A katyni vérengzés

Kiállítással emlékeznek meg a politikai gyilkosság áldozatairól 

A KATYN – Tömeggyilkosság, politika, erkölcs című kiállítás megnyitóján Gyutai Csaba polgármester beszédében a két nép közös történelmi viszontagságokban gyökerező, évezredes barátságára emlékezett. Mint mondta, a magyar nép kevés nemzettel tud szót érteni, vannak barátai, vannak, akikkel vitatkozik, de igazán mély szeretet és barátság Európában és Közép-Európában csak egyetlen néphez, a lengyelekhez fűzi. Ez a barátság immár évezredes; közös királyok és fejedelmek, közös örömök és nagyon sokszor közös bánatok kísérik a magyar és a lengyel történelem közös pontjait, hangsúlyozta a polgármester.

A németek 1943 áprilisában fedezték fel a tömegsírokat. A szovjetek mindent a németekre akartak kenni, és csak 1990. április 14-én adtak ki egy közleményt, amelyben hivatalosan bejelentették: a gyilkosságokért a Szovjetuniót terheli a felelősség. A lengyel parlament 2007-ben döntött úgy, hogy április 13-a a Katyni Bűntény Áldozatainak Emléknapja.

Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete emlékezett vissza a történtekre. Úgy fogalmazott, a katyni áldozatokkal az a totális diktatúra végzett, mely hasonló mészárlásokat követett el, minden évszázadban szedve ártatlan áldozatait.

– A katyni tömeggyilkosság a lengyel történelmi emlékezet fontos része. A szuverén, demokratikus Lengyelország újjáépítésekor a szabadság egyik jelenként élték meg, hogy a névtelen katyni halálgödrök lengyel katonai temetővé változhattak. Ezzel a teljes igazsággal való szembesülés lépett a hazugság helyébe. A katyni mészárlás olyan rendkívüli és döbbenetes bűntény, amely a mai napig rányomja bélyegét a lengyelek gondolkodására, és a mai napig befolyásolja politikai nézeteit – hangsúlyozta a nagykövet, aki köszönetét fejezte ki, hogy az öt éve Magyarországot járó kiállításanyag Zalaegerszegre is eljuthatott.

A katyni bűntettet a szovjet legfelsőbb állami és pártvezetőik utasítására hajtották végre egy olyan államban, amely jogilag nem is állt háborús viszonyban a Szovjetunióval. Erről a kiállítás képanyagai mellett dokumentumfilmk is beszámolnak az Art moziban a hónap végéig.