Romokból lett a kultúra temploma

Különféle vizsgálatok már ezt megelőzően bebizonyították, hogy a zsinagógának kitűnő az akusztikája, és a helyszín - koncertek szervezésén túl - alkalmas kiállítások rendezésére is. A beruházás tizenkétmillió forintba került, s két éven át folyt a munka. A felújítás nem érintette az épület egyedülálló bizánci stílusát, ám a környezete jelentősen változott. Kerítése eltűnt, az épület előtti részt térré alakították. Ekkor került a néhai imaház hátsó részéhez a két hagymakupola-szerű toldás, mely a fellépők öltözőhelyéül szolgál, de itt kerültek kialakításra a kulturális intézményhez tartozó irodák is.

A Városi Hangverseny-és Kiállítótermet 1983. szeptember 23-án adták át a közönségnek. Az avatáson Kocsis Zoltán zongoraművész is részt vett. Ahogy az 2003-ban, a 20. születésnapi ünnepségen elhangzott: a ház azóta a kultúra temploma. Több száz fellépő és több tucat kiállító művész fordult már meg a falak között az elmúlt évtizedekben. Közben több más esemény is történt: 2000-ben sor került egy újabb felújításra, az intézményi összevonások miatt pedig a ház 2007-ben a Keresztury VMK-hoz (akkor még ÁMK) került.

Október elsején - a zene világnapján - a harmincadik jubileumot is méltóképpen ünnepelték. Felszólalt többek között Balaicz Zoltán alpolgármester, és Kondor Anita, a hangversenytermet működtető intézmény igazgatója aki korábban művészeti vezetője, majd igazgatója volt a háznak. Megemlékeztek továbbá a korábbi vezetők - dr. Kováts Flórián, Kiss Ferencné, Gombos Judit, Jagasics Béla, Szalay Annamária és Farkasi Csilla - eredményes munkájáról, és az itt megfordult országos, sőt világhírű művészekről is.

Az estet ünnepi koncert zárta, melyen fellépett a Canterina Kamarakórus, a Városi Vegyeskar, a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar, és a Városi Fúvószenekar.