Premier és könyvbemutató családi "vállalkozásban"

A kedves meséket aztán testvére (Bátyus), Jámbor József (aki a rendező édesapja) illusztrálta. Jóval később, mikor szerző hetvenhét éves lett, hozzáírt még a mesékhez, kiegészítve a történeteket. Kék nagyapó kalandjait sokáig csak családi összejöveteleken mesélték egymásnak, aztán a kézirat id. Jámbor József másik gyermekének, Jámbor Ildikónak a jóvoltából a Cédrus Művészeti Alapítványhoz került. Zsuzsó néni meséi nyertek is pályázaton, így a sokáig fiókokban porosodó kéziratok most könyv alakban is megjelenhettek.

A "Kék nagyapó története" című mesekönyvet a bábelőadás premierjével egy napon mutatták be a Hevesi Sándor Színház nézőtéri büféjében, melyen három generáció is képviseltette magát a családból. A beszélgetést Bak Anita - harmadik Jámbor-testvér, Julianna unokája -, a Kossuth Rádió szerkesztője vezette. Elhangzott: Kék nagyapó ugyan nem valós figura, de Zsuzsó néni a család tagjainak személyiségéből, és jellemző tulajdonságaiból gyúrta össze a karaktert. A mese nagykunsági nyelven íródott, és a bábszínház előadásán is így szólalnak meg a szereplők.

A darab miről is szólhatna másról, mint Nagyapóról, aki belepottyant a tintába, ezért kék lett. Addig kell egy varázstollal mesét írnia, míg az összes kékséget ki nem írj magából, vagyis le nem kopik bőréről. A történetek a 30-as években játszódnak, főleg a Hortobágyon, de az alföldi libavadászat után, hirtelen akár Afrikában is találhatjuk magunkat.

Jámbor József rendező elmondta: a bábelőadás, bár azonos című a könyvvel, mégsem teljesen az eredeti szöveget köveit a történet. A bábjátékhoz ugyanis más dramaturgiai struktúrát kellett választania, hogy kerek egésszé váljon a több, apró verses-mesékből álló alapsztori. Kék Nagyapó alakját Farkas Attila jeleníti meg, gyermekeit pedig Benkő Zsuzsanna és Szilinyi Arnold játsszák.