Mézengúz

A DREAMWORKS ANIMATION SKG bemutatja
a COLUMBUS 81 PRODUCTIONS közreműködésével
JERRY SEINFELD és CHRISTINA STEINBERG produkciójában

SIMON J. SMITH és STEVE HICKNER filmjét

MÉZENGÚZ
- Bee Movie -

{slimbox album="mezenguz"}images/stories/programajanlo/film/mezenguz/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="mezenguz"}images/stories/programajanlo/film/mezenguz/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="mezenguz"}images/stories/programajanlo/film/mezenguz/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="mezenguz"}images/stories/programajanlo/film/mezenguz/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="mezenguz"}images/stories/programajanlo/film/mezenguz/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="mezenguz"}images/stories/programajanlo/film/mezenguz/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="mezenguz"}images/stories/programajanlo/film/mezenguz/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="mezenguz"}images/stories/programajanlo/film/mezenguz/8.jpg{/slimbox} {slimbox album="mezenguz"}images/stories/programajanlo/film/mezenguz/9.jpg{/slimbox} {slimbox album="mezenguz"}images/stories/programajanlo/film/mezenguz/10.jpg{/slimbox} {slimbox album="mezenguz"}images/stories/programajanlo/film/mezenguz/11.jpg{/slimbox}

Írta
JERRY SEINFELD
SPIKE FERESTEN
BARRY MARDER
ANDY ROBIN

Producer
JERRY SEINFELD
CHRISTINA STEINBERG

Rendezte
SIMON J. SMITH
STEVE HICKNER

Magyar hangok:
BARRY B. BENSON .....................Takátsy Péter
VANESSA ..........................................Pápai Erika

FORGALMAZZA A UIP-DUNA FILM
www.uipduna.hu
 
A Mézengúz (Bee Movie) című film biztosan megváltoztatja eddigi elképzeléseinket a méhekről. A buzgó rovarok világába egy Barry B. Benson nevű méhecske szemén keresztül nyerhetünk bepillantást, aki többre vágyik, mint ami neki és összes többi társának megadatott: egész életében mézet gyártani a Honex nevű cégnél. Miután Barry befejezi a főiskolát, boldogan él a lehetőséggel, hogy kirepüljön a kasból. New York Cityben felfedez egy olyan világot, amiről addig álmodni sem mert. Megismerkedik egy manhattani virágárussal, Vanessával, és mindjárt meg is szegi a méhek egyik alaptörvényét: nem szabad az emberekkel beszélni! Hamar összebarátkoznak, és Barry megtud egyet s mást az emberek világáról... Rájön, hogy a mézet bárki megveheti a boltban, vagyis az emberek ellopják és pénzzé teszik a méhek munkájának gyümölcsét! Barry felháborodik és elhatározza, hogy beperli az emberiséget gaztettei miatt.
A Mézengúz Jerry Seinfeld, a népszerű amerikai komikus első kiruccanása az animációs filmek világába. A színész a film eredeti változatában a hangját kölcsönzi a főszereplőnek, valamint forgatókönyvíróként és producerként is részt vett a munkálatokban.
 
A FILM KÉSZÍTÉSÉRŐL

 Jeffrey Katzenberg, a DreamWorks Animation vezetője több mint egy évtizeden át próbálta Jerry Seinfeldet, a Seinfeld című vígjátéksorozat sztárját becsalogatni az animációs filmek világába. Seinfeld számos elfoglaltsága miatt még meggondolni sem ért rá az ajánlatot, és különben sem volt ötlete arra, hogy milyen témájú animációs filmen dolgozna szívesen. Mindez akkor változott meg, amikor egyszer Steven Spielberggel vacsorázott.
A vacsora közben rövid időre megszakadt a beszélgetés, és Seinfeld akkor bökte ki hirtelen, hogy egyszer szívesen csinálna egy méhekről szóló filmet, amelynek azt a címet adná, hogy „Bee Movie”. (A cím a Hollywood aranykorában készült alacsony költségvetésű filmek nem túl hízelgő elnevezésére, a „B movie”-ra utal, míg a „bee” jelentése „méh”.) Spielbergnek annyira megtetszett a cím ötlete, hogy azonnal felhívta Katzenberget, aki pedig másnap felvette a kapcsolatot Seinfelddel. – Aztán már csak arra emlékszem, hogy rábeszéltek, hogy megcsináljam – mondja Seinfeld. – De egyáltalán nem volt ötletem a filmhez. Csak a címe volt meg. Szerencsére mégis jól alakult.
Bár a Spielbergnek elejtett megjegyzés hirtelen jött, a film történetének kidolgozása annál tovább tartott. Seinfeldet mindig is érdekelte a méhek világa. – Szerintem nagyon érdekes a társadalmi hierarchiájuk, a munkájuk menete és a geometriájuk. És a mézkészítés elég nagy feladat egy rovarnak!
Seinfeld tehát úgy döntött, hogy a Mézengúz ezeknek a némileg félreértett rovaroknak a világát mutatja majd be, a mézzel a középpontban. – Rájöttem, hogy a legérdekesebb történet azon a tényen alapulhat, hogy az emberek ellopják a méhektől a mézüket. Ők annyira keményen dolgoznak, hogy előállítsák, mi pedig egyszerűen elvesszük a tudtuk nélkül. Ők azt hiszik, hogy maguknak csinálják, mi pedig elvesszük, üvegekbe töltjük és felcímkézzük. Mi kapunk érte pénzt, pedig ők dolgoznak érte. Ezért döntöttem úgy, hogy erről fog szólni a történet.
Simon J. Smith veterán számítógép-animációs és filmrendezőnek először fenntartásai voltak Seinfeld tervével kapcsolatban, hogy a méhek és az emberek világát egybegyúrja, ám a történet elolvasása után megváltozott a véleménye. – Az tetszett benne, hogy Jerry Seinfeld humorát és látásmódját közvetítette a filmbeli méhecske, és ilyet eddig még nem láttunk. Az pedig fantasztikus, hogy a történet valójában rólunk szól: a társadalmunkról, a viselkedésünkről, és arról, hogy tulajdonképpen többnyire milyen nevetségesek vagyunk.
Steve Hickner animációs rendezőnek is elnyerte tetszését Seinfeld és a méhek találkozása egy filmben. – Jerry nagyon jól ért ahhoz, hogyan kell az emberi gyarlóságot olyan új megközelítésben bemutatni, ami mindannyiunkat megnevettet. Jerry egyértelműen része Barry Bensonnak, de nem az a karakter, akit Jerry alakított a sorozatában. A tévésorozatok milyenségéből következik, hogy a jellemfejlődést nem tanácsos lezárni, mert akkor vége a sorozatnak. Egy film esetében azonban ezt meg kell tenni. Így Barry megmutatja nekünk Jerry Seinfeld azon oldalait, amelyeket eddig nem láthattunk.
Seinfeld számára a film lehetőséget adott arra, hogy a nyugati kultúrát egyedi és humoros formában mutassa be. – Barry frissdiplomás méh, és – akár a Diploma előtt (The Graduate) című film főszereplője – nem tudja pontosan, hol is van a helye a világban – magyarázza Seinfeld. – Az események sorozata oda vezet, hogy elhagyhatja a kast, és odakinn megismerkedik az emberi kultúrával, amikor összebarátkozik egy nővel. Nagyon izgalmasnak találja a mi világunkat, és teljesen elvonja a figyelmét arról, ami méhecskeként a feladata lenne.
 Míg az emberi kultúra örökké változik, a méhek nagyjából 27 millió éve ugyanolyanok. Megszületnek, iskolába járnak, lediplomáznak, dolgoznak, majd meghalnak. Ez nem annyira rossz, ha közben lehetőség nyílik választani is bizonyos dolgok között. A filmbeli méhkolóniában azonban egy méhnek nem sok választás adatik. Csak azt döntheti el, hogy melyik munkát vállalja el a méhtársadalom minden területét uraló nagyvállalatnál, a Honexnél, amely természetesen mézet gyárt. A cégnél háromezer állás vár betöltésre, köztük „melegítő”, „hűtő”, „sűrítő”, „kavaró”, „öntő”, „szennyeződéseltávolító” stb. Miután egy méh választott valamit, az lesz a munkája élete végéig. Nincs előléptetés, nincs nyaralás, nincs szabadnap, és nincs felmondás. Barrynek pedig semmi kedve ehhez. Szerető szülei, Martin és Janet Benson titkon azt remélik, hogy fiuk apja nyomdokait követi, és „kavarónak” áll, ám Barry gondolataiban csak az kavarog, hogy milyen jó lenne látni a kason kívüli világot.
Csak egy út vezet kifelé, ami akkor nyílik meg egy méh előtt, ha beáll a „pollenfickók” elnevezésű elit alakulatba. Ezeknek a bátor méheknek a feladata a nektár begyűjtése és a virágok beporzása. Komoly férfimunka. Barry átlagos méretű méh, mégis vállalja a kalandot, ami végül meghatározza az életét. – A filmünk kedvéért nagyon sok méhtörvényt találtunk ki – mondja Seinfeld. – Egy animációs film készítésekor egy addig nem létező univerzum jön létre, aminek a film készítői határozhatják meg a törvényeit. Mi olyan törvényeket alkottunk, amelyek például tiltják a furcsa formákat, mint amilyen a kör és a háromszög – csak a hatszög engedélyezett. A méhek találták fel a hatszöget. Aztán egy másik törvény kimondja, hogy nem szabad este hat után zümmögni, amikor az emberek kezdenek nyugovóra térni. A legfontosabb alapszabály pedig az, hogy – bár a méhek mindig is tudtak beszélni – tilos az emberekkel beszélniük, hiszen anélkül is éppen elég bajt okoznak nekik azok a lények.
 Barry szemét felnyitja az expedíció, amelyen részt vesz a „pollenfickókkal”. Az emberek világa még annál is izgalmasabb, mint amilyennek valaha is képzelte, tele fantasztikus formákkal és színekkel – és rengeteg emberrel. Miután túlél egy ijesztő kalandot egy teniszpályán, tanulságos dolgokat hall egy teherautó szélvédőjére ragadt rovartól, és elázik az esőben, végül egy nyitott ablakon át betéved egy barátságos manhattani virágárus, Vanessa lakásába. – Barry úgy ismerkedik meg Vanessával, hogy a nő megmenti az életét, amikor a vendégei megpróbálják megölni a lakásában – mondja  Seinfeld. – A méhecske úgy érzi, hogy ha valaki megmenti az életét, akkor azt meg kell köszönni – nem illendő csak úgy elrepülni. Ahhoz, hogy köszönetet mondjon, beszélnie kell, akkor is, ha ezzel megszegi a törvényt. Úgy dönt, hogy ez a helyes lépés, mert túl udvariatlan lenne nem megköszönni azt, hogy megmentették az életét.
 Barry és a virágárus barátsága Seinfeld szerint a film szíve és lelke.
– Az egész filmben a kedvenc jelenetem az, amikor Vanessa és Barry tekintete találkozik, miközben a nő óvatosan a párkányhoz viszi a méhecskét egy pohárban, hogy ledobja, de a méhecske kapaszkodik, mert nem akar menni, aztán rápottyan a levélre - mondja Hickner a nő és a méhecske kapcsolatáról.
Barry képviseli a filmben a szabadelvűséget, míg legjobb barátja, Adam mindennek az ellenkezőjét. Adam elégedett méhecske-életével, és nem próbál lázadni a rendszer ellen. Egyáltalán nem bánja, hogy egész életében mézet kell gyártania, és az sem igen érdekli, hogy mi a munkája. Számára csak az a fontos, hogy hasznos tagja legyen a kolóniának.
A film látványvilágának megtervezésével Alex McDowellt bízták meg, aki korábban többek között a Különvélemény (Minority Report), a Charlie és a csokigyár (Charlie and the Chocolate Factory) és A halott menyasszony (Corpse Bride) című filmeken dolgozott. A Mézengúz két világban játszódik: a méhkasban, ami a méhek mértéhez képest hatalmas metropolisz, benne a jókora Honex gyárral; és New York City, az emberek metrpolisza, benne a Central Parkkal, Vanessa lakásával, üzletekkel és utcákkal.
McDowell és a művészek a Honex gyárat helyezték a méhkas középpontjába. A város szó szerint arra épül, minden más épület a gyár tetején áll. A történet szerint a városnak vannak belső kerületei és kertvárosa is. Az utóbbi megjelenítése kihívásokkal járt, hiszen a kertvárosban tágas terekkel találkozhatunk, amelyek azonban egy méhkasban nem léteznek. A problémát úgy oldották meg, hogy a kertvárosi rész a kas függőleges falaira épült, és minden otthon kapott egy városra néző erkélyt.
A Honex gyár és az azt körülölelő méhvilág formáját részben a New York-i JFK repülőtér furcsa, lekerekített formájú TWA terminálépülete ihlette. A méhek világában a formák természetesek, nincsenek bonyolult gépek, és minden mézből vagy viaszból készült. A különbség a kas belseje és a kinti világ között akkor a legszembetűnőbb a néző számára, amikor Barry először repül ki a macsó „pollenfickók” társaságában a külvilágba. Christina Steinberg producer szerint éles kontrasztot akartak teremteni a méhkas belseje és az emberek világa között. Barry először a Central Parkot pillantja meg, élénk színeket, virágokat, füvet és az égboltot. Ehhez képest a kas belsejében nagyon kevés színárnyalat létezik.
A film szereplőinek, a méhek és az emberek megtervezése ugyanannyi (ha nem több) munkát igényelt, mint a digitális városok felépítése.
– Fontos volt számunka, hogy Barry jól illeszkedjen az őt körülvevő világba, hiszen nem realisztikus a kinézete – mondja Steinberg. – Ki kellett találnunk, hogyan lehet őt beilleszteni a film látványvilágába és az emberi karakterek közé. Alex McDowell és Christophe Lautrette, a művészeti vezetőnk felbecsülhetetlen értékű munkát végeztek ezen a téren, és Christophe volt az, aki segített nekünk áthidalni a szakadékot az emberek és Barry között.
Simon Smith rendező ezt mondja: – Hosszú ideig tartott, míg Barry karaktere úgy nézett ki, ahogyan most. Végül a ruhái tették méhecskévé. Sok gondunk volt vele, hiszen barátságos kinézetet kellett neki kölcsönöznünk, nem lehetett túl rovarszerű.
A végeredmény az lett, hogy a méhecskéknek nincsenek vállaik (hogy ne legyen túl humanoid formájuk), vannak viszont apró karjaik, kedves arcuk, csápjaik, duci testük, emberi ruházatuk a felsőtestükön, szőrös altestük és mókás cipőjük (Barry esetében tornacipő, mert Seinfeld azokat szereti).
– A tornacipő fekete-sárga színű, így jól illik a méhecskéhez – mondja a karakterek animációjáért felelős Fabio Lignini. – Barry csíkos pulcsija pedig különösen emlékeztet egy csíkos méhecskére. Az is fontos, hogy a pulcsi hosszú nyakú. A korai tervekben vékony nyaka volt, ami túl emberszerűvé tette. Így, hogy nincs nyaka, jobban hasonlít egy méhre. Ezen kívül a hatalmas szemek is fontosak.
– A méhek követik a divatot – teszi hozzá Seinfeld. – Csakhogy nem térhetnek el a feketétől és a sárgától. Azon belül azonban mindegyikük stílusosan öltözködik. A korai karaktertervek szerint Barry hasonlított rám pulóverben, de az nem tetszett, így végül teltebb és mókásabb külsőt adtunk neki. (Összesen több mint nyolcszáz Barry-változat készült, mielőtt kiválasztották a véglegeset.)
Vanessa megteremtése ugyanennyi kihívással járt, bár más okból. Realisztikus emberi karakter, amit számítógépen nehéz megjeleníteni, és végül az ő megtervezése igényelte a leghosszabb időt. Az animátorok feladata olyan alak megteremtése volt, aki realisztikus ugyan, de nem annyira, hogy kilógjon a filmbeli környezetéből.
A vizuális effektusokért felelős csapat vezetőjeként Doug Cooper körülbelül száz ember munkáját irányította, akiknek feladata a film világítása és a speciális effektusok megalkotása volt. Cooper felelőssége volt együtt dolgozni a rendezőkkel, a látványtervezővel és a művészeti vezetővel, és biztosítani azt, hogy kreatív elképzeléseik megjelenjenek a filmvásznon.
– A világítás egyik szerepe a jelenetek érzelmi aláfestése – mondja Cooper. – Ezen kívül a színeket és a fényt arra is használtuk, hogy a közönség figyelmét oda irányítsuk, ahová nézniük kell, hogy könnyen megtalálják azt a karaktert, amelyik a jelenet szempontjából a leglényegesebb.
Cooper és csapatának feladata volt egy olyan effektus kidolgozása is, amellyel a méhek szárnycsapásait meg lehetett jeleníteni. (Ezek a kis rovarok másodpercenként 180-225-ször csapnak a szárnyukkal.) A stúdió először a Shrek 2 című film készítése közben szembesült a „szárnyproblémával”, amikor a tündér-keresztanya karakterét kellett megalkotniuk, akinek a renderelése elképesztően hosszú ideig tartott. A Mézengúz című filmben más megoldásra volt szükség, hiszen ezúttal nem csak egy karakternek vannak szárnyai, hanem több százezernek. A effektusokért felelős részleg egy „szárnyelmosódásnak” elkeresztelt módszert dolgozott ki, amely az előző megoldásnál hatásosabbnak bizonyult. A csapatot a klasszikus kétdimenziós animációban használatos szárazecset-technika ihlette meg. A kidolgozott rendszer lehetővé tette csaknem egymillió méhecske csapdosó szárnyának megjelenítését abban a jelenetben, amikor a repülőgép földet ér, valamint megőrizte a szárnyak finom részleteit, mint például ahogyan a fényben csillognak.
A film üzenetéről Steinberg ezt mondja: – A filmnek több üzenete van. Az egyik – ami Jerry számára nagyon fontos volt, és szerette volna, ha átjön – az, hogy bármi is a munkád, ha jól végzed, akkor sokat ér, és te is sokat érsz. "Méhecskeként gondolkodni” azt jelenti, hogy egy célért, közösen és jól dolgozunk. Ez sokat számít, és kikövezheti az utat a pozitív változás felé. Jerry gyakran hasonlítja a mi DreamWorksnél végzett munkánkat ahhoz, ahogyan egy méhkolónia működik – mindenki keményen dolgozik és együttműködik másokkal, hogy közösen megalkossunk valamit, ami remélhetőleg sokaknak tetszik majd.
– „Méhecskeként gondolkodni” a méhek mantrája – teszi hozzá Hickner. – A kezdetektől benne volt a filmben, és fontosnak tartottuk, mert ez az egyik dolog, amit Adam mond Barrynek. Barry nem biztos benne, hogy a mézgyárban akar-e dolgozni egész életében, és ugyanazt a munkát végezni, amíg csak él. A film alatt azonban lassan megtanulja, hogy mennyire fontos méhecskeként gondolkodni és méhecskének lenni.
– Hihetetlen volt, amikor elkezdtünk mi is „méhecskeként gondolkodni” – veszi át a szót Smith. – Elmondom, mi volt a legmegdöbbentőbb. Amikor nagyjából fél éve dolgoztunk a filmen, kezdett bűntudatunk lenni, amikor mézet ettünk, mert megtanultuk, hogy mennyit dolgoznak a méhek, amíg elkészítik. Nagyon-nagyon keményen dolgoznak. Aztán ez eszünkbe jutott akkor is, amikor elmentünk a boltba bevásárolni, és később, amikor mézet tettünk a teánkba. Aztán egy idő után már nem ettünk mézet. Nagyon furcsa volt, ahogy a viselkedésünk megváltozott. Kezdtünk csíkokat látni mindenütt. Meg hatszögeket.
Jerry Seinfeld egy életre szóló tanulságot is levont a filmből. – Az egyik dolog, amit tudni kell a filmről, hogy utal arra a tényre is, hogy ha egy méh egyszer megcsíp valakit, akkor neki vége. Ha megcsípsz valakit, meghalsz. Ezért elég komoly döntés kell hozzá. Nagyon kell uralkodni az indulataidon. Nem lehet csak úgy megcsípni valakit, mert felidegesített, hanem meg kell fékezni magad. Engem ez elgondolkodtatott arról, hogy mennyire fontos a uralkodni magunkon.
               
A FILM KÉSZÍTŐIRŐL
 
SIMON J. SMITH (rendező) 1997 óta dolgozik a PDI/DreamWorksnél. Közel húsz éves tapasztalattal rendelkezik a számítógép-animáció területén. Dolgozott a PDI/DreamWorks első számítógép-animációs filmjén, a Z, a hangyán (Antz), valamint a Shrek (Shrek) és a Csibefutam (Chicken Run) című filmeken és a Pet Shop Boys díjnyertes "Go West" című videoklipjén is.

 STEVE HICKNER (rendező) első rendezése a DreamWorks Egyiptom hercege (Prince of Egypt) című animációs filmje. További filmjei: József, az álmok királya (Joseph: King of Dreams), Father of the Pride, Cápamese (Shark Tale), Túl a sövényen (Over the Hedge), Négy dinó New Yorkban (We’re Back! A Dinosaur’s Story), Balto (Balto), Egérmese 2. – Egérkék a Vadnyugaton (An American Tail: Fievel Goes West), A kis hableány (The Little Mermaid), The Black Cauldron,The Great Mouse Detective, Roger nyúl a pácban (Who Framed Roger Rabbit).
 
JERRY SEINFELD (forgatókönyvíró/producer) a Mézengúzok eredeti változatában hangját kölcsönzi a főszereplőnek, Barry B. Bensonnak.
 Seinfeld komikusi karrierjét New York-i klubokban kezdte, majd 1981-ben, huszonhét évesen Johnny Carson The Tonight Show című műsora hozta meg számára az áttörést.
 Seinfeld című vígjátéksorozata, amely 1989-től 1998-ig futott az NBC tévécsatornán az Egyesült Államokban, a mai napig népszerű.
 
 CHRISTINA STEINBERG (producer) 2005-ben csatlakozott a DreamWorks Animationhöz, ahol első munkája a Mézengúz című vígjáték.
Korábbi munkái: A nemzet aranya (National Treasure), A kölyök (The Kid), Ösztön (Instinct), A hírek szerelmesei (Up Close and Personal), Kinek a papné (The Preacher’s Wife), Csodabogár (Phenomenon).

SPIKE FERESTEN (forgatókönyvíró) televíziós forgatókönyvírót ötször jelölték Emmy-díjra az öt év alatt, amíg a Late Night with David Letterman című műsornak dolgozott. 1995-ben csatlakozott a Seinfeld című vígjátéksorozat írógárdájához, amelyen három éven át dolgozott, és további háromszor jelölték a rangos díjra.
Ezekenkívül több epizódot írt a Space Ghost Coast to Coast és a The Jamie Kennedy Experiment című vígjátéksorozatoknak.

BARRY MARDER (forgatókönyvíró) a szerzője a Letters From a Nut című könyvsorozatnak, melyeket Ted L. Nancy néven írt. A sorozat részei a Letters From a Nut, a More Letters From a Nut és az Extra Nutty! Even More Letters From a Nut című kötetek. Több mint tíz éve jelent meg az első, és mára 1 millió 250 ezer példányban keltek el.
További könyvei: Stories From a Moron (Ed Broth néven), Ted L. Nancy - Hello Junk Mail! (I am The Kabobbys Of Glendale), Ted L. Nancy's Afternoon Stories.
 
ANDY ROBIN (forgatókönyvíró) íróként és rendezőként több évadon keresztül dolgozott a Seinfeld című vígjátéksorozaton. A The Jimmy és a The Fatigues című epizódokat, melyeket Gregg Kavettel együtt írt, WGA-díjjal tüntették ki.
Szintén Kavettel közösen írta és rendezte a Live free or Die című díjnyertes független filmet. Az írópáros szerezte a Saving Face című könyvet is, amely humorus útmutató a kellemetlen társasági szituációkhoz.