Dee Brown: Wounded Knee-nél temessétek el a szívem

Tény, hogy az először 1971-ben megjelent alkotás Dee Brown legsikeresebb könyve lett. Leszámolt az addig érvényben lévő kánonnal, miszerint a fehér ember elhozta a kultúrát, a civilizációt és a tüzes vizet az őslakosoknak. A Wounded Knee... egyszerre felkavaró és megrázó: a nyugati ember véres és primitív térhódítása a Vadnyugaton. Azon a Vadnyugaton, amelyet elménkben eddig harcias, de mégis derék tehénpásztorok, buta indiánok, könnyen kapható, olcsó nők és karcos whiskey-k népesítettek be. Brown regénye örökre leszámolt ezekkel a sztereotípiákkal, és a maga nyers valóságában mutatta/mutatja be azt a népirtást, amelyhez hasonlót legközelebb csak a XX. században, immár a gépesített háborúk korában láthattunk. A korabeli dokumentumok (jegyzőkönyvi iratok, fényképek, újsághírek) segítségével feltárt múlt annyira megrendítő volt az angolszász protestáns Amerikában, hogy egyrészt gyökeresen megváltoztatta az önmagukban, önmagukról kialakított képet, másrészt az őslakosokhoz való viszonyrendszert.

A népirtás mint kategória nem szerepel a könyv lapjain, de az idő rövidsége (alig 3 év alatt az ősi nemzetségek 90%-át semmisítették meg) és a módszeresség anatómiája miatt az indiánok ellen elkövetett jogtalanságok és gyilkosságok sajnos mégis ebbe a csoportba tartoznak. Világtörténelmi házi feladatok mellé kötelező iskolai olvasmány is lehetne.

Cartaphilus, 2990Ft