Elcserélt életek

A UNIVERSAL PICTURES és az IMAGINE ENTERTAINMENT bemutatja
a RELATIVITY MEDIA közreműködésével
a MALPASO PRODUCTIONS produkciójában

Elcserélt életek

CLINT EASTWOOD
filmjét

ELCSERÉLT ÉLETEK - Changeling -

Forgatókönyv
MICHAEL STRACZYNSKI

Producer
BRIAN GRAZER
RON HOWARD
ROBERT LORENZ

Rendezte
CLINT EASTWOOD

CHRISTINE COLLINS ............................................. ANGELINA JOLIE
GUSTAV BRIEGLEB ............................................ JOHN MALKOVICH

FORGALMAZZA A UIP-DUNA FILM
www.uipduna.hu

{slimbox album="elcsrelt"}images/stories/programajanlo/film/elcsrelt/1.jpg{/slimbox} {slimbox album="elcsrelt"}images/stories/programajanlo/film/elcsrelt/2.jpg{/slimbox} {slimbox album="elcsrelt"}images/stories/programajanlo/film/elcsrelt/3.jpg{/slimbox} {slimbox album="elcsrelt"}images/stories/programajanlo/film/elcsrelt/4.jpg{/slimbox} {slimbox album="elcsrelt"}images/stories/programajanlo/film/elcsrelt/5.jpg{/slimbox} {slimbox album="elcsrelt"}images/stories/programajanlo/film/elcsrelt/6.jpg{/slimbox} {slimbox album="elcsrelt"}images/stories/programajanlo/film/elcsrelt/7.jpg{/slimbox} {slimbox album="elcsrelt"}images/stories/programajanlo/film/elcsrelt/8.jpg{/slimbox}

 CLINT EASTWOOD legújabb rendezésében ANGELINA JOLIE és JOHN MALKOVICH alakítják a főszerepeket. Az Elcserélt életek (Changeling) érzelmekkel átszőtt, provokatív dráma, története pedig olyan megtörtént eseményeken alapul, amelyek örökre megváltoztatták Los Angeles városát. A film egy megtörhetetlen szellemű nőről szól, akinek elszántsága segített legyőzni egy korrupt rendőri részleget, és ezzel új korszak indult, amelyben az emberi méltóság és törvény előtti egyenlőség végre érvényesülni tudott.
1928 márciusában, egy gyönyörű szombat reggelen Christine Collins (Jolie) munkába készülődött. Elbúcsúzott kilencéves kisfiától, Waltertől, akit egyedült nevelt, azután elindult a telefonközpontba. Aznap este, amikor hazaért, a legszörnyűbb rémálma vált valóra: Walternek nyoma veszett.
Kiterjedt, ám eredménytelen kutatás kezdődött. Úgy tűnt, Waltert a föld nyelte el... mígnem öt hónappal később a rendőrség boldogan jelentette, hogy a kisfiú előkerült. A hatóság büszkén fürdött az elismerő pillantásokban, Christine-t pedig rábeszélték, vigye haza a gyereket, akiről pedig nyilvánvalóan tudta, hogy nem az ő fia.
Miközben a nő próbálta meggyőzni a hatóságokat, hogy a kisfiát tovább kell keresni, csakhamar rádöbbent, hogy Los Angelesben a szesztilalom korában a nők nem kérdőjelezhetik meg a rendszert, és nem bizonygathatják a saját igazukat. Christine-t megvádolták, hogy csak képzelődik és alkalmatlan szülő, ám szövetségesre lelt a közösségi aktivistaként tevékenykedő Gustav Briegleb tiszteletes (John Malkovich) személyében, aki hajlandó volt segíteni neki kideríteni, hogy mi történhetett a fiával.
Miközben a válaszokat kutatta, a gyermekét kereső nő hőssé vált a szegények szemében, akiket a hatóságok módszeresen megaláztak és félresöpörtek. A kérdés már csak az maradt, az anya megtalálja-e a fiát, mielőtt a védelmére felesküdött rendőrség örökre elhallgattatja.

A FORGATÁS ELŐZMÉNYEI
Az anyai szeretet ereje:
Christine Collins hagyatéka

Los Angeles történelmét botrányok sokasága szövi át, mégis egy dolgozó nő kevéssé ismert története lett az, amelyet csaknem nyolcvan évvel az események után Hollywood néhány neves filmkészítője feldolgozott.
Christine Collins már-már feledésbe merült, amikor egy korábbi újságíró rábukkant hihetetlen történetére a városháza levéltárában, ahol csaknem száz évre visszamenőleg őrzik a porosodó dokumentumokat.
J. Michael Straczynski forgatókönyvíró, aki korábban a Los Angeles Times, a The Herald Examiner és a Time újságírójaként is dolgozott, így emlékszik vissza: – Egyik nap felhívott egy ismerősöm a városházáról, hogy elmondja, éppen régi dokumentumokat égetnek el, de van köztük valamit, amit látnom kéne előbb.
A forgatókönyvíró így ismerte meg Christine Collins történetét, akinek elrabolt fia helyett valaki mást kellett hazavinnie. A nő hiába állította, hogy a gyermek nem az övé, az ügyében eljáró J.J. Jones rendőrkapitány segítség helyett megfenyegette és rábeszélte, hogy fogadja el a rendőrség állításait. Ezzel az ügyet lezárták.
A fiú, aki Walternek adta ki magát, később bevallotta, hogy tizenkét éves, Arthur Hutchens a neve és a Közép-Nyugatról szökött el, mert Hollywoodban meg akarta keresni kedvenc színészét, Tom Mixet. Úgy került a gyermekét kereső anyához, hogy még Illinois-ban egy útszéli étkezdében valakinek feltűnt, hogy hasonlít az elveszett fiúra. Arthur kieszelte, hogy jelentkezik a helyi hatóságoknál Walter Collins nevében, és így vette rá Christine-t, hogy kifizesse neki a buszjegyet Los Angelesbe. Tettei tudtán kívül olyan eseményeket indítottak el, amelyek örökre megváltoztatták a nagyváros lakóinak életét.
Straczynski az anya hét éven át tartó kutatásának minden részletét felderítette, és még a Hutchens fiú hazugságánál is nyugtalanítóbb dolgokról szerzett tudomást. Nem csak az derült ki számára, hogy egy párhuzamosan futó rendőrségi ügy főszereplője egy Gordon Northcott nevű sorozatgyilkos volt, aki kisfiúkat ölt meg (és hol bevallotta, majd pedig tagadta, hogy Walterrel is ő végzett), hanem az is, hogy a korabeli Los Angeles-i rendőrség hatalma és kegyetlensége nem ismert határokat.
A forgatókönyvíró azt is megtudta, hogy létezett egy Gustav A. Briegleb nevű prédikátor, aki segíteni próbált Christine-nek. A férfi régóta szálka volt a hatóságok szemében, hiszen rádióműsorán és prédikációin keresztül arra buzdította hallgatóságát, hogy ne hunyjanak szemet a rendőrségi korrupció felett.
Straczynski a nő tetteinek jelentőségét hangsúlyozza: – Soha nem adta fel a keresést, hogy megtudja, hol van a fia. Ez az elszántság segített neki túllépni olyan dolgokon, amelyek mindenki mást megtörtek volna, de ő soha nem adta fel a harcot. Mindez pedig megrázta az egész jogi rendszert, és ezért szerettem volna kifejezni a tiszteletemet iránta.
Christine-t 1935-ben érte a halál. Sosem tudta meg, mi történt a fiával.

A FILM KÉSZÍTÉSÉRŐL

Eastwood, az Imagine és Jolie összefognak:
Az Elcserélt életek zöld utat kap

A megrázó, valódi eseményeket feldolgozó történet felkeltette Brian Grazer és Ron Howard Oscar-díjas producerek figyelmét. Mivel mindketten tudták, hogy Clint Eastwood is különösen kedveli a tényekből táplálkozó alkotásokat, felhívták a filmkészítőt, hogy figyelmébe ajánlják Straczynski munkáját. Eastwoodnak tetszett a szöveg, az pedig még inkább, hogy Angelina Jolie szívesen eljátszaná a főszerepet.
Eastwood régi munkatársa, Rob Lorenz producer másokhoz hasonlóan döbbenetet érzett, amikor elolvasta a Straczynski által leírt történetet. – Már tizenöt oldalt elolvastam, amikor vissza kellett lapoznom az elejére, hogy megnézzem, tényleg igaz-e a történet, mert nem akartam elhinni – mondja Lorenz. – Joe nagyon okosan csinálta, hogy tizenöt-húsz oldalanként kivágott újságcikkek fénymásolatait tűzte a lapok közé, hogy emlékeztesse az olvasót, mindez megtörtént. Nemcsak az döbbentett meg, hogy igaz a történet, hanem az is, hogy soha nem hallottam még róla, és senki más sem ismerte körülöttem.
A lebilincselő történet és a neves filmkészítői csapat önmagában nem volt elegendő ahhoz, hogy Jolie elsőre igent mondjon az elrabolt fiát kereső anya szerepére. Ez nem is meglepő, hiszen a közelmúltban olyan nőt alakított a Hatalmas szív (A Mighty Heart) című, szintén igaz történetet feldolgozó filmben, akinek elrabolták és kivégezték a férjét. Straczynski forgatókönyve azonban meggyőzte.

Rendőrök, prédikátorok és sorozatgyilkosok:
A film szereplői
 
Christine Collinst a fia megtalálásáért folytatott küzdelmében sokan segítették, míg mások hátráltatták. Briegleb tiszteletes félelmet nem ismerő aktivista hírében állt, aki azt a feladatot vállalta magára, hogy a városi önkormányzatban elburjánzó korrupció ellen harcoljon. Briegleb arra figyelmeztette a lakosságot, ne higgyék el a rendőrségnek, hogy zavaros tevékenységük az ő érdeküket szolgálja, hanem járjanak az igazság végére. A filmben John Malkovich alakítja a tiszteletest, akinek belső információi a város politikájáról fontos szerepet játszottak Christine harcában és végül (a film története szerint) megmentették az életét.
Christine Collins és Briegleb tiszteletes között „gyönyörű barátság” szövődött, mondja Angelina Jolie. – Erőt ad Christine-nek, amit csak olyan ember adhat neki, aki egy másfajta hatóságot képvisel – magyarázza a színésznő. – Azt mondja neki: „nem vagy őrült, és ezek nem jó emberek, hiába ők képviselik a hatóságot, attól még nem kell tisztelettel fordulnod feléjük, inkább kérdőjelezd meg őket.” Segít neki, hogy megtalálja a saját hangját.
Malkovichot érdekelte az igazságkereső tiszteletes szerepe. – Valószínűleg az egyik korai példája annak, milyen nyomást tud gyakorolni a média – mondja a színész a tiszteletes munkásságáról. – Briegleb rádióműsort vezetett és prédikációkat tartott, hogy rávilágítson a városi rendőrség sötét ügyleteire.
Jeffrey Donovant választották a kegyetlen J.J. Jones rendőrkapitány szerepére, aki fenyegetéseivel ráveszi a megzavarodott Christine-t, hogy vigye haza a másik fiút a sajátja helyett. Bár a nő beperelte a városT és Jonest, és 10 800 dollárt meg is ítéltek neki kártérítésként, soha nem kapta meg a pénzt.
Donovant nem csak az vonzotta a szerepben, hogy valódi személyt alakíthat, hanem a karakter hatalma is lenyűgözte. – Elképzelhetetlen, hogy mit tett ezzel a nővel – mondja a színész. – Beszéltem Angelinával azokról a jelenetekről, amikor beutalom az elmegyógyintézetbe, és amiket akkor mondok, azok a nyilvános dokumentumok szerint tényleg elhangzottak. Nem tudtam elhinni, hogy egy másik ember – felhatalmazás és a tények figyelembe vétele nélkül – egy csettintéssel elítélhet valakit.
 Míg Walter Collins ügye megoldásra várt, egy párhuzamosan folyó nyomozás vészjósló eredményeket hozott. 1928-ban egy Gordon Northcott nevű férfi (Jason Butler Harner) tizenöt éves unokaöccse, Sanford Clark (Eddie Alderson) elvezette a rendőrséget nagybátyja Wineville közelében álló csirkefarmjára. A rendőrök a farmon baltával meggyilkolt majd elásott gyerekek maradványaira bukkant. Sanford esküdözött, hogy Walter is az áldozatok között van, de máig nem tudni, igazat mondott-e.
A nyomozás ezután megállapította a Northcott-farmon megtalált több tucat fiú közül néhánynak a személyazonosságát, megoldva ezzel több rejtélyes eltűnés ügyét. Kiderült, hogy a 24 éves Northcott és édesanyja, Sarah Louise Northcott együtt rabolták el, kínozták meg és ásták el a kisfiúkat a földjükön. A sorozatgyilkost végül négy fiú meggyilkolásáért ítélték halálra és végezték ki – bár áldozatainak száma valószínűleg sokkal nagyobb –, anyja pedig életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Kivégzésének napjáig Gordon Northcott egymásnak ellentmondó vallomásokkal kínozta Chrinstine-t a fia sorsát illetően.

A húszas évek Los Angelesének újrateremtése:
Helyszínek és dizájn

Az Elcserélt életekben Los Angeles nyüzsgő városa szolgál hátteréül a kisfiát kereső és a korrupt rendszerrel viaskodó anya történetének. A forgatás számos helyszínen zajlott Dél-Kaliforniában, a szerény, kezdetben boldog családi otthontól kezdve a Christine munkahelyéül szolgáló zsúfolt telefonközponton át a városházáig, ahol több száz tüntető követelt igazságot a megalázott nőnek.
Kiterjedt kutatásra volt szükség az 1920-as és korai 30-as években játszódó film helyszíneinek kiválasztása előtt. Hamar kiderült, hogy a régi épületeket lebontották, az utcákat autópályák váltották fel, és egész kerületek változtak meg a felismerhetetlenségig az elmúlt nyolcvan év során – köztük az is, ahol a Collins család valaha lakott (a mai Los Angeles kínai negyedétől keletre).
A filmkészítők James Murakami látványtervező és Patrick Mignano „helyszínmenedzser” csapatára bízták a film hangulatának megteremtését a mai Los Angelesben. A feladat nehéz volt, de a csapatnak sikerült olyan kiaknázatlan területeket találni San Dimas, San Bernadino és Pasadena külvárosi részein, amelyek megfeleltek a 20-as éveknek. Az egyik legszerencsésebb felfedezést San Dimasban tették, ahol rátaláltak a Collinsék környékéhez nagyon hasonlító, fákkal övezett házsorokra.
 A korabeli Los Angelest piros villamosok járták Pasadenától Santa Monicáig, ezért a filmben mindenképpen helyet kellett kapniuk. A filmbéli villamost motorral szerelték fel, hogy vezetni lehessen az utcákon.
Eastwood ezt mondja Los Angeles változó arcáról: – Előnyben vagyok Robbal és a többiekkel szemben, mivel idősebb vagyok náluk – nevet a színész. – Ezért emlékszem ezekre a dolgokra a gyerekkoromból. Amikor először jöttem Los Angelesbe az 50-es években, egész máshogy nézett ki, mint most. A piros villamosokat még akkor is látni lehetett mindenütt, és akkoriban nagyon népszerűek voltak.
A Northcotték borzalmakkal teli csirkefarmján játszódó jeleneteket egy Lancaster közelében álló kis farmon vették fel, 75 mérföldre északra Los Angelestől. Annak érdekében, hogy a helyszín valósághű legyen, Murakami és csapata felkereste azt a farmot is, ahol a gyilkosságokat valóban elkövették. – Hátborzongató érzés volt ott állni – emlékszik vissza a látványtervező, ám szükséges volt látogatás, hogy a stáb tisztában legyen a helyszín adottságaival. Korabeli újságokban megjelent fényképek segítségével az egész farmot újrateremtették.
A Los Angeles-i Városháza építése 1928-ban fejeződött be. Az épületben és környékén azóta történt változások miatt Michael Owens vizuális effektus csapata dolgozott a jeleneteken, hogy újrateremtsék a helyszín nyolc évtizeddel ezelőtti kinézetét.

****

A forgatás nagy hatással volt a film összes szereplőjére és a stábra is, főleg Jolie-ra, aki a leginkább átéltet, mire képes egy szülő a gyermekéért. A színésznő azt mondja, hogy az Elcserélt életek forgatása alatt a szereplőgárda és a stáb tagjai közelebb kerültek egymáshoz. – Olyan filmekben, amelyek mély színészi játékot követelnek meg, tényleg együtt sírunk és együtt dühöngünk. Ettől lesz közös az utazás, ami összeköt minket a többi emberrel.
Ha Walter Collins ma is életben van, most 89 éves.

A SZEREPLŐKRŐL

 ANGELINA JOLIE (Christine Collins) Oscar-díjas és háromszoros Golden Globe-nyertes színésznő. Legutóbb a Wanted, a Beowulf – Legendák lovagja (Beowulf; r.: Robert Zemeckis) és a Hatalmas szív (A Mighty Heart) című filmekben láthattuk. Utóbbiért több más elismerés mellett Golden Globe- és SAG-díjra jelölték.
 A legrangosabb filmes díjat, az Oscart az Észvesztő (Girl, Interrupted) című film egyik főszerepéért vehette át. A filmért Golden Globe-ot és SAG-díjat is kapott.
 Nemrég a Kung Fu Panda című számítógép-animációs film eredetijében az ő hangján szólalt meg az egyik szereplő.
 Korábbi jelentős filmjei: Az ügynökség (The Good Shepherd), Mr. és Mrs. Smith (Mr. & Mrs. Smith), Nagy Sándor, a hódító (Alexander), Sky kapitány és a holnap világa  (Sky Captain and the World of Tomorrow), Cápamese (Shark Tale), Életeken át (Taking Lives), Lara Croft: Tomb Raider 2. – Az élet bölcsője (Lara Croft Tomb Raider: The Cradle of Life), Lara Croft: Tomb Raider (Lara Croft: Tomb Raider), Határok nélkül (Beyond Borders), Eredendő bűn (Original Sin), Kifutó a semmibe (Gia; Golden Globe- és SAG-díj, Emmy-jelölés), Tolvajtempó (Gone in Sixty Seconds), A csontember (The Bone Collector), Szeress, ha tudsz! (Playing by Heart), George Wallace (George Wallace; Golden Globe-díj), Istent játszva (Playing God), Amazonok a Vadnyugaton (True Women), Kis tüzek (Foxfire), Adatrablók (Hackers).

JOHN MALKOVICH (Gustav Briegleb tiszteletes) két évetizedes karrierje során kitűnő alakításokat nyújtott mind független, mind pedig nagy stúdiófilmekben, miközben producerként, rendezőként és színészként az amerikai színházi világra is nagy hatással volt.
Filmjei: Tétova tinédzserek (Ghost World), Juno (Juno), Burn After Reading, Afterwards, The Great Buck Howard, Disgrace, Beowulf – Legendák lovagja (Beowulf), Eragon (Eragon), Klimt (Klimt), Ripley és a maffiózók (Ripley’s Game), A John Malkovich menet (Being John Malkovich; a New York Film Critics Circle díja a legjobb mellékszereplő kategóriában), Egy hölgy arcképe (The Portrait of a Lady), Célkeresztben (In the Line of Fire; Oscar-jelölés a legjobb mellékszereplő kategóriában), Egerek és emberek (Of Mice and Men), Oltalmazó ég (The Sheltering Sky), Veszedelmes viszonyok (Dangerous Liaisons), A Nap birodalma (Empire of the Sun), The Glass Menagerie, Gyilkos mezők (The Killing Fields), Hely a szívemben (Places in the Heart; Oscar-jelölés a legjobb mellékszereplő kategóriában, a National Society of Film Critics és National Board of Review díja a legjobb mellékszereplő kategóriában).

A FILM KÉSZÍTŐIRŐL

CLINT EASTWOOD (rendező / producer / zeneszerző) több mint három évtizedes karrierje során számtalan díjnyertes filmet készített. Legutóbb két Oscar-díjra jelölték a Levelek Ivo Dzsimáról (Letters from Iwo Jima) című második világháborús drámáért. A japánul forgatott film, amely A dicsőség zászlaja (Flags of Our Fathers) mellett a történet másik oldalát mondja el, elnyerte a Los Angeles Film Critics és a National Board of Review legjobb filmnek járó díját, valamint a legjobb idegen nyelvű film kategóriában kiosztott Golden Globe- és Critics’ Choice-díjat.
2005-ben Eastwood a legjobb film és a legjobb rendező kategóriában vehetett át Oscar-díjat és a legjobb rendező kategóriában Golden Globe-díjat a Millió dolláros bébi (Million Dollar Baby) című filmért.
2003-ban a Titokzatos folyó (Mystic River) című filmjét a Cannes-i Filmfesztiválon mutatták be, ahol Arany Pálmára jelölték. A filmet később hat Oscar-díj jelöléssel tüntették ki, és kettőt nyert el, Eastwoodot pedig Golden Globe-díjra jelölték a legjobb rendező kategóriában.
Korábbi filmjei: Nincs bocsánat (Unforgiven; összesen négy Oscar-díj, Golden Globe-díj a legjobb rendező kategóriában), Bird – Charlie Parker élete (Bird; Golden Globe-díj a legjobb rendező kategóriában), Az elefántvadász (White Hunter Black Heart), Fakó lovas (Pale Rider).

J. MICHAEL STRACZYNSKI (forgatókönyvíró) újságíróként kezdte karrierjét, majd tévésorozatok írása után került be a filmgyártás világába. Eközben képregényeket is ír.
Filmjei: World War Z, They Marched Into Sunlight, Silver Surfer, Ninja Assassin.

BRIAN GRAZER (producer) több mint 25 éve készít filmeket és tévéműsorokat. Legutóbbi munkái Ridley Scott Amerikai gengszter (American Gangster) című filmje, valamint a Frost/Nixon, amely Peter Morgan díjnyertes színdarabjának filmváltoza.
Írói és produceri munkájáért háromszor jelölték Oscar-díjra, majd 2002-ben az Egy csodálatos elme (A Beautiful Mind) című filmért vehette át a szobrocskát.
Grazer filmjeit és tévéműsorait összesen 44 Oscarra és 91 Emmyre jelölték, és a filmkészítőt is számos rangos díjjal tüntették ki.
További filmjei: Apollo 13 (Apollo 13; Oscar-jelölés), Csobbanás (Splash; Oscar-jelölés), A Da Vinci-kód (The Da Vinci Code), A belső ember (The Inside Man), Légcsavar (Flightplan).

RON HOWARD (producer) Oscar-díjas filmkészítő generációjának egyik legnépszerűbb rendezője. Nevéhez fűződnek többek között olyan emlékezetes filmek, mint az Egy csodálatos elme (A Beautiful Mind; Oscar-díj a legjobb rendező kategóriában), az Apollo 13 (Apollo 13; a DGA az év legjobb rendezőjének járó díja), a Vásott szülők (Parenthood) és a Csobbanás (Splash). Legutóbbi munkája A Da Vinci-kód (The Da Vinci Code), amely Dan Brown azonos című bestsellerének filmváltozata.
Howard a közelmúltban fejezte be a munkát a Frost/Nixon című filmen, amely Peter Morgan színdarabja alapján készült. Jelenleg Dan Brown Angyalok és démonok című bestsellere filmváltozatának elkészítésében dolgozik.

ROBERT LORENZ (producer) több mint 14 éve dolgozik együtt Clint Eastwooddal, és jelenleg Eastwood produkciós cégénél, a Malpaso Productionsnél készült filmek gyártásának egész folyamatát felügyeli.
2007-ben Lorenzet Oscar-díjra jelölték Eastwood Levelek Ivo Dzsimáról (Letters from Iwo Jima) című második világháborús filmjéért. A japánul forgatott film, amely A dicsőség zászlaja (Flags of Our Fathers) mellett a történet másik oldalát mondja el, elnyerte a Los Angeles Film Critics és a National Board of Review legjobb filmnek járó díját, valamint a legjobb idegen nyelvű film kategóriában kiosztott Golden Globe- és Critics’ Choice-díjat.
Lorenzet korábban Oscar-díjra jelölték Eastwood Titokzatos folyó (Mystic River) című filmjéért.
További munkái: Millió dolláros bébi (Million Dollar Baby), Véres munka (Blood Work), A szív hídjai (The Bridges of Madison County), Űrcowboyok (Space Cowboys), Az igazság napja (True Crime), Éjfél a jó és rossz kertjében (Midnight in the Garden of Good and Evil), Államérdek (Absolute Power).