintén producerként jegyezte a Csak egy lövés (Regarding Henry) és a Halhatatlan szerelem (Forever Young).
 Első rendezése a Mission: Impossible III volt, ezután a Cloverfield producere lett.
Jelenleg A rejtély (Fringe) című sorozat producere.

ROBERTO ORCI & ALEX KURTZMAN (forgatókönyvírók, executive producerek) régóta dolgoznak együtt, pályafutásuk a középiskolában, novellaírással kezdődött. Még külön-külön izgalmas házimozikat készítettek, aztán együtt már arról kezdtek álmodozni, hogy nagyobb közönségnek készítsenek filmeket.
Első erőfeszítésük gyümölcse a Transformers forgatókönyve volt (a film összbevétele több mint 700 millió dollár), ezt követte a Transformers: A bukottak bosszúja (Transformers: Revenge of the Fallen). A filmet június 24-én mutatják be Magyarországon.