Mesterek míves munkái

Kukoricafosztó óvodai játszóház, nyitott műhelyfoglalkozás gimnazistáknak, táncház a Boroszlán zenekarral, a CimbaliBand népzenekari koncertje, a Re-folk zenekar adventi hangversenye, Kustár Zsuzsa életmű kiállítása, valamint a gébárti művésztelep alkotóinak bemutatkozása is része volt a Goldmark Művelődési ház által szervezett ünnepi programcsokornak. A vert csipkékről és a népviseletbe öltöztetett babákról, a népszokásokban bővelkedő időszakról Gyanó Szilvia, a Balatoni Múzeum néprajzkutatója mesélt a tárlatnyitó ünnepség közönségének. A néphagyomány szerint az idő- és házasságjóslásra alkalmasnak mondott Katalin nap után, az adventi időszakban már nem tartottak lakodalmat, vagy táncmulatságot, legfeljebb disznóvágást. A népviseletes és díszítőművészeti munkák méltatására felkért szakember elmondta: a csipkéket egyes népviseleti darabok, tárgyak díszítésére használták és a míves darabok korán dísztárggyá is lettek. Ingbetétként mutatták meg magukat, vagy kötényeknek, halotti lepedőknek voltak díszítő elemei. A csipkemunkák Zala megyében ingeken, kötényeken, lepedőkön is előfordultak.

Péntek Teréz népi iparművész rendszeresen zsűriztetett vert csipkéi az időtálló technika miatt nagyon tartósak. A sárközi, matyó, sváb népviseletbe öltöztetett játék babák ruhadarabjain túl láthatók a fehér hímzés remekei. E technika a 19. század végén, a 20. század elején volt elterjedt. A zalavári, sármelléki népviseletes babákhoz pedig még alsószoknya is tartozik, ezért a szépségükön túl hitelesnek is tekinthetők. A zalai népművészet különlegessége: a gyöngyös konty pedig több darabon feltalálható.