Nyílt tekintettel a zsarnok ellen

A mese felújított változata most a zalaegerszegi gyerekközönséget szórakoztatja, annál is inkább, mert a rendező a klasszikus bábszínházi és mesemondói gyökerekhez nyúlt vissza: kesztyűbábok, mozgatható figurák, árnyjáték, narráció és népdalok egyaránt fűszerezik az előadást. Az egyszerű színpadi megoldások, és a történet linearitása azonban egy cseppet sem teszi "régiessé" az előadást. A népies nyelvezetű szöveget ugyanis a mai fülnek is tetsző tréfás rímekbe szedték, a mese állatszereplői (Medve-Hettinger Csaba, Süni-B. Szolnok Ágnes, Farkas-Báthory Gábor) pedig ölelni való plüssfiguráknak tűnnek.

Persze a dolog úgy lett kitalálva, hogy nemcsak egy hagyományos bábjátékot látunk, mert a szereplőket "megkettőzte" a rendező. A bábokat mozgató színészek egytől egyik hasonlítanak az általuk megformált karakterre, így a folyamatosan mozgó és változó díszletek között hol a bábfigurákra, hol magukra a színészekre helyeződik a hangsúly.

A Juhásznak (Szilinyi Arnold) tényleg csillog a szeme, s ez a jóság, bátorság és őszinteség fokozatosan áttevődik a többi szereplőre is. Előbb a meghódított királylányra, Violára (Medgyesi Anna), majd az elpusztításukra kirendelt Medvére, Farkasra és Sünre is. Merthogy egyikük sem olyan félelmetes, mint az elsőre látszik, sőt mindegyiknek megvan a maga nyavalyája, amit a Juhász orvosol; ezzel terjesztve a jóságot (na és a csillogó szemet). Hiába, igaz a mondás: jó tett helyébe jót várj! Csak a Királyt (Farkas Attila) nem sikerül sokáig megtörniük, aki egy idegroncsnak tűnő zsarnokként még azt is elrendeli az országban, hogy ha véletlen tüsszent egyet, mindenki köteles neki jó egészséget kívánni. A lázadást kémei jelentik, és az ellenszegülőkre lesújt a törvény (vagyis a Király) haragja.

A jóságnak, és az igaz, bátor emberek pozitív kisugárzásának azonban a zsarnokok sem tudnak sokáig ellenállni. Pláne, mert sokkal jobb békességben és szeretetben élni, mint folyamatos feszültségben. A mese igazi tanulsága pedig az, hogy nyílt tekintettel bizony nemet lehet mondani még a leggonoszabb uralkodóknak is. Kockázat persze van, és lehet, hogy a medve barlangjába kerülünk, de jó taktikai érzékkel és némi "szépen nézéssel" időnként a medvéket is meg lehet szelídíteni és a javunkra fordítani.