Archivum
A sivatag virága
Bemutató: 2010 május 20.
Forgalmazó: Szuez Film Kft.
Waris Dirie önéletrajzi regénye alapján írta és rendezte: Sherry Hormann
Producer: Peter Herrmann
Szereplők: Liya Kebede, Sally Hawkins, Timothy Spall, Juliet Stevenson, Craig Parkinson, Anthony Mackie, Meera Syal, Soraya Omar-Scego
Co-producerek: Benjamin Herrmann, Danny Krausz, Roch Lener, Waris Dirie, Til Schweiger, Barbara Seiller,Hans-Wolfgang Jurgan, Hubert von Spreti, Bettina Reitz
Fényképezte: Ken Kelsch
Díszlet: Jamie Leonard
Jelmez: Gabriele Binder
Zene: Martin Todsharow
{slimbox album="sivatag"}images/stories/programajanlo/film/sivatag/asivatag.jpg{/slimbox} {slimbox album="sivatag"}images/stories/programajanlo/film/sivatag/asivatag2.jpg{/slimbox} {slimbox album="sivatag"}images/stories/programajanlo/film/sivatag/asivatag3.jpg{/slimbox} {slimbox album="sivatag"}images/stories/programajanlo/film/sivatag/asivatag4.jpg{/slimbox} {slimbox album="sivatag"}images/stories/programajanlo/film/sivatag/asivatag5.jpg{/slimbox} {slimbox album="sivatag"}images/stories/programajanlo/film/sivatag/asivatag6.jpg{/slimbox} {slimbox album="sivatag"}images/stories/programajanlo/film/sivatag/asivatag7.jpg{/slimbox} {slimbox album="sivatag"}images/stories/programajanlo/film/sivatag/asivatag8.jpg{/slimbox}
A film alapjául szolgáló azonos című könyv, Waris Dirie önéletrajzi regénye – az afrikai nomád lányból lett világhírű top-model és ENSZ nagykövet igaz története - megrendítette a világot (11 millió példányban kelt el és hetekig vezette a bestseller listákat). A történet egy modern tündérmese, egy bátor nőről és az ő küzdeleméről szól, a nők boldogsághoz való jogáért.
Szinopszis
A szomáliai Waris Dirie a világ egyik legkeresettebb modellje az észak-afrikai sivatagból, egy nomád kecskepásztor családból jutott a divatlapok címlapjára és a fashion show-k kifutójára. Tizenhárom évesen szökött el otthonról egy rákényszerített házasság elöl, több napig bolyongott a sivatagban, amíg eljutott a fővárosba, Mogadishu-ba. Rokonai hamarosan továbbküldték Londonba, ahol szolgálóként dolgozott a Szomáliai Nagykövetségen, egész kamaszkorát bezárva, tanulatlanul leélve. Waris egy napon onnan is megszökve, hajléktalanként és illegális bevándorlóként sodródik az utcákon. A vagány bolti eladólány Marilyn befogadja és életre szóló barátságot kötnek. Egy gyorsétteremben vállal munkát, ahol a sztárfotós Terry Donaldson felfedezi ritka szépségét. A rámenős ügynök, Lucinda segítségével sikeres modell válik belőle. De Waris új élete, a csillogó glamour szívszorító sorsot takar, a gyönyörű lány nem tud szabadulni gyermekkori titkolt traumájától. Egy interjú során megelégeli, hogy folyton a Hamupipőke-mesét emlegetik karrierjével kapcsolatban és a világ elé tárja, hogy az a nap, amely valójában megváltoztatta az életét, az volt, amikor kisgyermekként nemi szerv csonkítást* hajtottak végre rajta. Az interjú kirobbanó visszhangot kelt, élettörténete szimpátiát vív ki és társadalmi párbeszédet indít el. Waris elhatározza, életét annak szenteli, hogy ez ellen a barbár szokás ellen küzdjön.
A film főszerepét a szintén top modell és színész Liya Kebede játsza, olyan színésztársakkal megerősítve, mint az Ezüst Medve- és Golden Globe-díjas Sally Hawkins (Hajrá boldogság!) és Timothy Spall (Harry Potter, Titkok és hazugságok).
*„A hazánkban sokszor eufemisztikusan "női körülmetélés"-ként emlegetett gyakorlat tulajdonképpen a külső női nemi szerv csonkítását jelenti (angol megfelelője az FGM, Female Genital Mutilation). Az Afrika, Ázsia és a Közel-Kelet egyes területein élő szokás értelmében évente több millió nő külső nemi szerveit teszik ki érzéstelenítés nélküli csonkításnak. A beavatkozást tradicionálisan képesítetlen idősebb nők hajtják végre, sokszor olyan kezdetleges eszközökkel, mint üvegcserép, konzervdoboz teteje vagy kés. A gyakorlat vallástól független.”
www.nane.hu
„Nagyon sok álmom volt gyerekkoromban, de azt sohasem gondoltam, hogy egy nap látni fogom az életem a vetítővásznon.
A sivatagba visszatérvén óriási erővel törtek fel bennem az emlékek, amelyeket az élmények elfedtek bennem a hosszú évek során. Főleg a gyerekek miatt, akik a filmben játszottak, mint Soraya, aki a gyerekkori énem, mint a kis angyal, Saffa, akinek azt a páratlan szenvedést kellett eljátszania, és mint Idris, aki a testvéremet játsza, olyan gyönyörűen és autentikusan.
Amikor évekkel ezelőtt először találkoztam Peterrel, a producerrel, az idegeimre ment. Most már tudom, hogy mindent beleadott. A film csodálatos lett, ám a legszebb benne az afrikai táj. A rendező, Sherry Hormann pedig volt elég bátor ahhoz, hogy egy ilyen bonyolult utazást vállaljon. Azt hittem, hogy a forgatás egy pontján egymásnak esünk majd, de egy belső hang azt mondta, hagyjam, hogy folytassa a munkáját. Mindenkiből és mindenből kihozta a legjobbat.
Liya, nővérem, annyi közös van bennünk. Részemmé váltál és a munkád nagyon nagy teljesítmény.
Amikor először láttam a kész filmet, nem volt könnyű feladat végignézni az életemet. Amikor kijöttem a moziból nagyon ideges voltam, de tudom, hogy az üzenet eljut majd a nézőhöz: tisztelnünk kell az emberi méltóságot.”
Waris Dirie
Waris Dirie 1965-ben született a szomáliai sivatagban, az ethiópiai határ közelében, egy kecskepásztor nomád családba. Ötéves korában szenvedte el a nemi szerv csonkítást, amely barbár hagyománynak, az ENSZ becslése szerint naponta 6000 lány esik áldozatul a mai napig is (összesen mintegy 150 millió nő él megcsonkítva), muszlim és keresztény kultúrkörben egyaránt. A családjától megszökve Londonban, majd New York-ban él, ő a világ egyik első afrikai szupermodellje, játszik Timothy Dalton oldalán James Bond-lányként, életéről dokumentumfilmet forgat a BBC „A nap, amely megváltoztatta az életemet” c. sorozatnak. A Marie Claire-nek adott interjújában először beszél a gyermekkorában elszenvedett embertelen kínzásról, a nemi szerv csonkításról, amely világszerte megrendülést vált ki. Ezt követően Kofi Anan, az ENSZ elsőtitkára nagykövetté nevezi ki őt és a barbár tradíció betiltásáért küzdve Waris beutazza a világot, államfőkkel tárgyal, interjúkat ad, konferenciákon szólal fel. Önéletrajzi könyve, Desert Flower címmel 1997-ben jelenik meg. Munkájának köszönhetően a női nemi szerv csonkítás (FGM – Female Genital Mutilation) elleni küzdelem előtérbe került világszerte. 2002-ben létrehozott alapítványa folyamatosan kampányol és az áldozatokkal foglalkozik. 2006-ban az Európai Unió is hivatalos harcot indít az FGM ellen. 2007 óta 14 afrikai országban törvény tiltja ezt a szokást.
Waris Dirie számos díjat kapott, így pl. 2004-ben a World Women’s Award-ot Mihail Gorbacsovtól vehette át, Nicolas Sarkozy a Francia Becsület Rend Lovagjává nevezte ki 2007-ben, 2008-ban pedig az első nőként kapta meg a Martin Buber Alapítvány Arany Medálját.
Waris Dirie osztrák állampolgár, két fiú édesanyja.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Balaicz Zoltánt választották a Területfejlesztési Bizottság elnökénekKoszorúzás Majoros Kornél pilóta szülőházánálFalumúzeum kialakítását tervezik Leharapta felesége ujját, majd otthagytaKinyitott a Dísz téri adventi vásárBruchner Regina összetettben első helyen végzettTámogatás a Deák-iskola faipari képzésénekForgalomcsillapítás a Radnóti úti óvoda környezetébenFeldíszítették Zalaegerszeg karácsonyfájátKözgyűlés után: sajtótájékoztatót tartott a Fidesz-KDNP frakció -
rovatunk hírei
Adventi séta: Karácsonyi nosztalgiaDr. Bánki György és Dobray Sarolta - ZalaegerszegGrecsó Krisztián: Apám üzentJótékonysági koncert Berkes Dánielért és családjáértKiállítás és színház SényénAdventi koszorúkészítés - Csak természetesenBibliofülke 10Tudományos Stand Up Estek - Megoldatlan ügyek felderítéseÍzek, Történetek, Pálosok - Rendhagyó tárlatvezetés pálinkakóstolássalHangszertár - Nagykapornak top 10
Átépül Zalaegerszegen a Kosztolányi úti gyalogos aluljáróAszfaltozás miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz a Csány tér és a Hunyadi út környékénÚjabb öt évre Besenczi Árpádot választották a színház vezetőjénekGyenese Viktória kapta az idei Kalliopé-díjatApartmanházzá építik át az egykori Mándi-villátA színpad extrém sport, a színház a jelen pillanat művészeteFelavatták a megszépült Keresztury HázatÚj aszfalt és buszöblök a Köztársaság útjánHúszéves a Dienes-körKözös út a Göcseji Tudásközpontban