Az adósság

Forgalmazza a UIP-Duna Film
www.uipduna.hu
 

A Ha-Hov (Az adósság) című izraeli filmet 2007-es bemutatása után az Izraeli Filmakadémia négy díjára jelölték. Eitan Evan producer szerint a filmet azért sikerült számos országban forgalmazni, mert „rendkívül izgalmas a thrillerszerű történet, amelynek hősei az izraeli titkosszolgálat, a Moszad ügynökei. A Moszad a világ egyik legjobb kém- és hírszerző szervezete, a produkció pedig hitelesen ábrázolja tevékenységét”.
Eduardo Rossof producer fejébe szöget ütött a gondolat, hogy a filmből érdemes lenne angol nyelvű remake-et készíteni, mert igen izgalmas a két idősíkban játszódó történet, amelynek előrehaladtával harmincéves titkok látnak napvilágot. Ötletét megemlítette Kris Thykier producernek.
„Látványos volt a történet, a színészi munka pedig elsőrendű – emlékszik vissza Thykier. – Úgy éreztem, kicsit bonyolíthatunk még a sztorin, és nagyobb ívűvé tehetjük, hogy olyan okos thrillert hozzunk létre, amely érdekes a nemzetközi közönség számára.”
Thykier producertársa, Matthew Vaughn is azonnal meglátta a lehetőséget a projektben. Amint sikerült tisztázni a részleteket, Jane Goldmannel meg is kezdte az új forgatókönyv kidolgozását.
Fél évvel később megmutatták a forgatókönyvet John Madden Oscar®-jelölt rendezőnek (A szerelmes Shakespeare). „Hagytam, hogy magával ragadjon a történet, amelyben az érzelmi és erkölcsi tétek egyaránt rendkívül magasak, és a karakterek finoman kidolgozottak – mondja Madden. – Ahogy a sztori egyre nagyobb mélységekbe hatolt, nőtt bennem a feszültség, míg végül szinte elviselhetetlennek éreztem. Még be sem fejeztem az olvasást, már tudtam, hogy meg akarom csinálni ezt a filmet.”
Madden és Peter Straughan forgatókönyvíró haladéktalanul nekiláttak az anyag további finomításának. „Az elbeszélés szokatlan módja miatt a közönség apró darabkákból rakja össze a történetet, mintha maga is nyomozna. Mi pedig fokozni akartuk ezt a hatást.”
„Assaf Bernstein és Ido Rosenblum eredeti forgatókönyve erős alapszerkezettel ajándékozott meg bennünket, Matthew és Jane pedig újabb érdekes irányokat szabtak a cselekménynek – folytatja Madden. – Peter és én újabb lehetőségeket tártunk fel. Aztán ahogy haladtunk a munkával, a mondanivaló hangsúlya kezdett megváltozni.”
„A mi filmünkben a múltnak nagyobb jelentősége van, mint a jelennek, és több az akció – mondja Evan. – Az izraeli karakterek lelki fejlődésével is alaposabban foglalkozunk.”
„Végül olyan intelligens, összetett karaktereket felvonultató forgatókönyv született, amely felidézte a klasszikus, hetvenes évekbeli thrillereket, amelyeken felnőttem, mint A keselyű három napja (Three Days of of the Condor) vagy a Marathon életre-halálra (Marathon Man)” – teszi hozzá Thykier.


Toborzás

Kétség nem fért hozzá, hogy a történet kulcsfigurája Rachel Singer. Olyan színésznőre volt szükség, aki megtestesíti az 1997-es Rachelt, a kételyeket, amelyek végigkísérték pályafutását, és aki az idő könyörtelen múlását is érzékeltetni tudja. Ki másra eshetett a választás, mint Helen Mirrenre?
Maddennek már volt alkalma Mirrent rendezni Az első számú gyanúsított (Prime Suspect) című nagy sikerű tévéfilmben, ahol a színésznő olyan nyomozót alakított, akinek az alvilági figurák mellett kollégái hímsoviniszta előítéleteivel is meg kell küzdenie. „Fantasztikus élmény volt – mondja a rendező. – Helen napjaink egyik legkiválóbb színésznője, és szereti próbára tenni magát. Nem fél a kihívásoktól, Az adósság témája is azonnal lázba hozta. E szerepben az volt a feladata, hogy érzékeltesse, milyen sebeket ejtettek a hősnő lelkén a több mint 30 évvel korábbi események, és milyen romboló hatást fejtett ki az elfojtásuk. A hajdanán meghozott döntés ma is feszültséget és fájdalmat okoz, ráadásul egy valódi sebhely is emlékeztet a történtekre.”
„Amellett, hogy megint szerettem volna Johnnal dolgozni, és ez egy remek thriller, annak kibontása is érdekelt, hogy életünk minden fontos döntésének következménye van, és előbb-utóbb szembesülnünk kell vele – jegyzi meg Mirren. – Rachel megtanult együtt élni a kompromisszumokkal, de végül rá kell jönnie, hogy nem működik a dolog. Nem túl közlékeny ember, még lánya előtt is titkolózik, pedig ő könyvet írt róla és a kollégáiról. Rachel hosszú éveken át eltitkolta valódi érzelmeit, és álarcot viselt, még magának is hazudva bizonyos dolgokról. Biztos abban, hogy így kellett tennie.”
Mirren alaposan felkészült a Moszad-ügynök szerepére, még a krav maga alapjait is elsajátította. Ez a pusztakezes közelharcon alapuló önvédelmi rendszer az Izraeli Véderő hivatalos küzdősportja. (A krav maga alapjait egy pozsonyi magyar zsidó bokszoló/birkózó, Lichtenfeld Imre dolgozta ki a harmincas években, hogy a zsidónegyed lakói meg tudják védeni magukat utcai összecsapásokban a fasiszta különítményekkel szemben. Egyes távol-keleti harcművészetekkel szemben a rendszer lényege nem csupán a hatékony hárítás/önvédelem, hanem a rendkívül brutális ellentámadás, lehetőség szerint az ellenfél azonnali harcképtelenné tétele/megsemmisítése. Lichtenfeld a háború alatt Izraelben telepedett le, iskolát nyitott, a krav maga továbbfejlesztett változatait ma az izraeli rendvédelmi és hírszerző szervek kötelezően használják, de világszerte civil harcművészetként is egyre népszerűbb. A ford.)
„Rachel egy idő után nyugdíjba ment, és nem gyakorolt eleget, amit érzékeltetni akartam – folytatja a színésznő. – Alaposan kiképezték krav magából, de az már régen volt, ezért amikor megint akcióba kell lendülnie, bizony nem a legügyesebb harcos.”
Miután az idős Rachelt sikerült megtalálni, a film alkotói elkezdték keresni fiatal változatát. Madden nem akarta, hogy mindenáron Mirren-hasonmást kérjenek fel, mert ez behatárolna volna a lehetőségeket. Végül mégis olyan színésznőt találtak, aki nagyon hasonlít a fiatal Mirrenre.
Jessica Chastaint olyan ügynök ajánlotta Maddennek, akinek nem is ügyfele a színésznő. Chastain éppen befejezte Az élet fája (The Tree of Life) című film forgatását, amelynek rendezője, Terrence Malick nem győzte dicsérni a színésznőt, amikor Madden felhívta őt.
„Amikor először olvastam a forgatókönyvet, nem is thrillerként tekintettem rá – árulja el Chastain. – Sokkal inkább drámának és szerelmes filmnek tűnt.”
Mivel a „két Rachelnek” nincs közös jelenete, a színésznők jóval a forgatás előtt találkoztak, hogy megosszák egymással észrevételeiket. Mirren és Chastain közös olvasópróbát tartott, és kidolgozták karaktereik jellemvonásait.
„Helen és én Londonban találkoztunk Joan Washington dialógustrénerrel, hogy kidolgozzuk Rachel hangját – meséli Chastain. – Azt is megbeszéltük, Rachelnek milyen jellegzetes gesztusai legyenek.”
„Jessicával eldöntöttük, ki legyen ez a kémnő, akit megszemélyesítünk – mondja Mirren. – 1997-ben megközelíthetetlen, korrekt és visszafogott, ám a fiatal Rachelt egészen más fából faragták.”
„Helen megkérdezte, mit gondolok Rachel családjáról, és megbeszéltük, merre kanyarodik az élete – folytatja Chastain. – Természetesen ez eleve benne van a forgatókönyvben, de így jobban bele tudtuk élni magunkat a történetbe.”
1965-66-ban Rachel a legfiatalabb azon három Moszad-ügynök közül, akiket egy Vogel nevű háborús bűnös elfogásával bíznak meg. „Rachelnek nincs még terepmunkás tapasztalata, és ennek komoly hatása van a cselekmény kibomlására” – mondja Thykier.
Chastainnek sem volt semmiféle tapasztalata egy nagyon fontos területen: „Nagyon távol állt tőlem a kémszerep – mondja a színésznő. – A film előtt azt sem tudtam, hogyan kell behúzni valakinek, mert még soha életemben nem verekedtem.”
Mielőtt Londonban utazott volna, hogy a többi színésszel próbáljon, Chastain négy hónapon át hetente négyszer krav maga-órákat vett. Meg is lett az eredménye, az összes verekedős jelenetét személyesen abszolválta, és a kaszkadőrmutatványokat is ő hajtotta végre.
„Felszedtem egy kis izmot, és ahhoz képest, hogy megrögzött pacifista vagyok, nagyon élveztem a bunyós jeleneteket” – mondja a színésznő.
Sam Worthington játssza Rachel egyik kollégáját, Davidet, az idealista, de lelki problémákkal küzdő Moszad-ügynököt, aki azonnal vonzalmat érez a lány iránt. Madden már jóval azelőtt felfigyelt Worthingtonre, hogy az Avatarral világsztár lett: a Cigánykerék (Somersault) című ausztrál független filmben látta. „Sam vonzó férfi, erőt sugároz, ugyanakkor sebezhető is – mondja a rendező. – Úgy éreztem, meg tudja jeleníteni a Davidben rejlő ellentmondásokat.”
Worthington izgalmasnak találta karaktere erkölcsi szilárdságát és lelki terheit. „David az egész családját elvesztette a vészkorszakban, és folyamatosan megkérdőjelezi önnön értékeit – magyarázza a színész. – Szívét-lelkét beleadja Moszad-ügynöki munkájába, mert egy egész ország figyelő tekintetét érzi magán. Az új küldetéssel azonban veszélybe kerül idealizmusa, és nem tudja, hogyan kezelje ezt a problémát. John az egyik forgatáson dióhéjban elmesélte a sztorit, és teljesen megfogott, ahogyan elém festette a három ügynököt, akik levadásznak egy szörnyeteget, de aztán évtizedeken át kísérti őket a történtek emléke. Izgalmas thrillerrel van dolgunk, de Az adósság valójában arról szól, hogy bizonyos dolgokkal akaratunk ellenére is kénytelenek vagyunk együtt élni.”
A kis csapat vezetőjét, Stephant Marton Csokas alakítja. „Briliáns színész – mondja Madden. – Árad belőle a visszafojtott szexualitás, Stephant pedig veszélyes és neurotikus figurának ábrázolja, ami feszültséget okoz a három ügynök között. Stephan döntései határozzák meg a cselekmény alakulását.”
„Vezetésre termett férfi, és eltökélt abban, hogy elfogja a Birkenaui Sebészt – jellemzi Csokas a figurát. – A cselekmény során kemény próbatétel elé állítja a klausztrofobikus helyzet, amibe az ügynökök kerülnek. Stephan szerepe egyszerre jelentett kihívást és örömteli feladatot. Az adósság minden szereplője ellenmondásos figura, nincs köztük fekete-fehér karakter. Vannak hibáik és pozitív tulajdonságaik, ismerik a győzelem ízét, de a vereségét is.”
Madden úgy érezte, a két kiváló színész szerződtetésével még több izgalmat rejtett a történet. „A következő lépés az volt, hogy három főszereplőnk között megteremtsük a kémiát. A filmben fontos szerep jut a fizikai komponensnek is, ami sok gyakorlást igényelt.”
A három főszereplő két héten át együtt gyakorolta a krav magás jeleneteket. „Egyikünk sem nagy harcművész, ezért vigyáznunk kellett egymásra – mondja Csokas. – Saját kis szabályrendszert dolgoztunk ki, nehogy bármelyikünk megsérüljön.”
„A krav maga mozdulatai olyan gyorsak, hogy le kellett egy kicsit lassítanunk őket a kamera kedvéért– mondja Julian Spencer, a harci és kaszkadőrjelenetek koordinátora. – Különben a néző csak kapkodná a fejét, azt kérdezve: mi a bánat történt?”
„A forgatáson kívül is csapatmunkát végeztünk – folytatja Chastain. – A kocsiban odamenet és visszafelé is az egyes jelenetekről beszélgettünk. Ötleteket adtunk egymásnak, kérdéseket tettünk fel. Rengeteget tanultam Samtől és Martontól. Teljesen felszabadultan játszottunk, ezért a komoly téma ellenére szinte folyton nevettünk, ha éppen nem forgott a kamera.”
„Nagyon közel kerültek egymáshoz – teszi hozzá Thykier. – Mindannyian határtalan lelkesedéssel vetették magukat a munkába. Akár krav magát gyakoroltak, akár olvasópróbát tartottak a kiejtés csiszolása érdekében, ugyanaz a harci láz fűtötte őket.”
A közös múlt, ami Davidet és Stephant Rachelhez köti, Ciarán Hinds és Tom Wilkinson kiválasztásában is tükröződött, hiszen mindketten dolgoztak már Helen Mirrennel. „Ciarán már hatodszor játszik Helennel – mondja Madden. – Komoly előéletük van, és ez többlettartalommal tölti meg karaktereik kapcsolatát.”
„Úgy néz ki, nagyjából ötévente elkapom Helent egy fordulóra – nevet Hinds. – Minden egyes alkalom nagy ajándék számomra!”
Az idős Stephan szerepére a kétszeres Oscar®-jelölt Tom Wilkinsont szerződtették, aki nem csak azért csatlakozott boldogan a stábhoz, mert ismét együtt dolgozhatott Mirrennek – akit csodálatos embernek tart –, hanem mert Maddenhez is kiváló kapcsolat fűzi, aki az Oscar®-díjas A szerelmes Shakespeare-ben rendezte őt.
„Ebben a történetben az érdekelt leginkább, egyenesbe jöhet-e az élete egy olyan embernek, aki titkosügynökként mindig álarcot viselt – mondja Wilkinson. – Pár éve játszottam egy filmben, a Michael Claytonban, amely hasonló problémát vetett fel, és Az adósság kicsit hajaz a Sidney Lumet-thrillerekre is. Amikor minden tetted mögött hátsó szándék munkál, teljesen erodálódik az erkölcs és a becsület. Stephan is eltávolodott Racheltől, de most újra manipulálja őt egy olyan játszmában, amelynek kimenetele végzetes lehet.”
„Martonnal megbeszéltem, hogy a saját elképzelései szerint játssza Stephant, aztán mivel az ő jeleneteit vesszük fel először, megnézem az alakítását – folytatja Wilkinson. – Johnnal tovább dolgoztunk a karakteren, és vigyáztam, hogy legyen bizonyos folyamatosság.”
Worthingtonnek is kialakult az elképzelése Davidről. „Nyugodt, kontrollált ember, csak aztán elkezd szétesni, és már soha nem lesz a régi. Tudtam, hogy Ciarán jól tudja majd innen folytatni, akár látta a jeleneteimet, akár nem.”
„Hogyne néztem volna meg Sam jeleneteit! – veszi át a szót Hinds. – Ha a trió két férfitagját összehasonlítjuk, David a félénkebb, visszahúzódóbb, és nagyon kényelmetlenül érzi magát a küldetés óta. Arra koncentráltam, hogy megmutassam a harminc évvel későbbi David lelkiállapotát, akit egyfolytában gyötör a kétely.”
A hihetetlen kegyetlenségéről hírhedt, ezreket meggyilkoló vagy megcsonkító Birkenaui Sebész szerepére Madden olyan színészt keresett, akinek nincs a homlokára írva, hogy ő a történet főgonosza. „Olyasvalakire volt szükségünk, akit a közönség először nem igazán tud hova tenni, mert karizmatikus és kifinomult személyiség. Ezenkívül jól kellett beszéljen németül és angolul.”
E feltételeknek a koppenhágai születésű Jesper Christensen tökéletesen megfelelt, így ő kapta Dieter Vogel szerepét. A színész korábban James Bond ellenfelét, Mr. White-ot játszotta a Casino Royale-ban és A Quantum csendjében (The Quantum of Solace), Az adósságról pedig úgy vélekedik, hogy „az okos ember több rétegű thrillere. A forgatókönyv olvasása közben igyekeztem elképzelni, mi történik a cselekmény előrehaladtával, és soha nem az történt, amire gondoltam.”
Madden el volt ragadtatva Christensen izgalmas, beesett arcától: „teljesen kortalan, ugyanúgy lehet 50, mint 80 éves, éppen mire van szükség”.
„Jesper úgy építette fel a karaktert, hogy nem csak vagy nem feltétlenül gonoszság árad belőle, hanem paradox módon sajátos báj és gyengédség is – folytatja a rendező. – Kulcsfontosságú volt, hogy Vogel összetett karakter legyen. Olyan ember, aki szépen helyre tette magában, hogy mit követett el, de a cselekmény során kiderül, hogy mégis vannak érzelmei.”
„Ez az ember oly mértékben borzasztó, hogy nem kellett még gusztustalanabbá tennem, a közönség amúgy is tudja, kiről van – mondja Christensen. – Az volt a dolgom, hogy kibontsam Vogel dimenzióit, megmutassam az érzelmeit és azt, milyen önigazolási rendszert dolgozott ki a múltjával kapcsolatban.”
Amikor először találkoztak, Christensen órákat töltött Maddennel. „Végigmentünk a forgatókönyvön, és kidolgoztunk pár jelenetet – mondja Madden. – Bátor volt és eltökélt, mint mindvégig a film készítése során. Jessicához hasonlóan ő is maga játszotta a verekedési jeleneteket, bámulatos eredménnyel. Hősiesen tűrte a búvóhelyen játszódó szekvenciákat is, ahol órákon át ki volt kötözve. Olyan jeleneteket is megcsinált, amelyeknél nem is volt rá feltétlenül szükség. Egyszer a karom is meghúzódott, amikor felsegítettem a padlóról.”
„Mostanában nem szívesen verekszem vagy csinálok kaszkadőrmutatványokat, mert nehezebben regenerálódom – ismeri be Christensen. – De muszáj, ha egyszer ez a módszerem.”
Miközben a fizikai megpróbáltatásoktól sem riadt vissza, hogy gazdagítsa a karaktert, Christensen arra koncentrált, hogy érzékeltesse: amikor a három ügynök össze van zárva Vogellel a búvóhelyen, miként válik számukra lehetetlenné, hogy továbbra is szörnyetegnek tartsák. „Korábban nem is tekintették embernek az általa elkövetett borzalmak miatt, most pedig etetniük és mosdatniuk kell. Az erkölcsi tétek emelkednek: hogyan kezeljék ezt az embert? Vogelt egyre jobban megismerjük, amint folyamatosan teszteli az ügynököket, és ravasz módon mindegyiknek igyekszik a lelkiismeretére apellálni. Ennél izgalmasabb feladat ritkán adódik egy színésznek.”

Kelet-Berlin Budapesten

A munka kéthetes intenzív próbával kezdődött a londoni Ealing Studiosban. Jim Clay látványtervező (BAFTA-díjat kapott Az ember gyermeke című filmben végzett mukájáért) itt építette fel a düledező kelet-berlini bérházban található búvóhelyet, ahol az ügynökök foglyukat tartják. Clay 360 fokos környezetet hozott létre pontosan a forgatókönyvben leírtak szerint, hogy a hangulat kellőképpen klausztrofobikus legyen.
A forgatás első, háromhetes szakaszában a búvóhelyen játszódó jeleneteket vették föl, hogy a színészek ne zökkenjenek ki a próbák során kialakult ritmusból.
„Nagy szerencsénk volt, hogy egyhuzamban fölvehettük az egész búvóhelyes szekvenciát – mondja Wothington. – Az is rengeteget segített, hogy valódi volt a díszlet, nem kellett semmit odaképzelnünk magunknak.”
„Eléggé hasonlított a színházi munkához – teszi hozzá Csokas. – Bementünk a stúdióba, és ugyanabban a díszletben próbáltunk. Aztán megjött a stáb a lámpákkal meg a kamerákkal, belakták a teret, és végképp fullasztó lett a hangulat.”
„A végére legszívesebben kirúgtam volna a díszlet oldalát – ismeri be Worthington. – Akárcsak a karakterem, alig vártam, hogy kiszabaduljak onnan.”
„A próbák elején titokban azt kívántam, Jesper bárcsak ne lenne szimpatikus – veszi át a szót Chastain. – Igyekeztem, hogy ne kerüljek közel hozzá. De annyira jó fejnek bizonyult, hogy arra gondoltam, képtelenek leszünk forgatni, mert igazán megszerettem. Ám olyan remek színész, hogy amint bementünk a díszletbe, már utáltam is. Utáltam, ahogy oda van kötözve a radiátorhoz. El akartam jönni onnan. Este hullafáradtan fejeztem be a munkát.”
A búvóhely hitelességéhez nagy mértékben hozzájárult, hogy Clay és csapata valódi tárgyakat és nem kreált kellékeket épített be: lestrapált ajtó- és ablakkereteket, koszlott padlót meg csempét. Mindezek nagy részét frissen lebontott budapesti bérházak romjai alól zsákmányolták, amikor forgatási helyszíneket kerestek a kelet-berlini jelenetek számára.    
„Nem is kellett befestenünk őket, a könyörtelen idő rajtuk hagyta a nyomát, s ez volt a szerencsénk, mert a természetes enyészet állapotát gyakorlatilag lehetetlen művi úton előállítani” – magyarázza John Bush kellékes.
A produkció ezek után Budapestre költözött, ahol már felderítették a Kelet-Berlint „alakító” megfelelő forgatási helyszíneket. A különösen hideg tél megkönnyítette a munkát, mert a közterek a vártnál kihaltabbak voltak, a hosszú éjszakai forgatások viszont próbára tették a stáb tűrőképességét.
A külső forgatási helyszínek egyetlen központi terület körül koncentrálódtak: itt volt a búvóhely bérháza, Vogel kórháza és a Berlini Fal egy szakasza, ez utóbbit külön meg kellett építeni. Clay siet tisztázni: „nem az ikonikus Berlini Falról van szó, amit mindenki ismer a híradókból, hanem egy olyan szakaszról, amit sebtében gányoltak össze betontömbökből a város elhagyatott részén. A németek ilyen helyeken próbáltak nyugatra szökni.”
A „szellemállomást”, ahol a Moszad-ügynökök ki akarják csempészni Vogelt Kelet-Berlinből, a Budapesthez közeli Istvánteleken találták meg. A forgatókönyv helyszínre vonatkozó paramétereit csak azután finomították, hogy a vasútállomás már megvolt. A stáb nagy örömére fontos szerepet kaphatott a vasútállomáshoz tartozó híd is. „Mindig így kellene forgatni, hogy a helyszínre írjuk a forgatókönyvet – lelkendezik Madden. – Kitűnően működött!” 

A film szereplői

HELEN MIRREN (Rachel Singer) a világ egyik legismertebb és legtöbbet díjazott színésznője, aki színpadon, moziban és tévében egyaránt emlékezetes sikereket aratott.
Számos díjjal tüntették ki II. Erzsébet megformálásáért A Királynő (Queen) című filmben, többek között Oscar®-t, Arany Glóbuszt, a Brit Filmakadémia díját (BAFTA) és a Színészkamara díját (SAG) kapta teljesítményéért.
A színésznő a londoni National Youth Theatre-nél kezdte karrierjét, majd a The Royal Shakespeare Company tagja lett. 1972-ben Peter Brook társulatához csatlakozott, és beutazta vele a világot.
Első filmje az Age of Consent (1969) volt, de az áttörést csak A hosszú nagypéntek (The Long Good Friday) című kultikus gengszterfilm hozta meg számára több mint egy évtizeddel később. További filmjei: Excalibur, Cal (a legjobb színésznő díját kapta érte a cannes-i fesztiválon), A szakács, a tolvaj, a felesége és a szeretője (The Cook, the Thief, His Wide & Her Lover), Őt is anya szülte (Some Mother’s Son – társporducer is), Felül semmi (Calendar Girls), Halálbalett (White Nights), Love Ranch (utóbbi két filmet Mirren férje, Taylor Hackford rendezte).
Első Oscar®-jelölését a György királyért (The Madness of King George) kapta, amelyért ismét elnyerte Cannes-ban a legjobb színésznőnek járó díjat. Második Oscar®-jelölését a Gosford Park hozta meg, a harmadikat pedig a The Last Station, ez utóbbiért Arany Glóbuszra és a színészkamara díjára (SAG) is jelölték.
Legutóbbi filmjei: RED, The Tempest, Arthur.

SAM WORTHINGTON (a fiatal David) pályafutását színpadi színészként kezdte, majd érdeklődése a film és a televízió felé fordult. Már első filmjéért (Bootmen) jelölték az Ausztrál Filmakadémia legjobb színésznek járó díjára. A Cigánykerék (Somersault) című filmért már megkapta a rangos elismerést. A produkció egyébként az első volt az ausztrál mozi történetében, amely az akadémia mind a 13 díját elnyerte.
    További fontosabb filmjei: Hart háborúja (Hart’s War), Egyenesbe jövünk (Gettin’ Square), A nagy mentőakció (The Great Raid), Terminátor – Megváltás (Terminator Salvation), Avatar, A titánok harca (Clash of the Titans).

JESSICA CHASTAIN (a fiatal Rachel) a nagy presztízsű Juilliard School növendéke volt. Több színpadi kritikai siker után a Salome című színdarabban Al Pacino oldalán lépett fel, az előadásról készült Wilde Salome című filmes produkció világpremierje a 2011-es velencei fesztiválon lesz.
Első filmje a Jolene volt, amelyben a címszereplőt alakította, teljesítményéért elnyerte a 2008-as Seattle-i fesztivál legjobb színésznőnek járó díját. 2011-ben több figyelemre méltó produkcióban szerepel: Az élet fája (The Tree of Life), Coriolanus, Take Shelter, The Help.

JESPER CHRISTENSEN (Doktor Bernhardt/Dieter Vogel) negyedszázados színpadi munkássága mellett számos dán filmben szerepelt. A nemzetközi közönség leginkább a legutóbbi két Bond-film (Casino Royale, A Quantum csendje) titokzatos gonoszaként ismerheti.
További fontosabb filmjei: A tolmács (The Interpreter), Az ifjú Viktória királynő (The Young Victoria), Olasz nyelv kezdőknek (Italian for Beginners), Sofie, Melancholia.    

MARTON CSOKAS (a fiatal Stephan) apai részről magyar származású új-zélandi színész, van magyar állampolgársága is, lakhelye az Egyesült Államok.
Fontosabb filmjei: Asylum, A Bourne-csapda (The Bourne Supremacy), Aeon Flux, Mennyei királyság (Kingdom of Heaven), A gyűrűk ura – A gyűrű szövetsége (The Lord of the Rings: Fellowship of the Ring), A gyűrűk ura – A király visszatér (LOTR: The Return of the King), Romulus, az apám (Romulus, My Father – elnyerte érte az Ausztrál Filmakadémia díját), Alice Csodaországban (Alice in Wonderland), A fa (The Tree).
 
A film alkotói

JOHN MADDEN (rendező) pályafutását az Oxford and Cambridge Shakespeare Company művészeti vezetőjeként kezdte, majd a BBC-nél tévés és rádiós produkciókban dolgozott.
1975-ben Amerikába ment, ahol sikeres színházi rendező lett, és oktatott is a Yale drámaiskolájában. Filmes karrierje 1984-ben kezdődött, a BBC és kereskedelmi tévék számára rendezett filmeket. Első mozifilmjét (Ethan Frome) Amerikában készítette, ezt követte a Golden Gate című produkció. Angliába visszatérve rendezte az Első számú gyanúsított (Prime Suspect) című krimisorozat The Lost Child című epizódját, ekkor dolgozott együtt először Helen Mirrennel.
Botrány a birodalomban (Her Majesty, Mrs. Brown) című filmjét 8 BAFTA-díjra és két Oscar®-ra jelölték.
A szerelmes Shakespeare-ért (Shakespeare in Love) Oscar®-ra jelölték. A film három Aranyglóbuszt, 4 BAFTA-díjat és 7 Oscar®-t nyert. 
További fontosabb filmjei: Corelli kapitány mandolinja (Captain Corelli’s Mandolin), Bizonyítás (Proof), Hajsza (Killshot).

MATTHEW VAUGHN (forgatókönyvíró, producer) karrierje 1996-ban kezdődött az Ártatlan álom (The Innocent Sleep) című thrillerrel, amelyen producerként dolgozott.
1997-ben Guy Ritchie-vel közösen megalapították a Ska Films nevű produkciós céget. A cég a következő évben készítette A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső (Lock, Stock and Two Smoking Barrels) című filmet, amely az évtized egyik legsikeresebb brit produkciójának bizonyult.
Vaughn későbbi filmjei: Blöff (Snatch), Gépállat SC (Mean Machine), Csontdaráló (The Longest Yard), Hullámhegy (Swept Away).
Első rendezése a Torta (Layer Cake) című thriller. További rendezései: Csillagpor (Stardust), Ha/Ver (Kick-Ass), X-Men: Az elsők (X- Men: First Class).