A tervek szerint a Göcseji Múzeum szomszédságában lévő területen épül fel a zarándokközpont

A projekt célja többek között az, hogy vallásturisztikai zarándokhellyé váljon az új kiállítóhely, a program részeként pedig több más intézmény és tér is megújulhat a belvárosban. A részletekről Vadvári Tibor alpolgármester számolt be a Göcseji Múzeumban annak apropóján, hogy a főváros után Zalaegerszegen is bemutatták Balogh Margit történész, Mindszenty (Pehm) József életútját feldolgozó kétkötetes monográfiáját. A monumentális mű az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának gondozásában jelent meg.

Kötetbemutató és zarándokhely-tervek

A Mindszenty múzeum terveivel kapcsolatban az alpolgármester elmondta: a látogatóközpont a Göcseji Múzeumtól északra lévő, leromlott állagú épületek helyén kerül majd kialakításra, mintegy 3500 négyzetméteren. Két állandó tárlata lesz: az egyik Mindszenty életét tárja a látogatók elé, a másik pedig a kommunista diktatúra egyházüldözéséről szól. Az épületben konferenciaterem és irodák kapnak majd helyet, valamint egy száz férőhelyes parkoló is létesülne. A zarándokhely és a Göcseji Múzeum átjárható lesz, annál is inkább, mert a projekt részeként a múzeum is megújul. Sőt, a nagytemplom, Mindszenty tér és a Kvártélyház fejlesztésére is sor kerülhet. A Mindszenty zarándokközpont kialakítása szerepel a kormányzati tervek között is.

Vadvári Tibor beszámolójából kiderült: egy 21. századi múzeum létesül a városban – a fővárosi Terror Házához hasonló fény- és látványelemekkel – ami sokat lendíthet a megyeszékhely idegenforgalmán.

A tervek ismertetése után Szabó Csaba történész-levéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezetője mutatta be Balogh Margit Mindszenty József (1892-1975) I-II című monográfiáját, melyből H. Horváth Gyula olvasott fel részleteket. A történész úgy fogalmazott: súlyos műről van szó, nemcsak azért, mert a két kötet 4 kiló 20 dekát nyom, hanem mert a szerző hihetetlen felkészültséggel és alapossággal tárta fel a néhai hercegprímás életét. A két könyv összesen 1572 oldal, tíz fejezetből áll, 3400-nál is több jegyzetet tartalmaz és 1380 – jórészt most először megjelent – fotó található benne. Mindszenty (Pehm) József apátplébános Zalaegerszegen eltöltött huszonhét évét a könyv második fejezete dolgozza fel. Balogh Margit másfél évtizeden keresztül foglalkozott a témával; 58 levéltárban járt a kutatómunka során, ebből húsz külföldi országban (például Oroszországban és Amerikában) található.

Kaján Imre, H. Horváth Gyula, Balogh Margit és Szabó Csaba a kötetbemutatón

Szabó Csaba szerint a téma azért is aktuális, mert Mindszenty megosztó személyiség volt, és maradt ma is; harag és imádat egyaránt jellemezte, jellemezi. Sorsa alkalmas arra, hogy történeti hitelességgel tárják a közönség elé, hogy mit jelentett a 20. század első, illetve középső évtizedeiben keresztény egyházi méltóságnak és közszereplőnek lenni. Talán éppen ez a monumentális kiadvány segít abban, hogy tárgyiasuljon, hitelesebbé váljon Mindszenty képünk.

A kötetbemutatón Balogh Margit elmondta: a történész feladata nem az, hogy ítélkezzen, hanem, hogy minél árnyaltabban járja körül a kérdést. Jobb- és baloldalról egyaránt érte bírálat a monográfia miatt; az előbbiek szerint túl kritikus volt, az utóbbiak szerint pedig túlságosan elfogult. Talán ez épp azt jelzi, hogy jó helyen áll a bíboros életművének értékelésében. A szerző szerint tengernyi irodalom foglalkozik a plébánossal, ezért elsősorban nem azt tekintette feladatának, hogy teljesen újat mutasson, hanem hogy rávilágítson olyan részletekre, amik eddig elkerülték a nyilvánosság vagy a szakma figyelmét. Balogh Margit úgy érzi – és ezt a kötet zárszavában le is írja –, hogy Mindszenty szándékainak őszintesége megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor döntései lehettek tévesek is, amikre egy történésznek rá kell világítani.