Archivum
Asbóth Sándor kiállítás
2010. november 30. kedd, 08:22
Címkék:
Helyszín: Zalaegerszeg
Időpont: 2011-03-11 - 2011-05-08
Két Nemzet hőse, Asbóth Sándor kiállítás
A Göcsei Múzeum kiállítása:
a keszthelyi Balatoni múzeumban 2010. október 9- 2010. december 23.
a budapesti Hadtörténeti Múzeumban 2011. január 8- 2011.március 6.
a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2011.március 11- 2011.május 8.
200 évvel ezelőtt, 1810. december 19-én, Keszthelyen született Asbóth Sándor.
A Balatoni Múzeum 2010. október 9-én nyíló Két nemzet hőse, Asbóth Sándor című kiállítással emlékezik meg a jeles férfiúról. A tárlaton bemutatásra kerül a magyar közgyűjteményekben fellelhető Asbóth-hagyaték: fotók, dokumentumok, festmények, továbbá a reformkort, a magyar szabadságharc és az amerikai polgárháború korát idéző tárgyi és dokumentumanyag: fegyverek, eredeti fotográfiák, mérnöki szerszámok, viseletrekonstrukciók stb. A kiállításban Asbóth Sándor életútjának bemutatása mellett a korszakra vonatkozó általánosabb ismereteket is szerezhetnek a látogatók.
Az életrajzi lexikonokban, róla szóló publikációkban, sőt arlingtoni síremlékén is tévesen szerepel születési éve. A keszthelyi Plébánia anyakönyvének tanúsága szerint nem 1811-ben, hanem 1810-ben született.
Édesapja, Asbóth János a Georgikon tanáraként egyik szervezője volt a keszthelyi Helikoni ünnepségeknek. Sándor fia mérnöknek tanult, ifjú szakemberként részt vett a Lánchíd építési munkálataiban, majd Temesvárra került, ahol 1844 – 48 között Temes megye igazgató főmérnökeként működött. 1848 decemberében ő is csatlakozott a honvédsereghez, ahol elsősorban mérnöki tudományát hasznosíthatta. Klapka György hadtestében vett részt a tavaszi hadjárat csatáiban. 1849. ápr. 20-án őrnaggyá léptették elő, a Hadügyminisztériumba került, majd hamarosan Kossuth Lajos szárnysegédévé, a Kormányzó Elnöki Hivatal katonai osztályának vezetőjévé nevezték ki. A szabadságharc leverése után Kossuthtal együtt hagyta el az országot, s követte őt az emigráció minden állomásán. A Kormányzó legszűkebb bizalmasi köréhez tartozott. 1851-ben, Amerikában, New Yorkban telepedett le, ahol mérnökként tevékenykedett, többek között közreműködött a híres Central Park tervezésében. A polgárháború kitörésekor, nagyon sok magyar emigránshoz hasonlóan, csatlakozott az északiak seregéhez, hamarosan Frémont tábornok vezérkari főnöke lett. 1862-ben a Pea Ridge-i csatában tanúsított vitézsége miatt a kongresszus jóváhagyta dandártábornoki kinevezését. 1863 őszén Nyugat-Florida katonai parancsnokává nevezték ki, ahol többek között négerekből álló egységeket szervezett. 1864. szept. 27-én a Marianna melletti csatában súlyosan megsebesült, egy puskagolyó az arckoponyájába fúródott, amit sohasem sikerült eltávolítani onnan. (Az okozta korai halálát is.) A polgárháború befejezése után, 1866-ban az Egyesült Államok argentínai nagykövetévé nevezték ki, s hamarosan ellátta az Uruquay-i képviseletet is.
Buenos Airesben halt meg 1868. január 21-én. Végső kívánsága, hogy az Egyesült Államok földjében nyugodjon, 1990-ben teljesült, hamvait akkor szállították át Argentínából Washingtonban, ahol a hősi katonai temetőben, az arlingtoni National Cemetery-ben helyezték örök nyugalomra.
a keszthelyi Balatoni múzeumban 2010. október 9- 2010. december 23.
a budapesti Hadtörténeti Múzeumban 2011. január 8- 2011.március 6.
a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 2011.március 11- 2011.május 8.
200 évvel ezelőtt, 1810. december 19-én, Keszthelyen született Asbóth Sándor.
A Balatoni Múzeum 2010. október 9-én nyíló Két nemzet hőse, Asbóth Sándor című kiállítással emlékezik meg a jeles férfiúról. A tárlaton bemutatásra kerül a magyar közgyűjteményekben fellelhető Asbóth-hagyaték: fotók, dokumentumok, festmények, továbbá a reformkort, a magyar szabadságharc és az amerikai polgárháború korát idéző tárgyi és dokumentumanyag: fegyverek, eredeti fotográfiák, mérnöki szerszámok, viseletrekonstrukciók stb. A kiállításban Asbóth Sándor életútjának bemutatása mellett a korszakra vonatkozó általánosabb ismereteket is szerezhetnek a látogatók.
Az életrajzi lexikonokban, róla szóló publikációkban, sőt arlingtoni síremlékén is tévesen szerepel születési éve. A keszthelyi Plébánia anyakönyvének tanúsága szerint nem 1811-ben, hanem 1810-ben született.
Édesapja, Asbóth János a Georgikon tanáraként egyik szervezője volt a keszthelyi Helikoni ünnepségeknek. Sándor fia mérnöknek tanult, ifjú szakemberként részt vett a Lánchíd építési munkálataiban, majd Temesvárra került, ahol 1844 – 48 között Temes megye igazgató főmérnökeként működött. 1848 decemberében ő is csatlakozott a honvédsereghez, ahol elsősorban mérnöki tudományát hasznosíthatta. Klapka György hadtestében vett részt a tavaszi hadjárat csatáiban. 1849. ápr. 20-án őrnaggyá léptették elő, a Hadügyminisztériumba került, majd hamarosan Kossuth Lajos szárnysegédévé, a Kormányzó Elnöki Hivatal katonai osztályának vezetőjévé nevezték ki. A szabadságharc leverése után Kossuthtal együtt hagyta el az országot, s követte őt az emigráció minden állomásán. A Kormányzó legszűkebb bizalmasi köréhez tartozott. 1851-ben, Amerikában, New Yorkban telepedett le, ahol mérnökként tevékenykedett, többek között közreműködött a híres Central Park tervezésében. A polgárháború kitörésekor, nagyon sok magyar emigránshoz hasonlóan, csatlakozott az északiak seregéhez, hamarosan Frémont tábornok vezérkari főnöke lett. 1862-ben a Pea Ridge-i csatában tanúsított vitézsége miatt a kongresszus jóváhagyta dandártábornoki kinevezését. 1863 őszén Nyugat-Florida katonai parancsnokává nevezték ki, ahol többek között négerekből álló egységeket szervezett. 1864. szept. 27-én a Marianna melletti csatában súlyosan megsebesült, egy puskagolyó az arckoponyájába fúródott, amit sohasem sikerült eltávolítani onnan. (Az okozta korai halálát is.) A polgárháború befejezése után, 1866-ban az Egyesült Államok argentínai nagykövetévé nevezték ki, s hamarosan ellátta az Uruquay-i képviseletet is.
Buenos Airesben halt meg 1868. január 21-én. Végső kívánsága, hogy az Egyesült Államok földjében nyugodjon, 1990-ben teljesült, hamvait akkor szállították át Argentínából Washingtonban, ahol a hősi katonai temetőben, az arlingtoni National Cemetery-ben helyezték örök nyugalomra.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Falumúzeum kialakítását tervezik Leharapta felesége ujját, majd otthagytaKinyitott a Dísz téri adventi vásárBruchner Regina összetettben első helyen végzettTámogatás a Deák-iskola faipari képzésénekForgalomcsillapítás a Radnóti úti óvoda környezetébenFeldíszítették Zalaegerszeg karácsonyfájátKözgyűlés után: sajtótájékoztatót tartott a Fidesz-KDNP frakcióKitűnő minősítést kapott a NŐnek lenni akkor... című kiállításÚj parkolóhelyek a „Lordok háza” mögötti tömbbelsőben -
rovatunk hírei
1000 üdvözlőlap és meghívó Verdák: Al Barátokra lel101 híres bombázóVig Balázs: A rettegő fogorvosVictoria Aveyard: Vörös királynőDanielle Steel: Tékozló fiú Almási Kitti: Bátran élni M. J. Arlidge: Ecc peccA mennyország létezikA Szent Johanna gimi 8. 1-2. - Örökké top 10
Átépül Zalaegerszegen a Kosztolányi úti gyalogos aluljáróAszfaltozás miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz a Csány tér és a Hunyadi út környékénÚjabb öt évre Besenczi Árpádot választották a színház vezetőjénekGyenese Viktória kapta az idei Kalliopé-díjatApartmanházzá építik át az egykori Mándi-villátA színpad extrém sport, a színház a jelen pillanat művészeteFelavatták a megszépült Keresztury HázatÚj aszfalt és buszöblök a Köztársaság útjánHúszéves a Dienes-körKözös út a Göcseji Tudásközpontban
GALÉRIATOVÁBBI GALÉRIÁK
LAZA MÉDIATOVÁBBI LAZA MÉDIÁK
HETI TÉMA