Gyümölcsoltás a Skanzenben

400 érdeklődőnek adtak tanácsot

Az alapítvány 2003-ban kezdte meg működését megyei szakemberekkel. Céljuk a tájegység természetes közegét fenntartó szellemi és gyakorlati tevékenység. Ebbe a sorba illeszkedik, a 3 éve működő "Gyümölcsész" tanfolyam, mely az őshonos zalai fajok felkutatását, mentését és újbóli elterjesztését tűzte ki célul. A megye több területén tartanak ennek érdekében folyamatos programokat, mely sorba ezután a zalaegerszegi skanzen is szerepelni fog reményeik szerint.

- A "Gyümölcsész" programjaink eddigi legnagyobb rendezvényévé sikeredett a Falumúzeumban tartott oltónap. Az előzetes várakozásunkat felülmúlva közel 400 érdeklődő számára tudtunk tanácsot, segítséget adni, és szintén közel 400 csemetét tudtunk beoltani - mondta Darázsi Zsolt az alapítvány kuratóriumi elnöke.

- Gyakorlott kertészek vagy teljesen laikusok kértek információkat?

- Mindkettő jellemző volt. A gyakorlott kertészeket nem a tudás hiánya, hanem a régi fajok újratelepítésének lehetősége vonzotta ide. Almából, körtéből, szilvából és cseresznyéből tudtunk ilyent kínálni.

- Honnan az igény ezekre a növényekre?

- Az őshonos fák hosszú életűek (akár 100 - 200 év), sokáig teremnek, nem igényelnek különösebb gondozást és ellenállók a betegségekkel szemben. A hibrid fajok viszont 50-60 év után tönkremennek. A metszés is befolyásolja a fa élettartamát, ugyan a termés nagyobb lesz, de hamarabb elöregszik a növény. Aki viszont megelégszik a természet ritmusával, és nem metszi a fát, annak két évente lesz jelentősebb mennyiségű termése és hosszú ideig terem a fája.

- Hol kutatták fel, gyűjtötték össze az ősi fákat?

- Elhagyott területeken. Sajnos sok helyen tüzelőnek vágták ki az értékes gyümölcsfákat, de azért utánjárással lehetett még találni.

Az oltás menetét filmvetítéssel is bemutatták a szép számú érdeklődőnek, délután pedig sövényültetés szerepelt a programban.