2024.07.04., csütörtök - UlrikZalaegerszeg időjárása

Archivum

Objektumok raklapon "tálalva”

2015. augusztus 26. szerda, 19:19
Címkék:

Vajon mit gondol egy Amerikából érkezett képzőművész a városról? Melyek azok a lokális tárgyak, jelenségek, vagy történeti emlékek, amik munkára inspirálják? Az Iowában született és a Drexel University-n oktató Lewis Colburn szobrászművész három objektumba "sűrítette" gondolatait.

lewis 1

Amerikából jött, betont öntött...

Az alkotó a Lendváról három hónapja áttelepült D'clinic Studios nemzetközi művészeti rezidenciaprogramjának keretében töltött el egy hónapot Zalaegerszegen. Elöljáróban elmondható: nem azt látta meg a városból, amit mi magunkról láttatni szeretnénk. Itt készített műveit nem a marketingkiadványokban népszerűsített helyszínek inspirálták. Igaz ugyan, ha a skanzen nem is, a Göcseji Múzeum régészeti gyűjteménye és az olajipari múzeum szoborparkja jelentősen hatott rá. Annál is inkább, mert a fiatal képzőművész vonzódik a történelemhez, és a múzeumokhoz. Munkáival egyfajta sajátos, szubjektív kapcsolatot keres az egyes történelmi korszakok/tárgyak és a jelen között.

Nem véletlen, hogy a "Három múzeumi tárgy" című installációját épp a Göcseji Múzeum fogadóterében állította ki. A szoborcsoportot beton villanypóznák, kerámiaedények és az olajipari múzeumban látható Vajta Lajos mellszobra alkotja. Illetve ezek méretarányos másolatai; felére kicsinyítve, betonba öntve, raklapon "tálalva". Mintha szállításra kész objektumok lennének.

lewis 2

Lewis Colburn számára ezek a tárgyak adják Zalaegerszeg történelmének szubjektív keresztmetszetét. Mint mesélte, olyan betonból készült villanyoszlopokat, mint amik a városban vannak még sosem látott. Amerikában jellemzően fából készülnek a póznák. Megihlette továbbá a betonpóznák jellegzetes "mintázata" is (amiről persze mi tudjuk, hogy annak idején praktikus célokat szolgáltak, hiszen így könnyebb volt a szakembereknek szervizeléskor felmászni az oszlopra).

A másik két alkotás egyike a Göcseji Múzeum régészeti látványraktárából származó korabeli kerámiák másolata. A szobrász fele méretben készítette el a kerámiákat, majd a hitelesség kedvéért összetörte és restaurálta, vagyis összeragasztotta őket. A harmadik objektum pedig egy mellszobor-másolat az olajipari múzeumból, ami ez esetben keretbe van zárva; a karantén azonban a stabilitást szolgálja, és arra is utal, hogy mű bármikor készen áll a szállításra, mozgatásra. Vagyis nem borul el.

lewis 3

Az alkotó szerint a történelem egyfajta szubjektív narratíva, ami nemcsak a múlt feldolgozásából áll, hanem tükrözi jelenkori érdekeinket és a múlthoz való viszonyunkat is; hogyan értelmezzük újra és újra az egyes történeteket. Egy múzeumi kiállítás esetében pedig az is számít a múlt bemutatásánál, hogy az intézménynek milyen tárgyi és infrastrukturális lehetőségei vannak a prezentációhoz. Az installációval arra vállalkozott, hogy a saját történetét írja meg Zalaegerszegről, nemcsak a művész, hanem egy képzelt múzeumi kurátor szemszögéből.

Örömmel fogadta a "Három múzeumi tárgyat" dr. Kostyál László művészettörténész, a házigazda intézmény igazgató-helyettese. Mint fogalmazott: érdekes és izgalmas látni, hogy egy Amerikából jött fiatal alkotónak milyen gondolatai támadnak Zalaegerszeg kapcsán. Szerinte az installációval a művész a történetiség gesztusát valósítja meg. A beton villanypózna újragondolását pedig szenzációs meglátásként és eredeti reflexióként értékelte a művészettörténész. Úgy érzi, hogy a múzeum számára nagy jelentőséggel bírnak ezek a művek, hiszen a városban és a városról készültek. Ezen kívül ezek a városról készült lenyomatok egy olyan intézményben kerültek kiállításra, ami maga is a lokális történeti értékek bemutatására vállalkozik. A kiállított művek így a régi és új folytonosságát valósítják meg.

Kostyál László megköszönte a D'clinic Studios vezetőjének, Pál Katja festőművésznek, valamint a stúdió programjait koordináló Tóth Norbert képzőművésznek a kezdeményezést. Mint mondta: ez a fiatal alkotókból és támogatóikból álló csapat komoly művészetpártoló tevékenységet folytat a városban. A művészettörténész szerint ez egy missziós munka, aminek többek között az is célja, hogy az alapvetően konzervatív ízlésű megyeszékhelyen megismertessék és megszerettessék a kortárs képzőművészet aktuális áramlatait.

lewis 4

Tóth Norbert elmondta: a múzeum és a D'clinic között született egy szóbeli megállapodás is, mely szerint a rezidenciaprogramban résztvevő alkotók munkáinak egy része a Göcseji Múzeumba kerül. Áttételesen pedig a leendő képtár gyűjteményét képezik majd.

A kiállítás augusztus 30-ig látogatható a Göcseji Múzeumban. Augusztus 28-án, pénteken 19 órától pedig a D'clinic műtermében (a Rákóczi úti egykori mosodában) lesz zárókiállítása azoknak a művészeknek, akik épp befejzik az egy-, illetve két hónapos zalaegerszegi alkotói programot.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK