Generációs retro kötet a városról

A könyvet – melyet a szerző saját 70. születésnapjára készített –, valamint Miklosovits eddigi munkásságát Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója mutatta be. A grafikusművész számos könyvet illusztrált az elmúlt évtizedekben, szerepelt csoportos tárlatokon, ám volt több önálló kiállítása is. Néhány éve például a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában. 1970-77-ig a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagja volt. Dolgozott a Rakéta újságnak, 1982-től pedig a Nimród vadászati folyóirat munkatársa.

Kiss Gábor elmondta: először 2010-ben találkozott a Retro – Zalaegerszeg kéziratával, és előszót is írt a könyvhöz. A kötet rendhagyó, hiszen nem feltétlen kronologikus sorrendben, hanem afféle asszociációs módszerrel tárja elénk az évtizedekkel ezelőtti Zalaegerszeg hangulatát a szerző. A történetmesélés közben mindig újabb és újabb emlékek villannak fel. Tulajdonképpen a fiatal Miklosovits életútján, vagy inkább útkeresésén keresztül tárulnak fel előttünk kisvárosi történetek, érdekes figurák (például Jaszi a gumiember, Márci néni, a gesztenyeárus), és egy fiatalokból álló baráti társaság, akik később szétreppentek a világban. A barátság azonban megmaradt.

Miklosovits László elárulta: írás közben sokszor gondolt arra, hogy épp Hraballal söröznek Prágában. Hiszen a mester sokszor írt úgy, hogy csak mesélt, mesélt, még írásjeleket sem használt; mintha csak egy kocsmában sztorizgatna valakivel. Ő is így próbálta megírni a Retro – Zalaegerszeget, ám gyorsan hozzá is tette: ő nem irodalmár. Kiss Gábor kérdésére válaszolva elmondta: a kommunizmus évtizedeiben módszeresen irtották itt a tehetséges embereket, azért is költözött el innét sok kreatív alkotóművész. Ezen generáció tagjai közül sok ment a "süllyesztőbe" anélkül, hogy tehetségük ki tudott volna teljesedni; a rendszer nem pártolta a kreatív gondolkodókat, és ez egész életmódjukon visszatükröződött. Az ő élni akarásuk, túlélni akarásuk is benne van a könyvben. A grafikusnak fáj, hogy sokan már nem érhették meg közülük ennek a könyvnek a megjelenését (Tunyogi Péter zenész, Keszeg – Horváth József, az MMIK egykori munkatársa).

A kötet mindössze 60 példányban jelent meg a szerző saját kiadásában, ám nyitott arra, hogy ha támogatókat talál, akár jobb nyomdai kivitelezésben újabb példányok szülessenek belőle.