Hajsza a föld alatt

A Columbia Pictures és a Metro-Goldwyn-Mayer Pictures bemutatja a Relativity Media és a Scott Free / Escape Artists produkciójában
Tony Scott filmjét

HAJSZA A FÖLD ALATT
(The Taking of Pelham 1 2 3)

Magyarországi mozibemutató:

Szereplők:
Denzel Washington
John Travolta
John Turturro
Luis Guzman
Michael Rispoli
James Gandolfini

Producer:
Todd Black
Tony Scott
Jason Blumenthal
Steve Tisch

Forgatókönyv:
Brian Helgeland

Eredeti regény:
John Godey

Executive producer:
Barry Waldman
Michael Costigan
Ryan Kavanaugh

Fényképezte:
Tobias Schliessler, A.S.C.

Látványtervező:
Chris Seagers

Vágó:
Chris Lebenzon, A.C.E.

Zene:
Harry Gregson-Williams

Rendezte:
Tony Scott

{slimbox album="hajsza"}images/stories/programajanlo/film/hajsza/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="hajsza"}images/stories/programajanlo/film/hajsza/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="hajsza"}images/stories/programajanlo/film/hajsza/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="hajsza"}images/stories/programajanlo/film/hajsza/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="hajsza"}images/stories/programajanlo/film/hajsza/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="hajsza"}images/stories/programajanlo/film/hajsza/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="hajsza"}images/stories/programajanlo/film/hajsza/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="hajsza"}images/stories/programajanlo/film/hajsza/8.jpg{/slimbox}

 
Amikor New York metróhálózatának forgalomirányítója, Walter Garber (Denzel Washington) reggel munkába indul, még nem sejti, hogy aznap olyan feladattal kell megbirkóznia, amely még a legdörzsöltebb FBI-nyomozókat is próbára tenné: az egyik szerelvénybe fegyveres túszejtők veszik be magukat, és – nem tévedés! – el akarják téríteni a metrót. Vezetőjük, a csavaros elméjű Ryder (John Travolta) azzal fenyegetőzik, hogy ha egy órán belül nem kapja kézhez a nagy összegű váltságdíjat, kivégzi a kocsiban utazókat. Percenként egyet…
Garber – akinél senki sem ismeri jobban a földalatti hálózatot – minden képességét latba vetve szembeszáll a bűnözőkkel, hogy túljárjon Ryder eszén, és kiszabadítsa a túszokat. Egy valamit nem ért azonban, ami pedig kulcsfontosságú volna haditerve kialakításához: ha meg is kapják a bűnözők a pénzt, hogy akarnak majd megszökni a zárt alagútrendszerből?

A PRODUKCIÓRÓL

Tony Scott rendező akció-thrillerében a metró megszállása és az azt követően kialakuló patthelyzet idegtépő macska-egér játék egy meglehetősen hétköznapi figura és egy meglehetősen elvetemült, nem hétköznapi észjárású bűnöző, a földalatti vasúthálózat forgalomirányítója és a bosszúvágyó gyilkos között.
Denzel Washington alakítja a rendhagyó akcióhős, a forgalomirányító szerepét. „Garbert nem képezték ki bűnözők elleni harcra, túszmentő akciókra vagy terrorelhárításra, és fizikailag sem az a keménylegény fajta, akit megszoktunk az akciófilmek jófiúinak szerepében – mondja a színész. – Szürke eminenciás ő, egyszerű polgár, akinek, ha nincs is ínyére, azon a végzetes napon szuperhőssé kell válnia. Hatalmas nyomás nehezedik rá, és a torkában dobog a szíve, amikor tárgyalni kezd Ryderrel.”
Akárcsak Washington, a túszejtők vezetőjét játszó John Travolta is új perspektívát, kihívásokat talált a maga szerepében: „Pozitív hősöket alakítani lényegesen kötöttebb, mint rosszfiúkat – mondja Travolta. – Előbbiek ugyanis önmagukat korlátozzák valamely külső vagy belső morális parancsnak engedelmeskedve. Nem engedhetik meg maguknak, hogy ellenszenvet ébresszenek maguk iránt. A negatív figurák viszont több színészi lehetőséget kínálnak, mert ők saját erkölcsi mérce szerint viselkednek. Egy szélsőségesen vad, könyörtelen alaknak is lehetnek jó pillanatai, vonzó tulajdonságai: lehet nyugodt, lehet szórakoztató vagy akár elbűvölő is… ahogyan kedve tartja.”
A Hajsza a föld alatt története először regény formájában látott napvilágot. John Godey könyve elejétől a végéig fenntartotta az olvasó kíváncsiságát: vajon kinek juthat eszébe, hogy a metróban vigye véghez válságkövetelő akcióját? A földalatti hálózat zárt rendszer. Ha a túszejtőknek sikerül is hozzájutniuk a pénzhez, nincs hová szökniük ebből a rendszerből. A regényt 1974-ben filmre alkalmazták Walter Matthau és Robert Shaw főszereplésével. A Joseph Sargent rendezte mozi hatalmas sikert aratott, és mára kultikus státusba emelkedett.
A Hajsza a föld alatt legújabb változatának készítői, Tony Scott rendező, Brian Helgeland forgatókönyvíró, valamint Todd Black, Jason Blumenthal és Steve Tisch producerek nem ennek a klasszikusnak a remake-jét kívánták elkészíteni, mert úgy vélték, hogy az egészében véve remekmű, ehelyett inkább visszanyúltak a könyvig, és annak történetét felfrissítve egy napjaink New York-jában játszódó, minden ízében modern akcióthrillert komponáltak. „Bár a sztori egyedülálló, a mozirajongók új generációi nemigen ismerik – mondja Scott. – New York városa rengeteget változott 1974 óta, és azt szerettük volna, ha modern környezetben valósulhatna meg a fiktív történet.”
„Szeretem azokat a filmeket, amelyekben hétköznapi emberek reakcióit figyelhetjük meg egy-egy nem hétköznapi helyzetben. Számomra ezek sokkal izgalmasabbak azoknál a moziknál, amelyeknek különleges képességgel rendelkező szuperemberek a hősei” – mondja Brian Helgeland, a Szigorúan bizalmas című filmmel Oscar-díjat® nyert forgatókönyvíró. Helgeland megkereste Todd Black producert – akivel korábban együtt dolgozott Lovagregény című filmjén – a Hajsza a föld alatt újraforgatásának ötletével. „Újra meg újra megnéztük a filmet, és újabb meg újabb lehetőségeket láttunk meg benne – meséli Black. – Nem igazán remake-ben gondolkodtunk, újra akartuk mesélni a történet, méghozzá úgy, hogy az átiratunkban nagyon mai, nagyon aktuális legyen.”
A korábbi filmváltozathoz képest az új adaptáció nagy hangsúlyt fektet a két főszereplő viszonyára. „Sem a regény, sem pedig a film nem tárta fel Garber és Ryder hirtelen szövődött, különleges kapcsolatát – állapítja meg Helgeland. – Holott nagyon érdekes dolog, ami e két férfi között végbemegy. Ki akarják fürkészni egymást, mindkettejüknek fel kell térképeznie a másik gyenge pontjait, hogy célját elérhesse. Anélkül, hogy szemtől szembe találkoznának, gyorsabban és alaposabban ki kell ismerniük a másikat, mint más, hétköznapi viszonyokban, barátságokban, szerelemben.”
Garber igyekszik kiköszörülni a csorbát, amelyet a túsztámadás ejtett sokéves munkával megszerzett hírnevén és szakmai becsületén. „Hiszi, hogy ha megmenti a túszokat – mondja a forgatókönyvíró –, akkor helyrehozhatja a hibát és megmentheti az állását.”
Rydert ugyanakkor bosszúvágy hajtja. Travolta alakításában Ryder pokolian intelligens és pokolian gonosz figura: az egyik pillanatban könyörületesnek látszik, a következőben azonban brutálisan rácáfol erre a látszatra, és hidegvérrel gyilkol. Jól menő üzletember volt, amíg sikkasztásért el nem ítélték. Akciójával elégtételt akar venni New York városától, amiért az börtönbe jutatta.
A két figura szélsőségesen ellentétes jellem, akiknek életmódja is gyökeresen különbözik. „Éles a támadás idején kettejüket körülvevő környezet kontrasztja is: Garber a New York-i Közlekedési Vállalat központjának high-tech üvegpalotájából próbálja irányítani az eseményeket – mondja Scott –, Ryder pedig egy sötét és fülledt, föld alatti térbe zárva akadályozza ebben.”
A rendező szerette volna, ha ez a kontraszt átütő erővel jelenik meg a vásznon. „Tony kezdettől fogva igyekezett meggyőzni bennünket – mondja Barry Waldman executive producer –, hogy nem szabad stúdióban forgatnunk a földfelszín alatt zajló jeleneteket. Azt akarta, hogy a metró sötét dübörgésével, klausztrofób atmoszférájával valóságossá, mi több, félelmetessé váljon, szinte harmadik szereplőként jelenjen meg a vásznon.
Bevett gyakorlat, hogy az ilyen jellegű felvételek stúdiókörülmények között készülnek, mivel egyszerűbb megépíteni a valóságos helyszínek mását, mint ott forgatni – teszi hozzá Waldman. – Csakhogy bizonyos effektusokat képtelenség reprodukálni. Az igazi metrónál nem építhettünk volna hatásosabbat, nyomába sem érhettünk volna a valóság kifejezőerejének.”
Scott négy héten keresztül forgatott a föld alatt. Ez volt a leghosszabb és legkiterjedtebb forgatás a New York-i metró történetében. A stáb engedélyt kapott a filmezésre a földalatti hálózat olyan helyein is, ahol korábban még sem az előző Hajsza a föld alatt, sem más film készítői nem járhattak.
Az alagútbéli fényképezés izgalmas kihívást jelentett, ugyanakkor rendkívül veszélyes procedúra volt. A 400 tonnás szerelvények üvöltve száguldottak – alig tíz centiméterre a kameráktól. „A peronról nézve fel sem tűnik, milyen hatalmas is egy metrókocsi – mondja Washington. – Ha azonban a síneken állva 70-80 km/órás sebességgel dübörög feléd a vonat, hatalmas szörnyetegnek látszik. A léghuzat egy szempillantás alatt ledönthet a lábadról, ezért ki kell cövekelned magad – nem csak fizikai értelemben.”
A metró alkalmazottai végig jelen voltak a forgatáson, és felügyelték a munka biztonságát. A stáb valamennyi tagját nyomatékosan figyelmeztették, hogy bármelyik vágányon bármikor érkezhet szerelvény, és állandóan észben kell tartaniuk, hogy az áramvezető sínek szünet nélkül, mindig üzemben vannak.
Scott a földalatti alagúthálózatot sajátos, külön világként látta. „Úgy akartam megmutatni ezt a világot, ahogyan még soha senki: önmagában értelmezhetetlen, mégis saját törvényekkel rendelkező, elkülönült valóságként.”

EGYSZER FENT, EGYSZER LENT

A Hajsza a föld alatt új filmváltozatát az ötlet megszületésétől kezdve Denzel Washingtonnal a főszerepben képzelték el az alkotók. Washington több ízben dolgozott együtt Tony Scott-tal, szerepelt a rendező Déjà Vu, A tűzben edzett férfi és Az utolsó esély című filmjeiben is. Helgeland forgatókönyvíró és Black producer keresték meg a színészt a szereppel. Washington nem először találkozott velük: Helgeland volt Tony Scott A tűzben edzett férfi című mozijának forgatókönyvírója, Black pedig producerként közreműködött a színész két nagy sikerében, az Antwone Fisher története és a „The Great Debaters” című filmekben.
„Játszottam már FBI- és CIA-ügynököt, legutóbb, A belső emberben pedig túsztárgyalót is – mondja Washington –, így aztán nem voltam túl lelkes a gondolattól, hogy egy újabb túszfilmben szerepeljek. Valami másfélére vágytam. Tony azonban meggyőzött róla, hogy ezt a másféleséget egy hasonló szerepen belül is megtalálhatom. Garber figurája mindennapi alak, a hetedik öltönyös a buszmegállóban. Őszintesége, elszántsága és az akció során tanúsított kitartása kiemeli őt hétköznapiságából. Garber Ryder figurájának abszolút ellentéte.”
Washington a szerepre készülve szakemberekkel konzultált, akik évtizedeket töltöttek a földalatti vasút szolgálatában. Megismerkedett Joseph Jacksonnel, a metró jelenlegi fő forgalomirányítójával is. Akárcsak Garber, Jackson is metróvezetőként kezdte pályáját. A fő forgalomirányító minden egyes munkanapján ötmillió ember biztonságáért felel. Munkája legnehezebb része, hogy vészhelyzetben higgadt maradjon. „Üzemzavar vagy más váratlan helyzet esetén az utasok hamar pánikba esnek az alagútban – meséli Jackson, aki tanácsadóként vett részt a film elkészültében. – Szerelvényenként mindössze két biztonsági embert tudunk alkalmazni. Az ő feladatuk annak megakadályozása, hogy az utasok két állomás között elhagyják a kocsikat. Belátható, hogy ha elszabadul a tömeghisztéria, ez szinte a lehetetlenséggel határos. A forgalomirányító felelőssége, hogy ilyenkor, koordinálva a biztonságiakat, megakadályozza az esetleges baleseteket.”
„New Yorkban nőttem fel, és gyerekként, majd kamaszkoromban naponta utaztam a metrón – meséli Washington. – Rettentő izgalmas volt a földalatti világa: szerettem volna menet közben átugrálni egyik kocsiból a másikba, a metró oldalára tapadva száguldani az alagútban vagy állni a sötétben a sínek közt, és fülelni, honnan érkezik a következő vonat. Akkoriban nem gondoltam, hogy harminc év múltán kipróbálhatom mindezt.”
A forgatás már hat hete zajlott, és a két főszereplő még mindig nem találkozott egyetlen jelenetben sem. Garber a földfelszínen, a forgalomirányító központban igyekszik megakadályozni a vérontást, Ryder pedig a föld alól manipulálja őt. „Jeleneteinket két külön helyiségben vették fel, s bár az általunk alakított figurák folyamatosan kapcsolatban állnak egymással, sőt, fokról fokra megismerik egymás múltját, kifigyelik egymás mozgatóit és titkait, szemtől szemben egyetlen alkalommal sem találkoznak. Okos rendezői koncepció volt, hogy John és én szintén elszeparáltan dolgoztunk.”
Garber figurájának jelentősége belső fejlődésében áll, a folyamatban, ahogyan félelmei és önmaga fölébe kerekedik. Ryder ugyanakkor a cselekmény motorja, az a szereplő, aki a film tempóját és feszültségét generálja. Indulatok vezérelte, ellentmondásos személyisége fokozott dinamizmust visz a történetbe. A férfi tetőtől talpig, kívül-belül átformálódik a börtönben: öltönyös üzletemberből durva külsejű nehézfiúvá vedlik. Tony Scott és csapata napjaink börtönkultúrájának tanulmányozásával alakították ki Ryder új imidzsét: néhány milliméteres haj, pajesz, állig szaladó bajusz, fülbevaló, tetovált nyak, fekete bőrkabát. „Rengeteg frissen szabadult elítélttel beszélgettünk, akik korábban sikkasztásért ültek – mondja Helgeland. – Valamennyien megszenvedték a börtönéveket, és valamennyien úgy kerültek ki onnan, mint akit, így vagy úgy, de kicseréltek. Némelyeket a börtön szürke figurából kifejezetten sötét alakká változtatott.”
Ryder dühének tárgya egy megszemélyesített város: az élő, lélegző New York, amely keresztülhúzta a számításait és tönkretette az életét. „Ahhoz, hogy feldolgozza kudarcát – mondja Travolta –, Rydernek bűnbakot kell keresnie. Ha igazán olyan erős jellem volna, mint amilyennek hiszi magát, önmagában keresné a hibát. Ám mint a bűnözők gyakorta, Ryder is másokat okol frusztrációiért. New York városát kárhoztatja, amiért meghiúsultak a tervei, és haragját napról napra táplálja, nevelgeti magában. Ryder világéletében ingerlékeny fickó volt – teszi hozzá a színész –, könnyen hevülő, robbanékony természet. Az a típus, aki személyes sértésnek veszi, ha rá is vonatkoztatják a törvényeket.”
A további szerepekre az alkotók olyan színészeket szerződtettek, akikkel több ízben dolgoztak már együtt. New York főpolgármesterét James Gandolfini alakítja, aki szerepelt a rendező Tiszta románc és Az utolsó esély című filmjeiben. A Maffiózók című sorozat főszereplőjeként világszerte ismert színész ezeken kívül Travolta partnere volt a Szóljatok a köpcösnek! című filmben is. „Tizennégy éve ismerjük egymást – mondja Travolta –, ez az ötödik film, amelyben együtt játszunk. Jamest a rendezők korábban rendre rosszfiúk szerepébe kényszerítették. A Hajsza a föld alatt főpolgármestereként végre alkalma nyílt rá, hogy tehetségének egy másik oldalát is megcsillanthassa.”
A Gandolfini által megjelenített polgármester független, gazdag üzletember, aki, miután népszerűsége halványodik, elhatározza, hogy távozik posztjáról. Rendelkezik azzal a politikus körökben ritkán tapasztalható öntudattal, amelyben megfér az önkritika is.
Tony Scott régóta szeretett volna együtt dolgozni John Turturróval, és bár korábban több ízben folytattak tárgyalásokat a rendező projektjeivel kapcsolatban, ez az első alkalom, hogy a színész el tudta vállalni a felajánlott szerepet. Turturro legendás direktorok kedvence: több alkalommal játszott például a Coen testvérek (Barton Fink, Ó, testvér, merre visz utad?) vagy Spike Lee (Szemet szemért, Mo’ Better Blues) filmjeiben. A Hajsza a föld alattban Vincent Camonetti főhadnagyot, a New York-i rendőrség túszmentő osztályának vezetőjét alakítja. A New York-i születésű Turturro jól ismerte az 1974-es filmváltozatot, a regény első filmes adaptációjában azonban nem szerepelt a főpolgármester figurája. A forgatókönyvírók Camonetti alakját a túszmentés jelenlegi vezetőjéről, Jack Cambria főhadnagyról mintázták meg. „Johnnak a filmben elhangzó szinte valamennyi mondata és dialógusa Cambriától származik. A túszmentők főnöke elárulta nekünk, milyen eszközöket vetne be ezekkel a terroristákkal szemben, és pontosan milyen szavakat használna a meggyőzésükre – mondja Helgeland.
„Minden egyes alkalommal, amikor belépünk egy épületbe, ahol túszokat tartanak fogva, tisztában vagyunk vele, hogy az esélyünk nem több 50 százaléknál arra, hogy sikerrel kimenekítsük a fogvatartottakat – meséli Cambria főhadnagy. – A túszok azonban száz százalékban ránk bízzák az életüket.”
Garber rideg, keménykezű főnökét, a New York-i Közlekedési Vállalat Metrójának igazgatóját, John Johnsont Michael Rispoli alakítja. Johnston meg van győződve róla, hogy Garber hibázott, mi több, vétkes vesztegetésben, és ezért nyíltan támadja őt.
A metró egyetlen alkalmazottja, aki hisz Garberben, Delgado, az újonc forgalomirányító, akit Ramon Rodriguez alakít. „A metró diszpécsereinek munkája majdnem olyan felelősséggel, fáradsággal és feszültséggel jár, mint a reptéri forgalomirányítóké. Éjjel-nappal a forgalmi táblát figyelik és folyamatosan adják az instrukciókat – mondja a nemrégiben bemutatott Surfer, Dude sztárja, aki szerepére készülve napokat töltött az irányítóközpontban.
Ryder a börtönben találkozik Ramosszal, az egykori forgalomirányítóval, akitől rengeteg információt kap terve, legfőképpen a szökés kivitelezéséhez. A veterán metróst Luis Guzman játssza a filmben. „Ramos csak akkor eszmél rá, mibe is keveredett, amikor már nyakig ül a bajban – meséli a színész. – Ryder a börtönben telebeszéli a fejét és sikerül beszerveznie az akcióba, amikor azonban eldörren az első lövés, Ramos csapdába esett áldozatnak érzi magát.”

FORGATÁS A FELSZÍNEN ÉS A FÖLD ALATT

A New York-i Metró Közlekedésirányító Központjának Manhattan szívében emelkedő ultramodern épületéből vezérlik a teljes metróhálózat üzemeltetését. Bár sok film forgott már ezen a helyszínen, Tony Scott – régi munkatársa, Janice Polley és a metró egyik szakembere, Alberteen Anderson segítségével – az épületnek és környékének olyan arcát is megmutatta, amely korábban nem volt látható a vásznon.
A hatalmas ház mindössze néhány éve épült, a közlekedésirányító központ korábban Brooklynban volt – az 1974-es filmváltozat még ott készült. A régi székhely ma is a metró tulajdonában áll, és az új központ munkáját támogatja. Anderson vezetésével a filmkészítők megtekintették az eredeti székhely épületét. „Itt betekintést nyertünk a vezérlés alapszisztémájába – mondja Chris Seagers látványtervező. – Az, hogy itt forgassunk, fel sem merült, mivel a téglafalakat nem vehettük ki, és a berendezési tárgyakat is nehezen tudtuk volna mozgatni.”
Az alkotók ezután alaposan feltérképezték az forgalomirányítás jelenlegi székhelyét. „Első benyomásunk az volt, hogy a NASA épületébe vagy egy sci-fi hatalmas díszletei közé kerültünk – meséli Seagers. – Úgy döntöttük, hogy lekoppintjuk a dizájnt, és kombináljuk a régi épület stílusjegyeivel, így a hatás egyszerre lesz futurisztikus és tipikusan New York-i.”
Azok számára, akik nem ismerik a várost, alászállni a metróba olyan, mint a jeges óceánba merülni: átláthatatlan és hátborzongató. Annak a közel ötmillió embernek azonban, aki naponta megfordul az aluljárókban és a metrókocsikban, hétköznapi és unalomig ismert. A törzsutasok igyekeznek nem belegondolni, miféle veszélyek leselkedhetnek rájuk a föld alatt. Amióta 1904-ben, a New York-i metró üzembe helyezésének évében Thomas Edison kamerát szerelt a földalatti vasútra, hogy lefilmezze útját az alagútban, filmesek százai dacoltak a veszéllyel, hogy megmutathassák a föld alatti világot. Kevesen kaptak azonban engedélyt közülük arra, hogy elhagyva a „biztonsági sávot” olyan helyszíneken is filmezhessenek, ahová utas vagy más földi halandó nem teheti be a lábát. A Hajsza a föld alatt alkotói részesültek a kiváltságban, és kameráikkal olyan helyekre is eljutottak, ahol metrószerelvényeken és patkányokon kívül nem jár más. Mint minden alkalmazottnak munkába lépése előtt, a négyszáz fős stáb valamennyi tagjának részt kellett vennie egy nyolcórás biztonsági tanfolyamon. Bob Willis, a New York-i Közlekedési Vállalat Oktatóközpontjának munkatársa vezetésével megtanulták, mire kell ügyelniük az alagútban, hogyan mozogjanak a sínek közt, és legfőképpen: hogyan kerüljék el az áramütést, amely a harmadik sínként emlegetett, hírhedt áramvezető érintése esetén azonnali halált okozhat.
Ezt követően a színészek és a stáb többi tagja védőfelszerelést öltött, és levonult az alagút mélyére. Térdig gázoltak a szemétben, és a ki tudja milyen mocsokkal teli tócsákban. „Az ember ilyenkor elképzeli, mi minden lehet ezekben a szennyes pocsolyákban – meséli Willis –, nos, New York föld alatti alagútjaiban pontosan az van bennük, amit ilyenkor elképzelünk.”
A második legfőbb veszélyt maguk a robogó vonatkocsik jelentik. „Ha meghallod a metró érkezését jelző berregő hangját, a következő a teendő: húzódj azonnal a legközelebbi oszlopok közé, feszülj neki az egyiknek a válladdal, a másiknak pedig a két tenyereddel – magyarázza Willis. – Zsebre dugott kézzel a huzat egy szempillantás alatt a kerekek közé repíthet. És természetesen tilos kikukucskálni, érkezik-e már a szerelvény! Amikor pedig elhaladt melletted, semmi esetre se nézz utána! A metró felkavarja az alagút porát és minden szemetét…”
A biztonsági előírások elsajátítása és betartása a munka oroszlánrészét képezte. Ahogyan Chris Seagers látványtervező megállapítja, „A forgatás minden egyes napja militáns kiképzőtúrához hasonlított.”
A felvételek elkészítése nemcsak veszélyes, de igen fáradságos is volt. Valamennyi fémből készült felszerelési tárgyat, kamerát, kameratartó állványt, világosító eszközt négy réteg szigetelőszalaggal kellett bevonni. A stáb fából készült felszerelést, létrákat, állványokat is ácsolt magának. A metró alkalmazottai egyes helyeken speciális gumiburkolattal vonták be az áramvezető sínt. A film készítői napról napra fesztelenebbül közlekedtek az alagútrendszerben, a biztonságiak pedig nem győzték figyelmeztetni őket, hogy nem szabad otthonosan érezniük magukat.
Az egyik jelenetben Denzel Washington a Manhattan Hídon alig fél méterre áll a végsebességen száguldó szerelvény mellett. „Bevallom, borzasztóan féltem – mondja a színész. – Moccanni sem bírtam és minden porcikám remegett. Miután elkészült a felvétel, euforikus állapotba kerültem. Odamentem a biztonságiakhoz, és alaposan összeölelgettem őket… Az egész forgatás igazi adrenalinkaland volt. Intenzívebb, mint eddigi filmjeim bármelyikének készítése, izgalmas és idegtépő, de talán épp ezért felemelő is.”

KÉRDEZZ-FELELEK METRÓRAJONGÓKNAK

Tételezzük fel, hogy miután túszokat ejtettél a metróban, megkaptad a váltságdíjat. Hogyan kiviteleznéd a szökést az alagútrendszerből?

Emlékszel azokra sárgára festett rácsokra New York járdáin? Ezek a metró vészkijáratai, amelyek az alagutakból egyenesen az utcákra, a felszín forgatagába, helyenként parkokba vezetnek. Az egyik brooklyni vészkijárat például egy elegáns XIX. századi lakóépület belsejébe vezet. A Greek Revival, vagy ahogyan a környékbeliek emlegetik, a XIX. századi Világkereskedelmi Központ vöröstéglás raktárépületében található virág formájú szellőzőnyíláson át szintén ki lehet jutni a föld alól.

Hol található a világ leghosszabb metróvonala?

Londonban található a leghosszabb metróvonal, a Tube, amely egyben a világ legrégebbi földalatti hálózata. New York rendelkezik azonban a legtöbb szerelvénnyel: mintegy 6400 metrókocsival.

Összesen hány kilométernyi sínből áll a New Yorki metróhálózat?

Nem számolva az üzemen kívüli, remízbeli, illetve más műszaki pályákat, a New York-i metró több mint 1000 kilométer hosszú sínpályán szállít utasokat. Ez körülbelül akkora távolság, hogy ha összeillesztenénk őket, eljuthatnánk rajta New Yorkból Chicagóig.

Melyik vonalon lehet átszállás nélkül a legmesszebbre eljutni, vagyis hány kilométernyi a távolság a leghosszabb vonal két végállomása között?

Az A jelű metró 50 kilométeres utat tesz meg Manhattantől Queensig.

Hány méterre található a földfelszíntől a legmélyebb állomás?

A manhattani 191. utca állomása 55 méter mélyen épült.

Hová kerülnek a kiöregedett szerelvények?

A föld alól a víz alá: mesterséges gátakat építenek belőlük, hogy megóvják az Atlanti-óceán élővilágát.

A SZEREPLŐK

DENZEL WASHINGTON (Walter Garber) munkái: Az 54. hadtest (Glory), Kiálts a szabadságért! (Cry Freedom), III. Richard, Kiképzés (Training Day), „The Great Debaters”, Amerikai gengszter (American Gangster), A belső ember (Inside Man), Déjà Vu, A tűzben edzett férfi (Man on Fire), A mandzsúriai jelölt (The Manchurian Candidate), Kiképzés (Training Day), Időzavarban (Out of Time), Antwone Fisher története (Antwone Fisher), Végszükség (John Q), Emlékezz a titánokra! (Remember the Titans), Hurrikán (The Hurricane), A csontember (The Bone Collector), Letaszítva (Fallen) A játék ördöge (He Got Game), Szükségállapot (The Siege), Bátrak igazsága (Courage Under Fire) Kinek a papné (The Preacher’s Wife), Az utolsó esély (Crimson Tide), A tökéletes gyilkos (Virtuosity), Kék ördög (Devil in a Blue Dress), Malcolm X, Katonatörténet (A Soldier’s Story), Hatalom (Power), Kiálts a szabadságért! (Cry Freedom), A hazáért és a királynőért (For Queen and Country), Rátarti Quinn, a karibi rendőrfőnök (The Mighty Quinn), Zsaruszív (Heart Condition), Mo’ Better Blues, Visszakézből (Ricochet), Mississippi Masala, Sok hűhó semmiért (Much Ado About Nothing), Philadelphia – Az érinthetetlen (Philadelphia), A Pelikán ügyirat (The Pelican Brief).

JOHN TRAVOLTA (Ryder) főbb nagyjátékfilmjei: Ponyvaregény (Pulp Fiction), Szóljatok a köpcösnek! (Get Shorty, Zavaros vizeken (A Civil Action), A nemzet színe-java (Primary Colors), Hajlakk (Hairspray), Szombat esti láz (Saturday Night Fever), Városi cowboy (Urban Cowboy), Carrie, Halál a hídon (Blowout), Ni csak, ki beszél? (Look Who’s Talking), Michael, A csodabogár (Phenomenon), Rés a pajzson (Broken Arrow), Ál/Arc (Face/Off), A tábornok lánya (The General’s Daughter), Csak lazán (Be Cool), Bobby Long (A Love Song for Bobby Long), A tűzből nincs kiút (Ladder 49), A megtorló (The Punisher), Kiképzőtábor (Basic), A vér kötelez (Domestic Disturbance), Kardhal (Swordfish), Háború a Földön (Battlefield Earth), Gyilkos szerelem (Lonely Hearts), Volt (Bolt), Faterok motoron (Wild Hogs), Old Dogs.

JOHN TURTURRO (Lt. Camonetti) főbb nagyjátékfilmjei: A pénz színe (The Color of Money), Az ötödik sarok (Five Corners), Szemet szemért (Do the Right Thing), Dzsungelláz (Jungle Fever), Kvíz-show (Quiz Show), Félelem nélkül (Fearless), Holdfény szelence (Box of Moonlight), A fegyverszünet (La Tregua), A halál keresztútján (Miller’s Crossing), A nagy Lebowski (The Big Lebowski), Ó, testvér, merre visz utad? (O Brother, Where Art Thou), Hollywoodi lidércnyomás (Barton Fink), Az ügynökség (The Good Shepherd), „Slipstream”, Transformers, „Miracle at St. Anna”, Ne szórakozz Zohannal! (You Don’t Mess with the Zohan), „What Just Happened?”, Margot az esküvőn (Margot at the Wedding).
Rendezőként jegyzett filmjei: MAC, Illuminata, Románc és cigaretta (Romance & Cigarettes).

LUIS GUZMAN (Ramos) főbb nagyjátékfilmjei: Az igenember (Yes Man), Bunyó (Fighting), Nem kellesz eléggé (He’s Just Not That Into You), A takarító (The Cleaner), Gazdátlanul Mexikóban (Beverly Hills Chihuahua), War, Balek-suli (School for Scoundrels), Megetetett társadalom (Fast Food Nation), Ezt jól kifőztük! (Waiting), Az álmodó (Dreamer), Carlito útja (Carlito’s Way), Carlito útja: A felemelkedés (Carlito’s Way: Rise to Power), Lemony Snicket – A balszerencse áradása (Lemony Snicket’s Series of Unfortunate Events), Ki nevel a végén? (Anger Management), Lépéselőny (Confidence), Kótyagos szerelem (Punch-Drunk Love), Széftörők (Welcome to Collinwood), Családi ügy (Family Business), Bűnben égve (Guilty as Sin), Q&A, Az utolsó dobás (Snake Eyes), Carlito útja (Carlito’s Way), Magnólia (Magnolia), Boogie Nights, Traffic, Amerikai vérbosszú (The Limey), Mint a kámfor (Out of Sight), Mr. Wonderful, Fekete eső (Black Rain), Jobb ma egy zsaru, mint kettő (The Hard Way), Cadillac Man, Igazság bajnoka (True Believer), Monte Cristo grófja (The Count of Monte Cristo).

MICHAEL RISPOLI (John Johnson) főbb nagyjátékfilmjei: Legyőzhetetlen (Invincible), Az időjós (The Weather Man), Mr. 3000, Gyilkos szerelem (Lonely Hearts), Dögölj meg, Smaci! (Death to Smoochy), Egy sorozatgyilkos nyara (Summer of Sam), Pókerarcok (Rounders), Az utolsó dobás (Snake Eyes), „Two Family House”, „See You in September”, Fehér bárány (Black Irish), „One Last Thing”, „Scared City”, Tűzhányó (Volcano), Majd’ megdöglik érte (To Die For), Féktelen Minnesota (Feeling Minnesota), Aludj csak, én álmodom (While You Were Sleeping), Az esküdt (The Juror), Egy kemény zsaru (One Tough Cop).

JAMES GANDOLFINI (Mayor) főbb nagyjátékfilmjei: „Welcome to the Rileys’”, Románc és cigaretta (Romance & Cigarettes), Gyilkos szerelem (Lonely Hearts), A király összes embere (All the King’s Men), Túlélni a karácsonyt (Surviving Christmas), Az ember, aki ott se volt (The Man Who Wasn’t There), Az utolsó erőd (The Last Castle), A mexikói (The Mexican), 8 mm (Eight Millimeter), Zavaros vizeken (A Civil Action), Az óriás (The Mighty), Életem szerelme (She’s So Lovely), Letaszítva (Fallen), Manhattanre leszáll az éj (Night Falls on Manhattan), Az esküdt (The Juror), Szóljatok a köpcösnek! (Get Shorty), Az utolsó esély (Crimson Tide), Angie, Tiszta románc (True Romance).

RAMON RODRIGUEZ (Delgado) főbb nagyjátékfilmjei: Transformers 2. – A bukottak bosszúja (Transformers: Revenge of the Fallen), „Bella”, A zsaruk becsülete (Pride and Glory), Surfer Dude.

AZ ALKOTÓK

TONY SCOTT (rendező/producer) rendezőként jegyzett nagyjátékfilmjei: Déjà Vu, Az utolsó esély (Crimson Tide), A tűzben edzett férfi (Man on Fire), Az éhség (The Hunger), Top Gun, Beverly Hills-i zsaru 2. (Beverly Hills Cop II), A közellenség (Enemy of the State), Kémjátszma (Spy Game), Domino, Revans (Revenge), Mint a villám (Days of Thunder), Az utolsó cserkész (The Last Boy Scout), Tiszta románc (True Romance), A rajongó (The Fan).
Rövidfilmjei: „One of the Missing”, „Loving Memory”, „Beat the Devil”.
Producerként jegyzett munkái: Egy cipőben (In Her Shoes), Trisztán és Izolda (Tristan + Isolde), Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford (The Assassination of Jesse James by the Coward Robert Ford), „Numbers”.

TODD BLACK (producer) producerként jegyzett filmjei: A boldogság nyomában (The Pursuit of Happyness), „The Great Debaters”, Antwone Fisher története (Antwone Fisher), Hét élet (Seven Pounds), Képlet (Knowing), Donnie Brasco, Hét év Tibetben (Seven Years in Tibet), Tudom, mit tettél tavaly nyáron (I Know What You Did Last Summer), Nyomorultak (Les Miserables), Vad vágyak (Wild Things), Lovagregény (A Knight’s Tale), Az időjós (The Weather Man), Hemingway és én (Wrestling Ernest Hemingway).

JASON BLUMENTHAL (producer) főbb nagyjátékfilmjei: Vasmadarak 2. (Iron Eagle II), Kétes döntés (Split Decisions), Hullámtörők (The Guardian), Sose halok meg (Short Time), Bukta van! (Class Act), Így lettem Colette (Becoming Colette), Égi tűz (Fire in the Sky), Hemingway és én (Wrestling Ernest Hemingway), Majomparádé (Dunston Checks In), Családi ügy (A Family Thing), Kő kövön (Bio-Dome), A rajongó (The Fan), Donnie Brasco, Hét év Tibetben (Seven Years in Tibet), Tudom, mit tettél tavaly nyáron (I Know What You Did Last Summer), Még mindig tudom, mit tettél tavaly nyáron (I Still Know What You Did Last Summer), Nyomorultak (Les Miserables), Vad vágyak (Wild Things), Gloria, Tíz elveszett év (Deep End of the Ocean).

STEVE TISCH (producer) nagyjátékfilmjei: Forrest Gump, Kockázatos üzlet (Risky Business), A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső (Lock, Stock And Two Smoking Barrels), Blöff (Snatch), Amerikai história X (American History X), A boldogság nyomában (The Pursuit of Happyness), Az időjós (The Weather Man), Hét élet (Seven Pounds).

BRIAN HELGELAND (forgatókönyvíró) főbb nagyjátékfilmjei: A tűzben edzett férfi (Man on Fire), Szigorúan bizalmas (L.A. Confidential), Titokzatos folyó (Mystic River), Összeesküvés-elmélet (Conspiracy Theory), Lovagregény (A Knight’s Tale), Visszavágó (Payback), Zöld zóna (Green Zone).

JOHN GODEY (az eredeti regény szerzője) regényei: The Wall-to-Wall Trap, A Thrill a Minute With Jack Albany, Never Put Off Till Tomorrow What You Can Kill Today, The Three Worlds of Johnny Handsome, The Talisman, The Snake, Nella, Fatal Beauty.
Műveiből készült nagyjátékfilmek: „Never a Dull Moment”, Johnny, a jóarcú (Johnny Handsome).

BARRY WALDMAN (executive producer) főbb nagyjátékfilmjei: Déjà Vu, Domino, A nemzet aranya (National Treasure), A nemzet aranya – Titkok könyve (National Treasure: Book of Secrets), Bad Boys – Mire jók a rosszfiúk? (Bad Boys), Bad Boys – Már megint a rosszfiúk (Bad Boys II), Pearl Harbor – Égi háború (Pearl Harbor), Tolvajtempó (Gone in 60 Seconds), Armageddon, Kenguru Jack (Kangaroo Jack), A szikla (The Rock), Batman és Robin (Batman & Robin), Bűvölet (The Craft).

MICHAEL COSTIGAN (executive producer) nagyjátékfilmjei: Hazugságok hálója (Body of Lies), Túl a barátságon (Brokeback Mountain), Larry Flynt, a provokátor (The People vs. Larry Flynt), Észvesztő (Girl, Interrupted), Charlie angyalai (Charlie’s Angels), Blöff (Snatch), Majd’ megdöglik érte (To Die For), Gattaca, Petárda (Bottle Rocket).

RYAN KAVANAUGH (executive producer) főbb nagyjátékfilmjei: A conquistador, „Morgan’s Summit”, Ha leszáll az éj (The Great Pretender), Boszorkánypenge (Witchblade), „Full of It”, Holtak földje (Land of the Dead), A bűn árfolyama – The International (The International), Cincin lovag (The Tale of Despereaux), Halálfutam (Death Race), Banki meló (The Bank Job), Charlie Wilson háborúja (Charlie Wilson’s War), Börtönvonat Yumába (3:10 to Yuma), Erőpróba – Gridiron Gang (Gridiron Gang), Férj és férj (I Now Pronounce You Chuck & Larry), A királyság (The Kingdom).

TOBIAS SCHLIESSLER, A.S.C. (vezető operatőr) főbb nagyjátékfilmjei: Tiszta szívvel foci (Friday Night Lights), Az Amazonas kincse (The Rundown), Dreamgirls, Csali (Bait).

CHRIS SEAGERS (látványtervező) főbb nagyjátékfilmjei: Kémjátszma (Spy Game), Déjà Vu, A tűzben edzett férfi (Man on Fire), Domino, Johnny English, Corelli kapitány mandolinja (Captain Corelli’s Mandolin), Egy kapcsolat vége (The End of the Affair), Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan), A jó rabló (The Good Thief), Síró játék (The Crying Game), Halálcsók (A Kiss Before Dying).

CHRIS LEBENZON, A.C.E. (vágó) főbb nagyjátékfilmjei: Az utolsó esély (Crimson Tide), Top Gun, Déjà Vu, A közellenség (Enemy of The State), Mint a villám (Days of Thunder), Az utolsó cserkész (The Last Boy Scout), Revans (Revenge), Beverly Hills-i zsaru 2. (Beverly Hills Cop 2), Sweeney Todd – A Fleet Street démoni borbélya (Sweeney Todd: The Demon Barber of Fleet Street), Charlie és a csokigyár (Charlie and the Chocolate Factory), A halott menyasszony (Corpse Bride), Nagy hal (Big Fish), A majmok bolygója (Planet of the Apes), Az Álmosvölgy legendája (Sleepy Hollow), Támad a Mars! (Mars Attacks), Ed Wood, Karácsonyi lidércnyomás (The Nightmare Before Christmas), Batman visszatér (Batman Returns), Pearl Harbor – Égi háború (Pearl Harbor), Tolvajtempó (Gone in Sixty Seconds), Armageddon, Con Air – Fegyencjárat (Con Air), Eragon, Rádió (Radio), XXX, Éjszakai rohanás (Midnight Run), Különös kísérlet (Weird Science).

RENÉE EHRLICH KALFUS (jelmeztervező) főbb nagyjátékfilmjei: Vadidegen (Perfect Stranger), A szerelem bősége (The Feast of Love), Egyszer fent… (Once Around),
Gilbert Grape (What’s Eating Gilbert Grape), Árvák hercege (The Cider House Rules), Kikötői hírek (The Shipping News), Csokoládé (Chocolat), 6-os játszma (Game 6), A tűzből nincs kiút (Ladder 49), David Gale (The Life of David Gale), A jövő kezdete (Pay it Forward), Hó hull a cédrusra (Snow Falling on Cedars), Meglesni és megszeretni (Addicted to Love), Esthajnalcsillag (The Evening Star), Ments meg, uram! (Dead Man Walking), „Let It Be Me”, Halálhírre várva (Safe Passage), Tanulj, tinó! (With Honors).

HARRY GREGSON-WILLIAMS (zeneszerző) főbb nagyjátékfilmes munkái: Shrek 1–3., Narnia krónikái – Az oroszlán, a boszorkány és a gardróbszekrény (The Chronicles of Narnia: The Lion, The Witch, and The Wardrobe), Csibefutam (Chicken Run), Hideg nyomon (Gone Baby Gone), Narnia krónikái 2. – Caspian herceg (The Chronicles of Narnia: Prince Caspian), A tűzben edzett férfi (Man on Fire), Domino, Kémjátszma (Spy Game), Déjà Vu, A fülke (Phone Booth), Veronica Guerin története (Veronica Guerin), A 23-as szám (The Number 23), Seraphim Falls – A múlt szökevénye (Seraphim Falls), Mennyei királyság (Kingdom of Heaven), Bridget Jones – Mindjárt megőrülök! (Bridget Jones: The Edge of Reason), A közellenség (Enemy of the State), Gyilkosok gyilkosa (The Replacement Killers), A hó hatalma (Smilla’s Sense of Snow), Z, a hangya (AntZ), A szikla (The Rock), Rés a pajzson (Broken Arrow), A rajongó (The Fan), Muppet show az űrből (Muppet Treasure Island), Armageddon, Lesz ez még így se! (As Good as it Gets), Egyiptom hercege (The Prince of Egypt).

A Columbia Pictures és a Metro-Goldwyn-Mayer Pictures bemutatja
a Relativity Media és a Scott Free / Escape Artists produkciójában Tony Scott filmjét
„The Taking of Pelham 1 2 3”
Szereplők: Denzel Washington, John Travolta, John Turturro, Luis Guzman, Michael Rispoli, James Gandolfini
Producer: Todd Black, Tony Scott, Jason Blumenthal, Steve Tisch. Forgatókönyv: Brian Helgeland. Eredeti regény: John Godey
Executive producer: Barry Waldman, Michael Costigan, Ryan Kavanaugh. Kép: Tobias Schliessler, A.S.C.
Látvány: Chris Seagers. Vágó: Chris Lebenzon, A.C.E. Zene: Harry Gregson-Williams. Rendezte: Tony Scott

Színes amerikai film, 2009, 121 perc