A gazdasági és civil élet fontos szereplői voltak

A könyvet december végén mutatták be a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben. Az eseményen részt vett többek között Vadvári Tibor alpolgármester, dr. Schweitzer Gábor, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke.

Paksy Zoltán a kötettel kapcsolatban elmondta, volt egy nagy problémájuk a kutatás során: nem voltak igazi forrásaik, hiszen a hitközség korabeli iratai megsemmisültek. A témával kapcsolatos információkat levéltári iratokból gyűjtötték ki, ezen kívül több kisebb kutatás is zajlott az elmúlt évtizedekben, ami könnyítette a munkát. A szerző szerint a könyv mindenkinek hasznos lehet, akit érdekel a város története. A helyi zsidóság múltja nélkül ugyanis szegényebb lenne a város. A történész úgy látja: megítélés kérdése, hogy a zsidóság milyen szerepet játszik az ország történetében. Vannak szélsőséges, a valóságtól elrugaszkodott nézetek is. Országos szinten elmondható, hogy komoly gazdasági szerepük volt. Zalaegerszegen ennél kisebb, de a helyi ipar, kereskedelem és civil társadalom szempontjából mindenképpen fontos.

A hétszáz példányban megjelent könyv a holokauszt emlékévre létrejött miniszterelnökségi civil alap támogatásával jelent meg. A fotókkal és korabeli dokumentumokkal illusztrált kiadvány az első zsidó családok betelepülésétől kezdve egészen a rendszerváltozás utáni időkig – a hitközség újjászervezéséig – számol be a történésekről. Kapiller Imre kezdetekre vonatkozó kutatásaiból kiderül: az 1720-as éveket megelőző időkből a zalai zsidósággal kapcsolatban nem rendelkezünk adatokkal. Egy 1727-es összeírás azonban már említ "Salamon és Dávid nevű" zsidót, akik posztóval, vászonnal és mézzel kereskedtek. Az 1850-es népszámlálásból az látszik, hogy Zalaegerszeg népessége 3485 fő volt, és 564 izraelita lakta a települést. A zsidó lakosság száma azonban csak a kezdetekhez képest számít jelentős arányú növekedésnek. Az 1700-as évek közepén ugyanis Padányi Bíró Márton püspök kitiltott minden zsidót, kereskedőt és iparost a városból, így számuk átmeneti időre visszaesett.

A könyvben szó esik többek között a zsidóság reformkori politikai szerepéről, a város kiegyezés utáni társadalmi, gazdasági életéről, a századfordulóról és a Horthy-korszakról is. Paksy Zoltán kutatásai kiemelten tárgyalják a zsidótörvényeket, a szélsőjobboldali térnyerés körülményeit, a munkaszolgálatot és a holokausztot, csakúgy, mint az 1945 utáni újrakezdést.

A kötet érdekessége, hogy a zsidóság történetén keresztül felelevenedik egy kisváros több évszázadának mindennapi élete és hangulata, bepillantást nyerhetünk továbbá néhány család (Fenyvesi, Erős, Schütz) életútjába, családfájába is. Talán kevesen tudják, de a városban hajdan élt Schütz Sándor kékfestő (aki 1865-ben nyitotta meg a Kazinczy tér és Jákum utca sarkán – ma is álló – műhelyét) egyik dédunokája Schütz Ila Jászai Mari díjas színművész volt.

A Zalaegerszegi zsidóság története című kötet napjainkig kalauzolja el az olvasót, hiszen a helyi zsidó hitközség és a Béke-Shalom Baráti Társaság jelenlegi helyzetéről, tennivalóiról is olvashatunk. Napjainkban az egyik legnagyobb problémát az elöregedés jelenti a hitközség számára, hiszen a fővárossal ellentétben a vidéki zsidóság körében kevés az olyan fiatal, aki vállalja kötődését és identitását.