Nem vénnek való vidék

{slimbox album="nemven"}images/stories/programajanlo/film/nemven/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="nemven"}images/stories/programajanlo/film/nemven/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="nemven"}images/stories/programajanlo/film/nemven/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="nemven"}images/stories/programajanlo/film/nemven/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="nemven"}images/stories/programajanlo/film/nemven/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="nemven"}images/stories/programajanlo/film/nemven/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="nemven"}images/stories/programajanlo/film/nemven/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="nemven"}images/stories/programajanlo/film/nemven/8.jpg{/slimbox}

Szereplők:
Bell Seriff Tommy Lee Jones
Anton Chigurh Javier Bardem
Llewelyn Moss Josh Brolin
Carson Wells Woody Harrelson

Gyártó: Paramount, 2007
Eredeti cím: No Country for Old Men
A film alapjául szolgáló regényt írta: Cormac McCarthy
A forgatókönyvet írta és rendezte: Joel és Ethan Coen
Producer: Scott Rudin, Ethan Coen, Joel Coen
Executive producer: Robert Graf, Mark Roybal
Zene: Carter Burwell
Fényképezte: Roger Deakins
Országos bemutató: 2008.március 06.   

Minden úgy kezdődik, hogy Llewelyn Moss talál egy teherautót, amelyet egy csapat hulla őriz. A kocsiban egy jó adag heroin és két millió dollár pihen. Amikor Moss elveszi a pénzt, olyan katasztrofális erőszakhullámot indít el, melyet még a korosodó, kiábrándult Bell sheriff személyében képviselt törvény sem tud megfékezni. Ahogy Moss megpróbál egérutat nyerni üldözői, de legfőképp egy rejtélyes figura elől, aki pénzfeldobással dönt emberi életekről, a film úgy növi ki a krimi keretei, és kezd felölelni olyan témákat, melyek egyfelől ősiek, mint maga a Biblia, másfelől véresen frissek, mint a ma reggeli hírek.

A NEM VÉNNEK VALÓ VIDÉK hipnotikus erejű, felejthetetlenül izgalmas thriller az Oscar-díjas Coen-fivérektől a Pulitzer-díjas Cormac McCarthy bestsellere alapján.

A film rövid története   
 
A NEM VÉNNEK VALÓ VIDÉK (NO COUNTRY FOR OLD MEN) az Oscar-díjas rendezőpáros, Joel és Ethan Coen magával ragadó új thrillere a Pulitzer-díjas amerikai író, Cormac McCarthy regénye alapján. A történet napjainkban játszódik, amikor a Vadnyugaton a marhatolvajok korát felváltotta a drogfutároké, és a kisvárosokban már nem uralkodnak a törvények. A film főszerepeiben olyan sztárokat láthatunk, mint az Oscar-díjas Tommy Lee Jones (A SZÖKEVÉNY, MEN IN BLACK – SÖTÉT ZSARUK), Josh Brolin (GRINDHOUSE), az Oscar-jelölt Javier Bardem (A BELSŐ TENGER) és az Oscar-jelölt Woody Harrelson (LARRY FLYNT, A PROVOKÁTOR). A NEM VÉNNEK VALÓ VIDÉK forgatókönyvét írta és a filmet rendezte Joel és Ethan Coen, a producerek Scott Rudin, Ethan Coen és Joel Coen, az executive producerek Robert Graf és Mark Roybal.
A történet úgy kezdődik, hogy Llewelyn Moss (BROLIN) talál egy rakás halottat egy kisteherautó mellett, a hátsó ülésen pedig rengeteg heroint és kétmillió dollár készpénzt. Moss magával viszi a pénzt, és olyan visszafordíthatatlan erőszakhullámot indít el, amelyet még a törvény – amit az öregedő, kiábrándult Bell seriff (JONES) képvisel – sem tud megfékezni. Miközben Moss próbálja lerázni üldözőit – legfőképpen egy kegyetlen lángelmét, aki pénzfeldobással dönt emberi életekről (BARDEM) –, a film az átlagos amerikai bűnügyi filmekkel ellentétben tágabb témákat is taglal, mint amilyen az ősi Biblia, vagy a reggeli újságok szalagcímei.

A film készítéséről   
 
Cormac McCarthy már akkor modern legendának számított a változó amerikai Vadnyugatról írt népszerű történeteinek köszönhetően, amikor 2003-ban megjelent No Country For Old Men című regénye. A letehetetlen, érdekfeszítő, homorral fűszerezett thriller egy becsületes férfi történetét meséli el, aki talál kétmillió dollár készpénzt Texas határában, és onnantól kezdve állandó menekülés az élete. A regény ezenkívül a jó és a rossz örök témáit is provokatívan közelíti meg, a helyszín pedig a mai Vadnyugat, amely napjainkra sokkal erőszakosabb és törvénytelenebb lett, mint a korabeli, misztikus határvidék.
Nehezen lehetett elképzelni megfelelőbb filmkészítőket arra a feladatra, hogy McCarthy összetett karaktereit és szimbolikus témáit átültessék a vászonra, mint Joel and Ethan Coen, akiket a mozinézők a VÉRESEN EGYSZERŰ című film noir-klasszikus rendezőiként ismertek meg. Azóta napjaink legeredetibb filmjeivel írták be magukat a modern filmtörténetbe, mint amilyenek az ARIZONAI ÖRDÖGFIÓKA, A HALÁL KERESZTÚTJÁN, a HOLLYWOODI LIDÉRCNYOMÁS, az Oscar-díjas FARGO, AZ EMBER, AKI OTT SE VOLT és az Ó, TESTVÉR, MERRE VISZA AZ UTAD? Legújabb filmjükben a Coen fivérek McCarthy összetett, sokrétű és gyakran humoros írását ötvözik saját egyedi látásmódjukkal, aminek eredménye egy rendkívül lebilincselő és akciódús film.
 
A szereplőválogatás   
 
A történet középpontjában a gyorsan változó Vadnyugatot benépesítő karakterek állnak. Ezen a vidéken teljes törvénytelenség uralkodik, elharapózott a nemzetközi drogbűnözés, és a régi szabályok már nem érvényesek. Ebben a világban Bell seriff testesíti meg az összetartó erőt – sztoikus, filozofikus, száraz humorú és sziklaszilárd erkölcsű ember –, akit elborzaszt a drogkereskedelemben működő bűnözők kegyetlensége. A seriff ebben az új világban a letűnt, dicsőséges idők iránti fájdalmas vágyódást személyesíti meg.
– A film, ahogy a regény címe is utal rá, részben Bell seriff érzéseiről szól a múló idővel, az öregedéssel és a változással kapcsolatban – mondja Joel Coen.
– Azt hiszem, ez az egyik oka annak, hogy a regény 1980-ban játszódik, és nem szó szerint napjainkban – tesz hozzá Ethan Coen. – Akkor játszódik, amikor a határokon átnyúló drogbűnözés kezdett nagyon brutálissá válni, és ez ad okot a seriffnek arra, hogy visszatekintsen a múltba.
A texasi születésű Tommy Lee Jones azt mondja, hogy meghatotta a karakter küszködése az abszurd valóság elfogadásával, hogy az őt körülvevő világ egyre rosszabb, pedig ő mindent megtesz azért, hogy jobb legyen. – A történet folyamán Bell seriff rájön, hogy nem tudja felvenni a harcot az elképesztő méretű bűnáradattal szemben – mondja a színész. – De azt is megtanulja, hogy hiábavaló a csalódottság és az elkeseredettség.
A Coen fivérek viszonylag nehezen találták meg a megfelelő színészt Llewelyn Moss szerepére. Moss vietnámi veterán, aki valószínűleg soha nem szegte volna meg a törvényt, ha szerencsétlenségére egy nap nem kerül az útjába nagy mennyiségű drogpénz, amely látszólag egy csoport halott férfié.
– Moss átlagos férfi, aki nem mindennapi helyzetbe kerül, és egy meggondolatlan pillanatában rengeteg pénzt tulajdonít el – magyarázza Ethan Coen. – A film további részében rossz döntésének kövekezményeit próbálja elkerülni. Így ő áll a film cselekményének középpontjában.
– Ebben a történetben van egy jófiú és egy rosszfiú, Moss pedig a kettőjük között áll – teszi hozzá Joel Coen.
A Coen fivérek úgy találták, hogy Moss karaktere szempontjából is fontos olyan színészt szerződtetni a szerepre, aki ismeri a vidékre jellemző életet. Végül Josh Brolin személyében találták meg ezt a színészt.
– Josh egy ranchen nőtt fel, ezért megértette Mosst, és természetesen tudott viselkedni a szerepeben – magyarázza Ethan Coen. Brolin vidéki környezetben nőtt fel Közép-Kaliforniában, és azonnal magáénak érezte a szerepet.
– Moss tulajdonképpen összessége több embernek, akiket fiatal koromból ismerek – mondja a színész. – Mindannyiuknak vannak elvei, mégis azt hiszem, hogy Moss helyében az adott helyzetben ugyanúgy cselekedtek volna.
A film feszes erkölcsi háromszögének harmadik oldalán Anton Chigurh áll, a hidegvérű gonosztevő, aki soha nem hagy tanúkat maga után. A rendkívül sötét karakter megformálásához olyan színészt kerestek, aki képes kifejezni a végletességet.
– Chigurh-t a regény úgy jellemzi, hogy nincs humora – mondja Joel Coen. – De ezenkívül a hátteréről csak vázlatos információkat kapunk. Könyörtelen és rejtélyes figura, akiről nem lehet tudni, honnan jött.
– Olyan színészre volt szükségünk, aki Chigurh karakterét képes kitölteni anyaggal, de anélkül, hogy túl sokat elárulna róla, hogy megmaradjon körülötte a misztikum. Így esett a választásunk Javier Bardemre – folytatja a filmkészítő.
Bardem gyorsan emelkedett a legtehetségesebb nemzetközi moziszínészek közé. Oscar-díjra jelölték a MIELŐTT LESZÁLL AZ ÉJ című filmben a kubai költő, Reinaldo Arenas szerepében nyújtott alakításáért, és átvehette a Velencei Filmfesztivál legjobb színésznek járó díját A BELSŐ TENGER című filmben nyújtott alakításáért. Chigurh karakterének megformálása Bardem számára az eddigi egyik legizgalmasabb kihívást jelentette – megtestesíteni egy rejtélyes bűnözőt, akinek a lelke nem engedi be a fényt.
– A film egyik témája a világon végigsöprő erőszakhullám – mondja a színész. – Chigurh azzal személyesíti meg az erőszakot, hogy nincsenek gyökerei, mindig csak előre tart, és megállíthatatlan.
A Coen fivérek segítségére voltak Bardemnek a karakter kidolgozásában. – Ahogy Joellel és Ethannel beszélgettem, a szemléletmódom egészen megváltozott, és a karakter izgalmasabb, összetettebb és humorosabb lett.
 
A forgatás   
 
A NEM VÉNNEK VALÓ VIDÉK az Egyesült Államok egyik legvadabb táján játszódik, Texas és Mexikó határán, ahol a két országot csak a Rio Grande választja el egymástól. Ezt a napszítta, véráztatta vidéket a filmkészítők Nyugat-Texas száraz alföldjeivel és Új-Mexikó sivatagaival tudták a legkönnyebben helyettesíteni. A Coen fivérek ismét együtt dolgoztak az ötszörös Oscar-jelölt Roger Deakins operatőrrel.
Deakins teremtette meg a zord látványvilágot, amely a helyszíneket életre keltette. – Számomra a NEM VÉNNEK VALÓ VIDÉK olyan, mint egy Sam Peckinpah film – magyarázza. – A hangulata korabeli filmet idéz, de aztán közbeszól a jelenkor. Leginkább Peckinpah LESZÁMOLÁS MEXIKÓBAN – HOZD EL NEKEM ALFREDO GARCIA FEJÉT (BRING ME THE HEAD OF ALFREDO GARCIA) című filmje jutott eszembe, ahol a karakterek még mindig a múlt szabályai szerint élnek, és nem találják helyüket a modern világban.
Az ebből fakadó feszültség felerősítésére Deakins a fényt a film egészében a történetmondás eszközeként használta. – Nagy élvezet volt megteremteni a kontrasztot a fényes külső terek és a sötét belső terek, valamint a napszítta táj és a tompa éjszakai színek között.
Deakins ugyanakkor úgy gondolja, hogy a táj csak visszhangja annak, ami igazán számít egy-egy jelenetben – a karaktereknek.
– Minden film, amin eddig dolgoztam, elsősorban karakterekről szólt. Számomra a helyszín csak háttér, és mindig úgy érzem, hogy a munkám elsősorban a karakterek fényképezése. Ha egy felvétel szép, de nem teremt semmilyen hangulatot, és nem segíti a történet fejlődését, akkor nincs értelme. Nagyon szeretek arcokat fényképezni, és ebben a filmben napjaink néhány legjobb színészével dolgozhattam.
Deakins Coen fivérekkel közös munkáit széles körben elismerték és rangos díjakkal tüntették ki, például Oscar-díjra jelölték a FARGO, a HOLLYWOODI LIDÉRCNYOMÁS és AZ EMBER, AKI OTT SE VOLT című filmekért.
A forgatás egy kétezer lelkes texasi kisvárosban, Marfában kezdődött, egy hírhedten elvadult környéken, három és fél órányira El Pasótól. A város leginkább arról híres, hogy ott forgatták az 1950-es években készült ÓRIÁS (GIANT) című filmet. A helyi Hotel Paisano ma is úgy reklámozza magát, hogy benne szálltak meg a főszerepeket alakító színészóriások – James Dean, Elizabeth Taylor, Rock Hudson és Dennis Hopper. Jess Gonchor fiatal látványtervező (AZ ÖRDÖG PRADÁT VISEL, Capote) itt kezdte meg a munkát a Coen fivérekkel, hogy megtalálják a megfelelő helyszíneket a film legdrámaibb jeleneteihez. Gonchor számára a visszafogottság volt a leglényegesebb.
– A Coen fivérek olyan csodálatos munkát végeztek a forgatókönyvvel, hogy azt nem akartam semmivel sem háttérbe szorítani – mondja a látványtervező. – Csak hozzá akartam járulni a történetmeséléshez az általam megtervezett hátterekkel.
Gonchor számára az egyik legnagyobb kihívást Ellis kis házának megtervezése jelentette, ahol Bell seriff meglátogatja nagybátyját, a korábbi seriffhelyettest, hogy tanácsot kérjen tőle reménytelennek látszó helyzetében.
– A szerkezetet Santa Fében gyártottuk le, ahol Joel és Ethan láthatták a munka menetét, majd teherautón szállítottuk az egészet Texasba – mondja Gonchor.
A helyszínek közötti nagy távolságok, a perzselő hőség és a veszélyes sivatagi élőlények ellenére helyes döntésnek bizonyult a történetben leírt tájhoz hasonló helyszíneken forgatni, amelyek vissza tudták adni az egyszerre vad és költői texasi határvidék hangulatát.
Miután a munka Texasban befejeződött, a produkció Új-Mexikóba költözött át, ahol a kevésbé ismert új-mexikói Las Vegasban forgattak.
A határátkelő állomást a University Boulevard autópálya felüljáróján építették meg, amihez egy hétre le kellett zárni a hidat és az autópálya lehajtót, amíg a 22 tonnás acélszerkezetet a helyére szállították és rögzítették. A helyieket nem zavarta a felfordulás, az arra járó turistákat azonban elbizonytalanította, hogy a mexikói határ hirtelen annyival északabbra került, illetve elgondolkodtak rajta, hogy Új-Mexikó talán mégiscsak Mexikóhoz tartozik!