Újabb kötet Ruszt emlékére

A Nánay István (kritikus) és Tucsni András (a Hevesi-színház volt irodalmi vezetője) által szerkesztett sorozat legújabb eleme a közelmúltban került bemutatásra a színházban. A könyvből Pap Lujza, Farkas Ignác és Gálffi László színművészek olvastak fel részleteket.

Az előző kiadványokhoz hasonlóan, a "Zalaegerszeg, Független színpad 1982-1993" című kötet sem konkrétan színháztörténeti mű. Tucsni András úgy látja: Nánayval csupán összeszedték, és könyvbe rendezték a Ruszt által hátrahagyott dokumentumokat, ami majd alapja, vagy része lehet egy átfogó színháztörténeti műnek. Úgy érzi, hogy ez a kiadvány nehezebben jött össze mint a többi, hiszen csak a zalaegerszegi anyag kevés lett volna egy önálló könyvhöz, így belevették Ruszt Hevesi Sándor Színház utáni, Független színpados korszakát is.

Hogy miért is jött Ruszt József 1982-ben a zalai megyeszékhelyre? Ahogy az a rendező írásaiból, dokumentumaiból kiolvasható: "színházat csinálni a semmiből!" Zalaegerszeget abszolút szűz területnek tekintette, s inspirálta ez a légkör, ez az érintetlen közeg. Ahogy írta akkor: csodák történtek; civil asszonyokból öltöztetők, civil srácokból díszletesek lettek, akik néhány év alatt kitanulták a szakmát.

Nánay István szerint Ruszt szinte egész pályafutása színházalapításról szól - kétszer a semmiből teremetett teátrumot - ám azt a kérdést is érdemes körüljárni, hogy miért nem adatott meg neki, hogy hosszan meg is maradjon ezeken a helyeken, hiszen öt évnél tovább nem maradt egyik általa alapított teátrum élén sem. A kritikus szerint a válasz magában a természetben keresendő. A 7 bűvös szám: hét év alatt minden megújul, még az emberi sejtek is kicserélődnek. Ebben a folyamatban az ötödik év éppen egy leszálló ág. Félő, hogy nincs több abban a dologban, amit odáig csináltunk, hogy kifullad az egész. Abba kell hagyni, s valami újat kezdeni.

Ruszt szellemisége és személyisége magával ragadó volt, a színészek visszaemlékezései szerint élmény volt vele dolgozni: a vívódások, éjszakákba nyúló filozófiai értekezések szintén a munka részét jelentették. A kötetbemutatón többek között Az ember tragédiája című mű rendezésének körülményeibe is bepillantást nyerhettünk, és egy háromnegyed órás film is forgott a rendezőről.

Mint azt dr. Besenczi Árpád, a Hevesi-színház igazgatója elmondta: a színház 30. évfordulójához kötődő egyéves programsorozat zárásaként november 8-án Ruszt József nevét veszi fel a színház előtti tér.