Múzeumban a szabadságharc relikviái

Ilyen és ehhez hasonló érdekességekkel találkozhat a látogató a Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermében, ahol a közelmúltban nyílt meg a "...Hazánkat híven szerettük..." A szabadságharc ereklyéi című kiállítás. A tárlat anyagát (fegyvereket, ruhákat, litográfiákat, festményeket, feljegyzéseket) Máday Norbert kecskeméti magángyűjtő, Fekete György keszthelyi fegyvergyűjtő, valamint a zalai közgyűjtemények dokumentumaiból állította össze Megyeri Anna főmuzeológus.

Kardok nagy választékban

A reformkor, és az 1848-as forradalom és szabadságharc tárgyi emlékeit felvonultató tárlat alapötlete Kaján Imre múzeumigazgatótól származik. Tizenöt éve nem volt ugyanis ehhez hasonló, a szabadságharc történéseit reprezentáló kiállítás, mely egyaránt érdekes lehet a korszakról tanuló diákoknak, és a történelem iránt érdeklődő felnőtteknek. Tavaly Keszthelyen a két magángyűjtő kollekciójából már nyílt egy kisebb tárlat, ekkor gondolt arra a múzeum vezetője, hogy jó volna mindezt egy nagyobb kiállítás keretében a megyeszékhelyen is bemutatni.

Annál is inkább, mert még most is számos félreértés van a forradalom és a szabadságharc eseményei körül. Ezek közül néhányra rá is világított a tárlatot megnyitó Hermann Róbert hadtörténész, az MTA doktora. Mint mondta, közel sem volt olyan vesztes a 48/49-es forradalom és szabadságharc, mint azt sokan gondolják. A hősök példa nélküli rendszerváltást vezényeltek le, a nemesség alig veszített pozícióiból, a jobbágyság pedig felemelkedett. Páratlan nemzeti egység jött létre, melyre azóta se nagyon volt példa a magyar történelemben. A korszak hőseinek tollából rengeteg feljegyzés maradt ránk, amit kiválóan tud használni az utókor. Szerencsének mondható, hogy az események kulcsszereplői szinte egytől egyig grafománok voltak: Kossuth, Szemere, Csány iratai ma is fontos dokumentumok a történészek számára. Bár Csánnyal kapcsolatban tréfásan megjegyezte: olyan rondán írt, hogy még a szakembereknek is nagy fejtörést okoz a kézírás megfejtése.

A kiállítást Hermann Róbert hadtörténész nyitotta meg

A tárlatot üdvözlő Gyutai Csaba polgármester elmondta: Deák és Csány szülőföldjén mi, zalaiak most is magunkénak érezzük a 48-as eszméket. Nem véletlen, hogy hosszan lehetne sorolni a városban és annak környékén felállított forradalmi emlékműveket, szobrokat.

Megyeri Anna, a kiállítás rendezője érdeklődésünkre elárulta: a Máday Norbert gyűjteményéből a kedvenc darabja egy bájos, 48-as nemzetőr zászlócsúcs, és nemzetőr tölténytáska, mindkettőt a koronás címer díszíti. A két tárgynak valószínűleg érdekes története van, hiszen a szabadságharc leverése után nem volt szabad forradalmi ereklyéket tartani, így nem kizárt, hogy gazdája elásta, elrejtette őket, hogy megmaradhassanak az utókornak.

Izgalmas tárgyak és dokumentumok láthatók a korszakból

A főmuzeológus elmondta, a most bemutatott ábrázolások zöme az 1850-60-as években, illetve a kiegyezés után készült. Minőségi litográfiákat, eredeti aláírással ellátott kordokumentumokat és páratlan fegyvereket láthat a közönség. A tárlat kicsit képzőművészeti jellegű is, hiszen a Göcseji Múzeum gyűjteményéből számos festmény, grafika is a falakra került.

Megyeri Anna szerint a diákok, és a korszak iránt érdeklődő felnőttek a tárlatból megtudhatják, hogy milyen nehézségek árán szerveződött a forradalmi hadsereg, milyen fegyvereket használtak, s ezekkel hogyan vonultak a téli hágókon át. Ritkaságok is láthatók: egy lapon szerepel például Kossuth apjának, Deáknak és Wesselényinek az aláírása. Kossuth Lajos letartóztatása után ugyanis is gyűjtést rendeztek a család megsegítésére.

Az április 7-ig látogatható tárlaton huszárruhákat is felpróbálhat a látogató, melyről fotókat lehet készíteni.