Golyózápor

{slimbox album="golyo"}images/stories/programajanlo/film/golyo/1.jpg{/slimbox} {slimbox

album="golyo"}images/stories/programajanlo/film/golyo/2.jpg{/slimbox} {slimbox

album="golyo"}images/stories/programajanlo/film/golyo/3.jpg{/slimbox} {slimbox

album="golyo"}images/stories/programajanlo/film/golyo/4.jpg{/slimbox} {slimbox

album="golyo"}images/stories/programajanlo/film/golyo/5.jpg{/slimbox} {slimbox

album="golyo"}images/stories/programajanlo/film/golyo/6.jpg{/slimbox} {slimbox

album="golyo"}images/stories/programajanlo/film/golyo/7.jpg{/slimbox} {slimbox

album="golyo"}images/stories/programajanlo/film/golyo/8.jpg{/slimbox}

Golyózápor
(Shoot 'Em Up) 
színes feliratos amerikai akció-vígjáték, 86 perc, 2007
18 éven aluliak számára nem ajánlott

Rendező: Michael Davis
Forgatókönyvíró: Michael Davis
Zeneszerző: Paul Haslinger
Operatőr: Peter Pau
Producer: Rick Benattar, Susan Montford, Don Murphy
Vágó: Peter Amundson

Szereplő(k):
Clive Owen (Smith)
Monica Bellucci (Donna Quintano)
Paul Giamatti (Hertz)
Greg Bryk (Lone Man)
Stephen McHattie (Hammerson)

Mr. Smith (Clive Owen) kemény és dühös fickó, nem kényeztette el az élet. Egy napon váratlan helyzetbe kerül, és olyasmi vár rá, ami szöges ellentétben áll a természetével: egy csecsemőt kell védelmeznie. Alig jön a világra szegény kisbaba, máris rejtélyes alakok törnek az életére. A kétes különítmény vezetője bizonyos Hertz (Paul Giamatti), és az elképzelhető összes trükköt beveti, amit fegyverrel csak lehet. Smith egy prostituálthoz (Monica Bellucci) fordul segítségért, és együtt próbálják meg kideríteni, miért vált a bébi a mindenre elszánt bűnözők célpontjává, és ki áll az egész ügy hátterében…

A filmről

A GOLYÓZÁPOR ötletét A fegyverek istene című John Woo-film egyik jelenete adta, melyben a Chow Yun-Fat játszotta főhős karjában egy kisbabával, másik kezében pedig egy fegyverrel rohangál egy kórházban. „Izgalmas kép volt, igazi drámai feszültséget hordozott a kemény férfi és az ártatlan bébi kettőse a feszült akció kellős közepén – mondja Michael Davis rendező-forgatókönyvíró. Továbbgondolta a jelenetet, és elképzelte a heves tűzpárbajt, amint a főhős éppen egy szülésnél van jelen. – Az jutott eszembe róla, hogy milyen nagyszerű nyitánya lehetne egy filmnek. A GOLYÓZÁPOR hasonlít egy Amerikában készült John Woo-mozihoz. Főhőse nem tud szabadulni a nyakán maradt bébitől és az életveszélyes helyzettől. Maga a film egész példatárat ad azokról a rafinált dolgokról, amit egy tűzharc-jelenetből ki lehet hozni. Ennek kitalálása jelentette a munka könnyebbik felét. Nehezebb volt kiötleni a rejtély magyarázatát, hogy tulajdonképpen miért is vadásznak a rosszfiúk egy kisbabára.”
Davis, aki korábban storyboard-rajzolóként dolgozott, egy sor egyedi és szokatlan ötlettel állt elő. A nyitójeleneten kívül láthatunk tűzpárbajt ejtőernyős szabadesésben, a játszótéri körhintán, sőt még szex közben is. Bár John Woo nagymértékben hatott a filmre, Davis szerint sikerült kitágítani a műfaj kereteit az eredeti, de kegyetlen képsorokkal, melyek a legfásultabb nézőt is felpiszkálják majd.
Woo csak az egyik inspirációt jelentette a filmhez. A másik forrást a rendező egyik régi munkája jelentette, a hatodikos korában írt saját százoldalas James Bond-regénye, melyben Ian Fleming stílusát igyekezett utánozni. „Azóta arról álmodoztam, hogy csinálok egy csupa akcióból álló filmet” – meséli Davis.
Hogy mennyire komolyan gondolta, arra bizonyíték az a 17.000 rajz, melyből összeállt egy 15 perces animáció. A 11 akciójelenet hat hónap alatt készült el. „Hobbiként indult a dolog, látni akartam, mihez tudok kezdeni az iMovie-val a gépemen. Itt volt ez a forgatókönyv, amit szerettem, de nehézségbe ütközött a megvalósítása. Alig vártam, hogy végre filmet forgassak belőle, és az animáció elkészítése ezt a türelmetlenséget csillapította. Amikor az első résszel – az ejtőernyős ugrás közbeni lövöldözéssel – végeztem, nagyon klassznak találtam. Elhatároztam, hogy további jeleneteket fogok ezen a módon megcsinálni. Tudatom mélyén ott munkált bennem, hogy ha egyszer módomban áll majd leforgatni a filmet, az animáció remek lehetőség lesz megmutatni elképzeléseimet az operatőrnek, a vágónak és mindenki másnak.”
Később jött rá, milyen pompás eszköz van a kezében ahhoz, hogy könnyebben el is adja az ötletet. A terv bejött, hiszen a producerektől kezdve a New Line Cinema döntéshozóin át az ügynökségekig és a színészekig mindenkit ez a minta győzött meg arról, hogy érdemes belevágni a produkcióba. „Az animáció magába sűrítette a film energiáit. Izgalmas volt látni később, ahogy a rajzolt ábrák valósággá válnak” – mondja Davis. (A rajzos animáció részletei megtekinthetők az Interneten: http://www.latinoreview.com/scriptreviews/shootemup/promoreel/index.html)
Michael Davis egyfajta csóró James Bond-mozinak írja le filmjét: „Mr. Smith éppen ellentéte James Bondnak. Teljesen lerobbant lelkileg, nincs otthona, csak magára számíthat. Esélytelen, lúzer pasasnak tűnik. Semmije sincs, egy elhagyatott épületben húzza meg magát. Egyetlen tehetsége van, mégpedig az, hogy kiválóan tud lőni. Azért is eszik sárgarépát, mert az jót tesz a látásnak. Ja, és van egy idomított patkánya, amelyik ki tudja nyitni az ajtót – ennyi technika áll rendelkezésére. De Smith tehetséges fickó. Érdekes megfigyelni, milyen agyafúrt módon keveredik ki a legrázósabb helyzetekből…”
„Aki szereti a mozit, az szeretni fogja ezt a filmet – véli Susan Montford producer. – Vannak benne utalások Sergio Leone spagetti-westernjeire, Melville francia gengszterfilmjeire és persze John Woo-ra. A főszereplők filmes archetípusok, akiket Michael Davis némiképp kicsavart módon állít elénk. DQ például a tragikus prostituált/anya figura. Smith a mitikus magányos hős szellemes beszólásokkal. Ők a klasszikus kívülállók, akik bármire képesek a túlélésért. A bébi felbukkanása összehozza őket, és mindkettőjük életét merő zűrzavarrá teszi. Összefognak, hogy megmentsék a picit és önmagukat a gengszter Hertztől, aki olyan ártatlannak tűnik a szemüvegével és a ritkás hajával, mint a legátlagosabb családapa.”
„A legtöbb akciófilmben négy nagy akcióblokk van, köztük egy-egy 20 perces párbeszédes rész – magyarázza Davis. – Ebben a filmben 11 akciójelenet van, és a köztük lévő dialógusok is rendkívül pergőek. Olyan ez, mint a Lé meg a Lola egy fegyverrel kiegészülve, s ez nekem nagyon bejön. A film lényege legfőképpen a szórakoztatás. Ezzel a filmmel a legvérmesebb akciófilm-rajongókat akarom elérni. Klassz dolog bámulni Clive Owent pisztollyal a kezében – lenyűgöző akcióhősként. Kölyökkoromban James Bond szerettem volna lenni…. most Clive Owen szeretnék lenni” – teszi hozzá mosolyogva a rendező.

A szereplők kiválasztása

Amikor eljött a szereplőválogatás ideje, Davis legelső választása Clive Owen volt. „Ő egyértelműen akcióhősnek való, de nem hittük, hogy sikerül majd megnyernünk” – mondja a rendező. Ám Owen éppen akkortájt utasított vissza egy másik szerepet, és kész volt eljátszani Mr. Smith-t. „Egészen vad film – mondja Owen. – Jó ideje ez az egyik legfrissebb, legeredetibb forgatókönyv, amit olvastam. Nagyon vad tempót diktál, és ebből végig nem enged. Egy tucat újszerű tűzharc-jelenet van benne, de mindezt szellemességgel és humorral oldja. Miután találkoztam Michaellel, tudtam, hogy jól fogja megcsinálni a filmet, főleg azért, mert hét éven át várta, hogy megvalósíthassa.
Nem kell sokat tudni Smith-ről – folytatja Owen. – Titokzatos ember és nagyon jó lövész. Nem akarja ezt a helyzetet, de nála maradt a kisbaba, és körülötte forog minden. De nagyon vigyáz erre a gyermekre. Bizonyos értelemben szimbolikus figura. Nagyon különös akcióhős” – teszi hozzá nevetve.
„Clive az a típus, mint a fiatal Sean Connery – mondja Don Murphy producer. – Ő az alfa-hím, szexis, intelligens és nagyon szellemes. Visszafogott, az árnyalatokkal játszó színész, ami remekül ellenpontozza a nagyfeszültségű akciókat.”
„Mr. Smith a világ legdühösebb embere – magyarázza Michael Davis. – Mivel eleve nagyon dühös az életét tönkretevő dolgok miatt, az élet összes kis dolga miatt is dühös. Ha valami apróság irritálja, rögtön szóvá teszi – ha valaki rágózik, ha nem indexel a kocsijával, vagy ha szürcsöli a kávét. Kemény fickó, s van egy sztori a háttérben, mely sejtetni engedi, miért lett hajléktalan, és honnan származnak a remek képességei. Talán gúnyosnak és mogorvának tűnik, de ironikus módon ő a legérzékenyebb figura az egész filmben. Éppen azért bosszantja őt minden, mert annyira érzékeny.”
A prostituált DQ szerepét az olasz Monica Bellucci játssza. „Monica szép, érzékeny színésznő, és üdítően hiányzik belőle mindenfajta gátlás – mondja Susan Montford. – Miután felvetődött a neve, mást nem is tudtunk már elképzelni helyette.”
„Azért találtam nagyszerűnek a szerepre, mert erős személyiségre volt szükségem Smith szintén erős személyiségével szemben – magyarázza Davis. – Nagyon szexis, és ő az egyetlen szereplő a filmben, aki nem ijed meg Smith-től. Monica azért is jó választás, mert származása révén jól ismeri az olasz családok erős anyatípusát.”
Belluccit a forgatókönyv eredetisége ragadta meg. „Erőszakos és szexis, sötét és ijesztő, ugyanakkor emberi történet, sok humorral – foglalja össze. – Ritkán találjuk meg ezeket az elemeket együtt. Amikor a film elején a két főszereplő találkozik, még nem nagyon tudják, hogyan kell szeretni, hogy mit jelent a szeretet. A véletlenül az útjukba került kisbaba révén jobban megismerik igazi énjüket. A neki adott szeretet arra is megtanítja őket, hogyan szeressék egymást. Tetszett DQ figurája. Ő egy olyan prosti, akinek van egy perverz specialitása. Azért volt jó eljátszani őt, mert annyira szabad. Veszélyes, sötét és piszkos dolgokat művel, de nagyon játékos módon.”
Michael Davis néhány éve írt egy forgatókönyvet Alfred Kinseyről, a híres szexológusról. „Ennek kapcsán rengeteg kutatómunkát végeztem, és mivel olyan sokat megismertem az emberi szexualitásról, ez minden egyes forgatókönyvemet befolyásolta. DQ sohasem született volna meg, ha nem foglalkozom korábban a Kinsey-forgatókönyvvel.”
Paul Giamatti alakítja a film főgonoszát, aki könyörtelenül vadászik Smith-re. „Szerintem az a legérdekesebb a rosszfiúkban, hogy nem azok a nap 24 órájában – fejtegeti a rendező. – Nem gondolják magukról, hogy rosszak. Épp ezért az a kérdés: hogyan érjem el, hogy egy rosszfiú ne érezze magát annak? A mi Hertzünk a történet során folyton hazatelefonálgat a feleségének; mintha csak egyszerű Wall Street-i bróker lenne, neki is elhúzódik a munkája. Van tehát egyrészt egy családapánk, másrészt pedig egy szörnyen erőszakos bűnözőnk.
Egy thriller annyira jó, amennyire jó a benne szereplő rosszfiú. Nem akartam biztosra menni Hertz figurájával. Olyan színészre volt szükségem, aki képes feldobni a figurát, és izgatott az ötlet, hogy Paul játssza el. Nem hagyott nyugodni a dolog, éppen azért, mert nem kifejezett az ő típusa ez a karakter. Hertz fizikumát és méretét tekintve nem bűnöző alkat, de az észjárását tekintve nagyon is az. Roppant vicces, hogy mindene nagy: a fegyvere, a kocsija, még az övcsatja is egyfajta kompenzálása a méreteinek.”
„Paul tökéletes gonosztevő – mondja Rick Benattar producer. – Olyan remek színész, hogy képes kívülről megjeleníteni Hertz összes komplexusát, s mindezt anélkül, hogy karikatúrává alakítaná.”
„Paul rendszerint megfélemlített embereket játszik, most viszont egy nyilvánvalóan gonosz fickót, akit a hírhedt BTK-gyilkosról (Dennis Rader amerikai sorozatgyilkosról) mintázott. Egyszerre vicces és hátborzongató” – teszi hozzá Susan Montford.
Giamatti, aki sosem játszott rosszfiút, sőt még egy pisztolyt sem sütött el, most jókedvűen idézi fel, miért is akart részt venni ebben a filmben. „Ott van az a Gestapo-típusú jelenet a film vége felé, amikor eltöröm Smith ujjait. Már amikor először olvastam, el akartam játszani ezt a jelenetet. Egy örökkévalóságig tart, ahogy lassan, egyenként töröm el az ujjait. Az volt benne az érdekes, hogy Hertz valójában az áldozata a lelkét akarja megtörni. Ez a fickó abban talál élvezetet, hogy az emberek lelkét öli meg. Az volt az ötlet, hogy ne legyen szokványos bűnöző, ezért találtuk ki, hogy külsőleg egy könyvelőre hasonlítson. Ha a puszta megjelenését vesszük, csak egy jelentéktelen, alacsony senki. Michael azt akarta, hogy ennek a gyilkosnak legyen családi élete is a háttérben. Van például egy kedves telefonbeszélgetés Hertz és a felesége között egy brutális jelenet közben. Ez az ember akkor boldog, ha valakit éppen fejbe lő. Az egész film nagyszerű jelenetek sora, amint emberek éppen halomra lövik egymást.”
Giamattit annyira lelkesítette a szokatlan szerep, hogy megkérte a fodrászt: borotválja le a haja egy részét, hogy csak néhány hosszú szálat tudjon átfésülni a feje tetején. Az arcát szakáll keretezte.
Mindezeken túl számára nem sok fizikai kihívást jelentett a forgatás, mivel az akciók idején általában a kocsi hátuljában ül, és mobilon osztogatja az utasításokat, hogy ki kit lőjön le. Nem így Clive Owen, aki jócskán kivette részét a mozgalmas jelenetekből. „Nagyon jó formában kellett lennem – mondja a színész. – Az egész film az akciókról szól, sohasem statikus, mindig történik valami. A többi akciófilmtől az egyéni humora különbözteti meg.”

Bébik és babák

Az újszülött kulcsfontosságú szerepét több kisbaba „alakította”, a rázós jelenetekhez pedig öt műbabát használtak. Két héttel a szülése előtt az ikrekkel várandós torontói Eva Mende Gibsont felhívta egy ügynökség, lenne-e kedve részt venni egy filmben. A kezdeti meglepetés után arra gondolt, miért is ne? Így történt, hogy a kisbabáinak a fejére egy zokni került kéthetes korukban. „Szerintem ez az ő 15 perces hírnevük – mondja az anyuka. – Olyan, mintha a babanaplójuk halhatatlanná vált volna. Ha majd felnőnek, megnézhetik a DVD-t, milyenek voltak kicsi korukban.” A kisbabák egymást váltották, illetve a bábukat. A 11 hetes forgatás során azonban túl gyorsan nőttek, ezért az utolsó napokra hármas ikrek közül választottak új szereplőket.
„A kisbabák egészen rendkívüliek – mondja Owen, aki maga is szülő. – Ha egy helyzetben ott vannak, akkor minden körülöttük forog. Okos fogás akciófilmben szerepeltetni kisbabát, mert ő az első számú, akit védelmezni kell. Minden emberben megvan ez az azonnali, ösztönös reakció, ha egy újszülöttet feszültnek, rémültnek, nyugtalannak vagy fenyegető helyzetben lát. Nagyon hatásos tud lenni egy olyan film, melyben őrült akciókban egy csöppség élete forog kockán.”
Paul Jones és szakértői csapata készítette el azt az öt „játékbabát”, mely szintén a filmbeli Olivert helyettesítette. Kettő közülük animatronikus, rádióval vezérelt robot volt, három pedig egyszerű, mozgásra képtelen bábu. A rádióval vezérelt példányok önfenntartóak voltak, sem elemek, sem vezetékek nem lógtak ki belőlük. „Ezek a babák tudnak sírni, kalimpálnak a lábukkal, mozgatják a fejüket és a karjukat” – magyarázza Jones. A babák fejét először az ő csemetéjének fotói alapján készítették el, hiszen a filmben szereplő ikrek akkor még meg sem születtek. Később igazították a bábukat a bőrszínükhöz és a hajukhoz. Hogy a mozgó babák hitelesek legyenek, Jones számos videofelvételt készített a csecsemők mozgásáról, vizsgálta a bőrüket, hogy később puha szilikonból a lehető legtökéletesebb utánzatot hozzák létre. A csapat létrehozott továbbá egy életnagyságú bábut az anyáról is, akinek Smith segítséget nyújt a film elején.

Hús, vér, fegyverek

Jonesék műhelyéből származott egy sor kiegészítő kellék is. „Huszonkét liter művért rendeltünk az angliai Makeup Companytól, a finomabb fajtából – mondja mosolyogva. – Ők gyártják ugyanis a legjobb vért a filmekhez. Ezt használtuk a színészeken. A többi 85 lelőtt vagy megcsonkított testen az általunk készített, szirupból és ételfestékből kevert művér látható.”
A film egyik legborzongatóbb jelenetében Hertz egyenként töri el Smith ujjait. Ennek felvételéhez Jones szintén az angol kollégák közreműködését vette igénybe: ők készítettek élethű utánzatokat Owen kezéről, még mielőtt a forgatásra utazott. A minták elkészülte után Jones mesterséges szilikonkezeket formázott a közeli felvételekhez. A kamera hol az utánzatokat, hol Owen ujjait mutatja, így hitelesebb a kép.
Egy akciófilm a fegyverekkel válik teljessé. Charles Taylor, a fegyverek szakértője mintegy 80 különböző fegyvert halmozott fel a forgatás idejére, ebből 18-at Clive Owen számára. Hertz, a kis ember igazi nagy fegyvert kapott, egy 50 kaliberes Desert Eagle-t. Taylor a forgatás előtt egy lőgyakorló pályán készítette fel őket, itt tanulták meg az alapokat, a biztonságos fegyverhasználatot és néhány haladó gyakorlatot. „Azt tanítottam meg nekik, hogyan bánjanak a fegyverükkel közeli támadás esetén, és hogyan célozzanak mozgás közben. Emellett pedig néhány nehezebb fortélyt is, mivel a rendező – aki maga válogatta ki nekik a fegyverüket – azt akarta, hogy Clive néhány látványos dolgot is műveljen és legyen jártas a városi küzdelemben” – magyarázza Taylor.
Taylor fegyverei közül némelyik olyannyira fejlett technikailag, hogy csak a tulajdonosa ujjlenyomatával lehet tüzelni vele. Ezért az egyik jelenetben Smith-nek egy halott támadója kezét kell levágnia, hogy használhassa a fegyverét.
„Nekem a Desert Eagle nevű izraeli pisztoly kellett hordanom, amit szerintem senki sem használ oldalfegyverként – mondja Giamatti. – Szerintem teljesen használhatatlan darab, mert hatalmas és nehéz. Mutatós, de a mérete miatt trükkös a használata. Már elővenni a pisztolytáskából is külön feladat. Jobban örültem, amikor kisebb fegyverem volt, már szinte vízpisztolynak tűnt ez után a monstrum után. Nem is lőttem soha az 50 kaliberessel, mert szerintem eltörte volna a karomat.”
Smith kalandjai közül az egyik leglátványosabb az a tűzpárbaj, mely ejtőernyős ugrás közben zajlik. A rendező reméli, hogy a filmtörténet egyik legklasszabb fegyveres jeleneteként fogják emlegetni. Már a kezdeti animációs változatban is rendkívül kidolgozott volt a koreográfiája. Davis úgy érezte, a megvalósításának egyetlen megfelelő módja az, ha green screen előtt veszik fel, amint Smith nyaktörő módon manőverez lövöldözés közben. Több mint egy hétig dolgoztak a green screen előtt a bonyolult jelenet részletein, hogy pontról pontra megfeleljen Davis storyboardjának. A drótokon lógó Clive Owen és társai illúziót keltően mozoghattak, pörögtek-forogtak, gépek fújták arcukba a mesterséges szelet, miközben zajlott az előre koreografált lövöldözős légi balett. E jelenet megtervezéséhez még a híres Cirque de Soleil társulat munkatársait is bevonták a munkába. Michael Davis szerint Owen – aki napokon át készült a drótokkal végzett munkára – igazi őstehetség, s úgy nézett ki, mintha ő is a Cirque de Soleil egyik tagja lenne.
Lövöldözésre a legelképesztőbb körülmények között kerül sor a filmben: az egyik például egy karambol, amikor Owen az egyik kocsiról a másikra szökkenve lövi szét a szélvédőt, de nagyon látványos az is, amikor négy emelet magasból ereszkedik le kötélen, miközben ő és Hertz emberei folyamatosan tüzelnek egymásra. A film forgatása során mintegy 80 kaszkadőr vett részt a munkában.
„Michael Davis mindig azt mondogatta, hogy a speciális effektusok is a film sztárjai – mondja Colin Chilvers, a speciális effektusok koordinátora. – Azt akarta, hogy nagyon izgalmasak és gyorsak legyenek, tele energiával – és legfőképpen nagyok! Minél nagyobbat szólnak a lövések, minél több van belőlük, annál jobban fog kinézni a film. Ezért arra koncentráltunk, hogy mindenben megkíséreljük a maximumot is kicsit túlszárnyalni.”
A filmben 85 embert ölnek meg, ennek kidolgozása is rájuk várt. Egyes jelenetekben 150-200 petárda robban egyidejűleg; a petárdák robbanásától egy fémlemez védte a színészeket és a kaszkadőröket. A golyótalálatokat CGI-technikával varázsolták a képre. „Azt hiszem, a költségvetésem jelentős része a petárdákra ment el – mondja Chilvers, aki kb. hatezerre becsüli számukat, vérből pedig közel 70 litert használtak. – Szerintem több vért használtunk el ebben az egy filmben, mint eddigi filmjeimben együttvéve.”

A szereplők

CLIVE OWEN (Smith) angol színész, a Royal Academyn tanult színészetet. Számos színpadi és televíziós szerep után Mike Hodges A krupié (Croupier) című független filmjében keltett feltűnést, majd világszerte ismertté vált Robert Altman Gosford Park című filmjével. Ezt követően A Bourne-rejtély (The Bourne Identity) című filmben játszott. Legtöbb elismerést eddig a Közelebb (Closer) című filmért kapta, melyért Golden Globe-díjjal jutalmazták és Oscar-díjra is jelölték.
További filmjei: Takard el a szemem! (Close My Eyes), „Century”, „The Turnaround”, „Bent”, A gazdagság ára (The Rich Man's Wife), Kertészek rabruhában (Greenfingers), Űzött vad (I’ll Sleep When I’m Dead), Határok nélkül (Beyond Borders), Arthur király (King Arthur), Sin City, Kisiklottak (Derailed), Az ember gyermeke (Children of Men), A belső ember (Inside Man). Legutóbb az Elizabeth: Az aranykor (Elizabeth: The Golden Age) című filmben játszott. Részt vett a „The Hire” című rövidfilmsorozatban is, melynek epizódjait az ő visszatérő szerepe köti össze.

MONICA BELLUCCI (DQ) talán legismertebb filmje Giuseppe Tornatore Malena című alkotása volt, melynek címszerepét játszotta. Karrierjét modellként kezdte, emellett a jogi tanulmányokat is elkezdte a perugiai egyetemen. Dino Risi fedezte fel 1990-ben, és szerepet adott neki a „Vita Coi Figli” című sorozatban.
Fontosabb filmjei: Drakula (Bram Stoker’s Dracula), Hógolyó (Palla di neve), Szerelmi fészek (L’appartement), Doberman, Az utolsó szilveszter (L’ultimo capodanno), Mint hal a vízből (Like a Fish Out of Water), Meggyanúsítva (Under Suspicion), Farkasok szövetsége (Le pacte des loups), Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés (Astérix & Obélix: Mission Cléopâtre), Visszafordíthatatlan (Irréversible), Mátrix – Újratöltve (The Matrix Reloaded), Mátrix – Forradalmak (Matrix Revolutions), A Nap könnyei (Tears of the Sun), A passió (The Passion of the Christ), Kémek között (Agent secrets), Utál a csaj (She Hate Me), Grimm (The Brothers Grimm), Eladó a szerelem (Combien tu m'aimes?).

PAUL GIAMATTI (Hertz) Oscar- és Golden Globe-jelölést kapott legjobb epizódszereplőként A remény bajnoka (Cinderella Man) című filmben nyújtott alakításárét, legjobb színészként pedig a Kerülőutak (Sideways) egyik főszerepéért jelölték Golden Globe-ra.
További játékfilmjei: Lány a vízben (Lady in the Water), A felejtés bére (Paycheck), Minden hájjal megkent hazug (Big Fat Liar), A majmok bolygója (Planet of the Apes), Helyzetek és gyakorlatok (Storytelling), Gagyi mami (Big Momma’s House), Tuti duók (Duets), Ember a Holdon (Man on the Moon), Nincs alku (The Negotiator), Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan), Széf fiúk (Safe Men), Truman show (The Truman Show), Agyament Harry (Deconstructing Harry), Intim részek (Private Parts), Fedőneve: Donnie Brasco (Donnie Brasco), Sabrina.

STEPHEN McHATTIE (Hammerson) számos tévéfilmben és sorozatban vett részt. Játékfilmjei: „All Hat”, „Poor Boy's Game”, 300, „The Covenant”, Forrás (The Fountain), „Maurice Richard”, Erőszakos múlt (A History of Violence), Gyilkos szex (Stone Cold), „The Lazarus Child”, „Secretary”, „The Highwayman”

GREG BRYK (Lone Man) filmjei: „Poor Boy's Game”, „Weirdsville”, Erőszakos múlt (A History of Violence), „Neil”, „The Visual Bible: The Gospel of John”, „Men with Brooms”.

Az alkotók

MICHAEL DAVIS (rendező, forgatókönyvíró) illusztrátornak tanult a New York-i Passions School of Designban, majd ösztöndíjasként a USC film- és televíziós iskolájában tanult. Ezt befejezve neves rendezők mellett dolgozott storyboard-rajzolóként és reklámszpotokat is készített. Rendezőként a tévénél kezdett, miközben forgatókönyvírással is próbálkozott. Egyik első munkája, a „Kinsey Reports” a híres amerikai szexológusról szólt. Áttörést jelentő filmje az 1996-os „Eight Days A Week” című, önéletrajzi elemeket is tartalmazó történet volt a felnőtté válásról. Főszerepét Keri Russell játszotta, s a film közönségdíjat kapott a Slamdance fesztiválon. A kedvező fogadtatást követően Davis újabb két produkcióval jelentkezett, ezúttal a romantikus vígjáték műfajában próbálta ki magát. A „100 Girls” és a „100 Women” után a „Monster Man” című thrillert rendezte.

SUSAN MONTFORD (producer) nemrég írta és rendezte meg első filmjét. A „While She Was Out” című thriller főszerepét Kim Basinger játssza. Jelenleg több filmben is dolgozik producerként.

DON MURPHY (producer) filmjei: „Bully”, Született gyilkosok (Natural Born Killers), „Permanent Midnight”, Az eminens (Apt Pupil), Double Dragon, „Monday Morning”, A pokolból (From Hell), A szövetség (League of Extraordinary Gentlemen), Tranformers.

RICK BENATTAR (producer) filmjei: A szövetség (League of Extraordinary Gentlemen), „Faces of Death”.

Az Oscar-díjas PETER PAU (operatőr) filmjei: „The Promise”, „The Touch”, Tigris és Sárkány (Crouching Tiger, Hidden Dragon), Drakula 2000, „And I Hate You So”, Chucky menyasszonya (Chucky's Bride), A tao harcosai (Warriors of Virtue), Nyerő páros (Double Team), A fegyverek istene (Hard-Boiled), A bérgyilkos (The Killer).

GARY FRUTKOFF (látványtervező) filmjei: Gengszterrománc (Gigli), Narancsvidék (Orange County), Üldözési mánia (Rat Race), Kötöznivaló bolondok (Chain of Fools), Amerikai vérbosszú (The Limey), Mint a kámfor (Out of Sight), A magány-nyomozó (Zero Effect), Három a nagylány (Inventing the Abbotts), Még zöldebb a szomszéd nője (Grumpier Old Men), Kék ördög (Devil in a Blue Dress), Négy szoba (Four Rooms), Kerge kacsák 2. (D2: The Mighty Ducks), A hegyek ura (King of the Hill), „Best of the Best 2”.

PETER AMUNDSON (vágó) filmjei: Szuper felsőtagozat (Sky High), Pokolfajzat (Hellboy), Pillangó-hatás (The Butterfly Effect), Penge 2. (Blade II), Koponyák (The Skulls), Godzilla, Daylight – Alagút a halálba (Daylight), Sárkányszív (Dragonheart), „Dragon: The Bruce Lee Story”.

DENISE CRONENBERG (jelmeztervező) eddig nyolc filmben dolgozott együtt David Cronenberg rendezővel: „Eastern Promises”, Erőszakos múlt (A History of Violence), Pók (Spider), eXistenZ – Az élet játék, Karambol (Crash), Pillangó úrfi (M. Butterfly), Meztelen ebéd (Naked Lunch), Két test, egy lélek (Dead Ringers). További fontosabb filmjei: „Dead Silence”, Holtak hajnala (Dawn of the Dead), Dracula 2000, Áldott a gyermek (Bless the Child), Az otthon hidege (A Cool, Dry Place), Gyilkosság a Fehér Házban (Murder at 1600), Holdfény és Valentino (Moonlight and Valentino), Vérszomjas dada (The Guardian), A légy (The Fly).

PAUL HASLINGER (zeneszerző) filmjei: Elhagyott szoba (Vacancy), „Turistas”, Crank – Felpörögve (Crank), „The Fifth Commandment”, A tenger vadjai (Into the Blue), „Clair obscur”, Szüzet szüntess! (The Girl Next Door), Underworld, Sorsdöntő nyár (Blue Crush), Claire életre-halálra (Picture Claire), Őrült és gyönyörű (Crazy/Beautiful), „CyberWorld”.