Koller térgrafikái a Gönczi Galériában

A zalaegerszegi születésű, Szombathelyen élő művésznek a közelmúltban nyílt tárlata a Keresztury VMK Gönczi Galériájában. A tárlatot tulajdonképpen saját maga nyitotta meg néhány zenésztársával. A Lukács Andrással és Szántner Lászlóval kiegészült trió basszusgitár improvizációi vezették be a közönséget Koller művészi világába. A gitárok közül kettőt ő maga készített. A képzőművészet és a zene ugyanis szorosan összekapcsolódik munkásságában (sőt, a gitározás már-már afféle káros szenvedély is nála).

Miért lett szobrászművész? Ahogy tárlat címe is utal rá: mert mindig is lovas szobrot szeretett volna, de... De zebra lett. Ami ráadásul, ha nem a megfelelő szögből nézzük, valami nonfiguratív, három részből álló térelemnek tűnik. Aztán összeáll a kép, vagyis zebrává szelídülnek a nehéz, fémes elemek.

Koller László nagyméretű munkái – ahogy a tárlat ajánlójában is olvasható – a szoborkészítés és az érzékelés természetes logikájának felhasználásával készülnek. A fémet vágja "mintásra" (ami időnként ősi, vagy népmesei motívumokat is tartalmaz), így a szobrok sok esetben a falra vetült árnyékukkal együtt adják ki az alkotás egészét.

A hangszernek látszó tárgyak pedig a határtalan használhatóság alakját próbálják magukra ölteni. Művészien megtervezett és elkészített gitárjai ugyanis teljesen használhatóak.

A szobrászművész bár nem Zalaegerszegen él, nem ismeretlen a helyi közönség körében, hiszen részt vett már a "Könyörgöm akasszuk fel!" kiállítás sorozaton, de a Color Arts Fesztiválokon is. Koller László szerint a zene és a képzőművészet egymást erősítik, mert mindkettő a szellemi dolgok megnyilvánulása.

A kiállítás június 1-ig látogatható.