L'ecso

{slimbox album="lecso"}images/stories/programajanlo/film/lecso/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="lecso"}images/stories/programajanlo/film/lecso/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="lecso"}images/stories/programajanlo/film/lecso/3.jpg{/slimbox}

L'ECSÓ

 Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm

  "Mindig is hittem abban, hogy kemény munkával és egy csipetnyi szerencsével csakis idő kérdése, hogy végül felfedezzenek"
-- Remy

 A Pixar Animation nyolcadik nagyfilmje tálalva van. Az animációs mérföldköveket futószalagon gyártó stúdió ezúttal egy korántsem népszerű állatot választott ki a főszerepre. Legalábbis nem valószínű, hogy mindenki aranyosnak tartaná a patkányokat. Pedig a L'ecsó hőse nem más, mint egy kiváló szaglással megáldott és legbelül szakács-álmokat tápláló csatornapatkány.
Ő Remy, aki a Párizs alatti csatornarendszerben tengeti életét, ám rendkívüli orra kiemeli őt még saját fajtájából is, ráadásul nem mindennapi álmokat kerget: séfként szeretne dolgozni egy ínyenc étteremben. Remy nem retten el attól, hogy a világ talán legintenzívebb rágcsálóiszonnyal megvert állására fáj a foga, sőt, még az sem riasztja el, hogy családja is inkább a jól megszokott csatorna-béli szemétfaló életmód felé próbálná terelni.
Amikor a körülmények abba a párizsi étterembe sodorják, amelyiket saját konyhai példaképe, Auguste Gusteau tett híressé - akinek "mindenki főzhet" tétele kiskora óta inspirálta Remyt - hősünknek rá kell döbbennie, hogy amennyiben felfedeznek valakit a konyhában, az életveszélyes élményt jelent mindazoknak, aki bajuszt és hosszú farkincát viselnek.
Amikor már úgy tűnik, hogy Remy álmai végképp a semmibe vésznek, megtalálja azt a valakit, akire igazán szüksége van: egy barátra, aki hisz benne. Ő Linguini, az étterem szégyenlős szemetesfiúja, aki épp a kirúgás szélén áll. Most, hogy nincs mit veszíteniük, Remy és Linguini megalkotják minden idők legkülönösebb duóját: a fiú esetlen testéhez csatlakozik Remy kreatív képzelőereje, s így együtt fenekestül felforgatják Párizst. Olyan kalandban lesz részük, amelyből nem hiányoznak majd a komikus csavarok, az érzelmi fordulatok és azok a diadalok, amelyekről egymás nélkül eddig nem is álmodhattak volna.
A L'ecsó-t az a Brad Bird írta és rendezte, aki a 2004-es A hihetetlen család-ért átvehette a Legjobb animációs filmnek járó Oscar-díjat, és akinek neve ma már feltétlen garancia a térdcsapkodós családi humorra és az önfeledt szórakozásra.

Eredeti Címe: Ratatouille
Rendezte: Brad Bird
Írta: Brad Bird
Zene: Michael Giacchino
Vágó: Darren T. Holmes
Látvány: Benjamin Andersen
Producer: Brad Lewis
Eredeti Hangok: Patton Oswalt, Brad Garrett, Peter O’toole, Ian Holm, Brian Dennehy

A L'ECSÓ RECEPT:
Brad Bird univerzális meséje a családról, a barátságról és saját utunk megtalálásáról

 A Pixar minden rajzfilmjével teljesen eredeti kalandokba keveri közönségét a mozi történetének legmeglepőbb és leginkább feledhetetlen karaktereivel. Az életre kelt játékoktól (Toy Story - Játékháború 1-2.) egy csapat szörnyig, akik halálosan rettegnek egy a világukba keveredett kislánytól (Szörny Rt.), egy apjától elszakadt apró halacskától (Némó nyomában) egy szuperhős családig, akik megpróbálnak beilleszkedni a kertvárosi életbe (A hihetetlen család) és egy bogársereget verbuváló hősi hangyától (Egy bogár élete) egy fenegyerek versenyautóig, aki elkeveredett a 66-os úton (Verdák), ez az élvonalbeli animációs stúdió csak úgy ontja magából az egyedi történeteket tele érzelmi és vizuális izgalommal.
2007 nyarán a Pixar legújabb műve, a L'ecsó újból elvisz minket a nevettetés magasiskolájához: a klasszikus fizikai komédiához. "Azt hiszem, hogy mindannyiunknak van egy lehetetlen álma, és mindent meg is teszünk annak érdekében, hogy ez az álom valósággá váljon," - mondja az író-rendező Brad Bird - "és Remy álma épp ezért talán a leglehetetlenebb álom az összes közül." A film ötletéről a kétszeres Oscar-díjas John Lasseter is beszámolt: "Azt az ötletet, mely szerint valaki követni szeretné saját kreatív szenvedélyét, ami ugyanakkor ellentmond minden valószínűségnek, Brad nagyon is a szívén viselte. Ezt pedig az mutatja, hogy létrehozott egy csodálatos filmet, amely a maga eredeti módján kimondottan vicces, ugyanakkor pedig tele van érzelmi töltettel, amely nekünk nagyon fontos szempont volt. A L'ecsó-nak van egy olyan szintű mélysége, komplexitása és humora, ami nem hinném, hogy megvolt bármely eddigi Pixar-filmben."
Bird számára a L'ecsó egy lehetőség volt arra, hogy megkoreografálhasson egy Buster Keaton, vagy Max Sennett-szerű fizikai komédiát, tele törésekkel, ugrásokkal, üldözésekkel és katapultálásokkal - emellett pedig színültig van olyan túlélő-típusú karakterekkel, akik képesek legyűrni a valószínűtlent, és diadalt aratni azok felett a szerencsétlenségek felett, melyek az útjukat szegélyezik. "Az egyik legnagyobb élvezet a L'ecsó-ban, hogy annyira kiszámíthatatlan." - jegyzi meg Bird - "Ha jól végeztük a munkánkat, akkor pont ellentétesen történnek a dolgok, mint amire számítanál. Ha úgy gondolod, balra megy, akkor biztosan jobbra tart majd és vica versa. Remélhetőleg egy olyan utat sikerült találnunk, amely nem csak humoros, de szívből jött."
Brad Lewis producer úgy gondolja, hogy Brad Bird a tökéletes ember a film megalkotására, mivel szerinte Brad nagyon is hasonlít Remyre: megpróbálja véghezvinni a lehetetlennek tűnő dolgokat: "Brad olyan erős és szenvedélyes, mint Remy a filmben." - elmélkedik Lewis - "Még sosem láttam olyan filmest, aki ennyire beleásta volna magát abba, hogy mitől működik a legjobban egy film érzelmileg és ötletileg. Megvan benne az az észlelési képesség, hogy tudja, mitől lesznek a dolgok még természetesebbek, vagy egy kicsit még viccesebbek, vagy még igazabbak. A fizikai komédiában pedig egyszerűen egy géniusz."
Bird reméli, hogy a film egy olyan utazásra viszi majd el a közönséget, ami állandó csodálat alatt tartja őket, amiben szurkolhatnak Remyért, hogy érje el a látszólag lehetetlen dolgokat, és ne csak önmagát mentse meg, hanem újdonsült barátait is a Gusteau's Étteremben. Bird szerint: "Amikor eléred azt, hogy a közönség higgyen valami olyasmiben, ami természeténél fogva hihetetlennek tűnik, na ez a mozi igazi varázsa!"

 A L'ECSÓ KIHÍVÁS:
Hogyan hozzunk létre imádni való, mégis hihető patkányokat?

 A temérdek eredeti karakterrel és szituációval a L'ecsó folyamatosan arra inspirálta alkotóit, hogy új határokig tolják ki a technológiát. Michael Fong, a film vezető technikai rendezője szerint: "Nagyon sok technikai kihívással kellett szembenéznünk a film készítése folyamán, kezdve azzal a temérdek szőrös figurával, valamint a nagyon is komplex emberi karakterekkel. Ezenkívül zuhatagokkal megtűzdelt vízi jelenetekkel és Párizs hőn szeretett városának élethű megalkotásával. Útközben jelentősen megváltoztattuk a módszert, mellyel a modelleket árnyékoljuk, valamint más úton világítottuk a jeleneteket és más eljárással készültek a ruhák is. A technológiát az előző filmjeinkből vettük, és találtunk módot arra, hogy még annál is jobbá tegyük azt. Mindez pedig hozzájárult egy teljesen más, eredeti megjelenéshez, melyet a közönség megtapasztalhat a L'ecsó nézése közben."
Ahhoz, hogy minél valószerűbben keltsék életre a patkányokat, sok-sok időt kellett velük eltölteniük. Így a Pixar irodái rövid időn belül megteltek ezeknek a kíváncsi kisállatoknak a ketreceivel. Habár beletelt egy kis időbe, amíg megszokták őket, a filmkészítők közül sokan azon kapták magukat, hogy szeretettel tekintenek ezekre a társadalmi beállítottságú rágcsálókra, ez pedig további inspirációt jelentett animációs megjelenésükhöz. Brian Green, a karakterek vezető animátora mindezt így magyarázta: "Először is sok időt töltöttünk megfigyeléssel, hogy megismerjük a patkányokat, aztán elegyítettük a viselkedésüket a modellekkel, s így végül az animátorok képesek voltak arra, hogy felvértezzék őket a filmben látható lenyűgöző alakításokkal. Ha együtt élsz  patkányokkal, észreveszed a kis modorosságukat. Ők tényleg teljes mértékben társadalmi lények. Játszani fognak veled, és még a kezedben is összekuporodnak."
Legújabb kisállataik megfigyelése közben a napi rutin szintén számos frappáns ötletet adott Greennek és csapatának, akik így képesek lettek új területek felé is nyitni: "A film készítésében az egyik legfontosabb elemmé lett az a felfedezés, melynek során rájöttünk, hogy a patkányok mennyire ruganyosak. Egy patkány fantasztikus dolgokat tud csinálni a testével - képesek átbújni olyan kis lyukakon, melyekről azt hinnéd, lehetetlen, vagy apró labdává gömbölyödnek össze, mert a bordázatuk annyira kicsi és hajlékony - és ez olyan dolog volt, amiről rögvest tudtuk, hogy egy csomó vicces jelenethez szolgálhat a történetben. De először kreálnunk kellett egy speciális technológiát, amivel mindezt szimulálni tudtuk, és úgy jelenítettük meg, hogy minél realisztikusabb legyen." - magyarázta Green.
A legnagyobb kihívás Remy megalkotása volt, aki megpróbálja egyszerre meglovagolni a patkány- és az emberi világot, gyakorta nagyon vicces eredménnyel. Bird meghozta azt a döntést, hogy míg a többi patkány mind a négy lábán szaladgál, addig Remy megtanítja magát arra, hogyan kell két lábon állni, mindezt pedig azért, nehogy véletlenül koszos manccsal nyúljon az ételhez. "Gyakorlatilag, ami a filmben történik, azt úgy lehetne mondani, hogy Remy kifejlődik." - mondja Green - "Teljesen patkányszerűen indít, ám ahogy egyre mélyebben belekerül az emberi környezetbe, egyre több emberi jellemvonást tesz magáévá. Nagyon sok munka volt ezzel, de megérte, mivel számtalan csodálatos pillanatot csempészett ez a momentum a történetbe. Brad számára a film magja mindig is az volt, hogy ez egy kívülálló története, aki megpróbál beilleszkedni az emberi világba."

 A L'ECSÓ PÁRIZSA:
Egy lélegzetelállító pillantás a fények városára

Párizs talán a leginkább fotografált, festett, megírt, megálmodott és csodált város a világon, ám a L'ecsó megpróbál egy teljesen új megjelenést kölcsönözni neki. A filmben a város két különböző, ám egyformán elvarázsolt oldala tárul fel: az éttermek és kávézók elbűvölő és finom modorú világa a felszín felett, valamint az utcák alatti tekervényes, titokzatos, és iparkodó birodalom, ahol Django szőrös családja rendezte be otthonát. "Párizst már temérdek formában láthattuk, de egy patkány szemszögéből még soha." - nyilatkozta Brad Bird.
Harley Jessup, látványtervező Sharon Calahan operatőrrel Franciaországba utaztak egy kis ihletmerítésre: "Főként színeket, formákat és felszíneket kerestünk." - magyarázta villámlátogatásukat Jessup - "A város arra inspirált minket, hogy egy teljesen más palettával dolgozzunk, mint ezelőtt bármikor. Párizs többségében benne van egyfajta klasszikus kőszín. Egyszer láttunk egy nőt, amint elsétált mellettünk vörös kabátban, és csak úgy ragyogott a szürke háttér előtt - ezt mindenképp viszont akartuk látni a filmben. Ezért a színpaletta ezúttal sokkal tompítottabb, mint az eddigi Pixar-filmekben.  Ez egy kissé félelmetes volt, mivel az animációs filmek többsége csak úgy tobzódik a színekben, mi pedig a színeket inkább csak hangsúlyként használtuk, ám én úgy hiszem, a színvilág féken tartása sokkal erőteljesebb látványt sugároz majd."
Amikor arra került sor, hogy felfedezzék Remy és rágcsáló társainak földalatti világát, Jessupnak a szó szoros értelmében látnia kellett Párizs altájának világát, ezért hát leereszkedett a híres csatornarendszerbe, amit még annak idején maga Napoleon fejlesztett ki. "Körbejártuk a csatornákat ugyanúgy, ahogyan a katakombákat és a kőalagutakat is." - emlékszik vissza Jessup - "Ez tényleg az ellentétes oldalak kirándulása volt. Nappal a csatornákat jártuk, éjszaka pedig a legpompásabb éttermekben vacsoráztunk. De erről szól a film is: Remynek nem szabadna azokra a helyekre mennie, ahová az emberek mennek, mégis ez az, ami igazán izgatja."

 A SIKER RECEPTJE:
A L'ecsó pompás ételeinek megalkotása

A Gusteau’s Étteremben Remy megkapja azt a lehetőséget, amire egész életében várt, - igaz, csak álcában - hogy teljesen felfrissítse hervadó étlapjukat saját kreatív készítményeivel. A filmkészítők számára ennek a kulináris világnak az életre hívása jelentette az egész történet kulcsát. Épp ezért, először is el kellett merülniük a főzés tudományában. "Ez a sztori sokkal többről szól, mint a főzésről, de úgy éreztem: ahhoz, hogy létrehozzunk egy igazi konyhai atmoszférát és valósághű ételeket, adhatsz a fantáziának egy kevés hihetőséget." - mondja Bird.
Épp ezért az egész csapat belevetette magát különböző otthoni főzőleckékbe. A számítógépes guruk, akik eddig leginkább klikkelésben és képernyőérintésben jeleskedtek, kénytelenek voltak úgy megtanulni a szeletelést és a hámozást, mint a profik. Így alapvető bepillantást nyertek olyan apró, ám létfontosságú részletekbe, miszerint hogyan is tartja a kést egy séf, hogyan aprítja a hagymát, hogyan kavarja a levest, és hogyan hat a többiekre egy sürgő-forgó konyhában. A főzőleckék temérdek kreatív kotyvalékot szolgáltattak, és némi mellékhatást is okoztak. "Engem majdnem tönkretett." - mondja nevetve Mark Walsh, vezető animátor. - "Eddig egy igazi konzervember voltam, amolyan rántsd-ki-a-tonhalat-a-dobozból figura, és most rájöttem, hogy milyen jó móka, ha valami igazán jó kaját dobsz össze."
"A mi küldetésünk az volt, hogy állítsuk elő a legszebb ételt, amit valaha láttál. Azt akartuk, hogy a közönség azt gondolja: 'Mmm, most legszívesebben beugranék a vászonba, és rögvest megenném!' De még a való életben is nagyon nehéz ilyen ételt készíteni, hát még a CG miliőben." - magyarázza Michael Fong - "Ezért hát a filmeseknek ki kellett főzniük egy csomó egyedi és kreatív technikai eljárást."
A kajacsapat munkájának bizonyítéka a szó szoros értelmében a desszertben halmozódott fel, melyet nem kisebb szaktekintély, mint Thomas Keller is csak méltatni tudott, mivelhogy megjött az étvágya: "Néhány fogás, amit készítettek, teljesen arra ösztönöztek, hogy megkóstoljam őket." - mondja Keller - "Ahogyan lefedték, tálalták és fűszerezték őket - tényleg sikerült megragadniuk az ízletes ételek csodálatos varázsát, csak ezúttal számítógépes eljárással."

A CSATORNA CSAPAT

 REMY
Eredeti hangja: Patton Oswalt, magyar hangja: Hevér Gábor
Remy, a szakácsálmokat dédelgető patkány elüt fajtájától, és az emberek közelében egyre inkább átveszi szokásukat is. Ő az a rágcsáló, akit még a konyha is megtűr, az emberek már kevésbé…
Patton Oswalt 1969. január 27.-én született humorista és stand-up komikus, aki számtalan tévés fellépése mellett a színészet felé is komoly irányt vett, igaz, főképp mellékszerepekben. Tévésorozatos berkekben főként a Férjek gyöngye című sorozatból emlékezhetünk rá, ahol Spence-t alakította. Főbb mozis szerepei: Magnolia, Ember a Holdon, Zoolander, a trendkívüli, Felül semmi, Starsky és Hutch, Amerikai taxi, Penge: Szentháromság, Anyám nyakán. Legközelebb a Balls of Fury című vígjátékban és az All Roads Leads Home című családi drámában találkozhatunk vele.

EMILE
Eredeti hangja: Peter Sohn, magyar hangja: Fekete Zoltán
Emile Remy testvére, ő képviseli az igazi patkányvirtust. Kissé túlsúlyos, hiszen imád enni, ám furcsán néz Remy ínyencmániájára, neki jöhet bármilyen kaja. Mindig jókedvű, és bármikor kész felvidítani fivérét, ha az maga alatt van.
Peter Sohn még újonc a színészszakmában, hiszen eredeti mesterségét tekintve animátor: Szuper haver, Ozmózis Jones - A belügyi nyomozó, Némó nyomában, A hihetetlen család. Első szinkronmunkáját A hihetetlen család-ban (2004) hallhattunk. A L'ecsó első komolyabb szerepe.

A KONYHA CSAPAT

 LINGUINI
Eredeti hangja: Lou Romano, magyar hangja: Markovics Tamás
Linguini a Gusteau’s Étterem legújabb szemetesfiúja, aki ügyetlenségével nem igazán vívja ki kollégái elismerését. Egyetlen reménye Remy, akivel közösen fantasztikus séffé válnak.
Lou Romano szintén stábtagból lett színésszé. A Talpig majom (2001) mellékszerepe után A hihetetlen család-ban (2004) és a Verdák-ban (2006) próbálgatta szinkronszárnyait, mígnem a Pixar fejesei megszavazták neki a bizalmat, és a L'ecsó egyik főszerepével lepték meg.

COLETTE
Eredeti hangja: Janeane Garofalo, magyar hangja: F. Nagy Erika
Colette az étterem egyik legjobb szakácsa, ráadásul az egyetlen női. A férfiak uralta terepen sikerült felkapaszkodnia a ranglétrán, és ez megedzette. Először csak gondként tekint Linguinire, akit pesztrálni kell, később azonban megtetszik neki a fiú sebezhetősége.
Janeane Garofalo 1964. szeptember 28-án született New Jerseyben. Ő is stand-up komikusként kezdte el a pályát, míg aztán 1992-től belekóstolt a színészkedésbe is. Az ismertség 1994-ben érte utol a Nyakunkon az élet című Ben Stiller-film egyik főbb mellékszerepével. Később olyan filmekben szerepelt, mint a Vonzások és állatságok, a Romy és Michelle, a Cop Land, a Dogma, a Mystery Men - Különleges hősök, a Totál káosz, a Drogtanya és a Maradj!. Következő projektje a The Guitar című dráma.

SKINNER
Eredeti hangja: Ian Holm, magyar hangja: Háda János
Skinner a Gusteau’s főszakácsa, apró termete ellenére pedig uralkodó és szadista típus. Gusteau halála után nem nevezte meg örökösét, így kerülhetett Skinner az élre. Vezetése alatt az étterem anyagilag jövedelmező, ám lélektelen ételüzem lett.
Ian Holm 1931. szeptember 12-én látta meg a napvilágot Angliában, ma pedig már az egyik legnagyobb karakterszínész. Legtöbbünk számára A gyűrűk ura trilógia Bilbójaként lehet ismerős, ám tudni kell róla, hogy Oscar-díjra is jelölték a Tűzszekerek mellékszerepéért. Fontosabb filmjei: Alien - A nyolcadik utas: a Halál, Greystoke - Tarzan, a majmok ura, Brazil, V. Henrik, Hamlet, Frankenstein, György király, Az ötödik elem, Eljövendő szép napok, A pokolból, A gyűrűk ura - A gyűrű szövetsége, A gyűrűk ura - A király visszatér, Holnapután, egyvernepper.

EGO
Eredeti hangja: Peter O’Toole, magyar hangja: Szokolai Ottó
Anton Ego a legrettegettebb étteremkritikus Párizsban. Egy cikkével megnyithat, vagy akár be is zárhat egy éttermet. Könnyen felismerhető fakó bőrszínéről, tagbaszakadt testalkatáról és sosem mosolygó ábrázatáról. Az áldása nélkül senki sem meri megváltoztatni az étlapot.
Az 1932. augusztus 2-án született Peter O’Toole korunk egyik legendás színészalakja nyolc Oscar-jelöléssel és egy életműdíjjal a háta mögött. Fontos filmjei szinte megszámlálhatatlanok, de mindenképp közéjük tartozik az Arábiai Lawrence, a Becket, a Mi újság, cicamica?, a Hogyan kell egymilliót lopni?, Az oroszlán télen, A felső tízezer, A kaszkadőr, a Legkedvesebb évem, Az utolsó kínai császár, a Trója és a Vénusz. Legközelebb a Csillagpor című fantasyben találkozhatunk vele.