Nyitni a progresszív művészetek felé

Mint fogalmazott: mérsékelten optimista, más körben ugyanis már kezdeményeztek hasonló találkozót, amit szerettek volna rendszeressé tenni, de a fórum nem volt hosszú életű. Reméli, hogy ezúttal ez másképp lesz. Annál is inkább, mert a város számára fontos, hogy az itt élő alkotók mit gondolnak a helyi kulturális életről. Szeretnék továbbá, ha a város és a művészek tevékenysége a kölcsönösség jegyében telne, és ha meg tudnák mindig beszélni, hogy melyik félnek mire van szüksége, illetve ki mit vár el a másiktól.

A fórumot megnyitó Balaicz Zoltán alpolgármesternek is többen jelezték, hogy korábban intenzívebb volt a kapcsolat a városvezetés és az alkotóművészek között. Ő is úgy látja, hogy nincs igazán olyan közeg, ahol meg lehetne vitatni az érdemi problémákat, ami sokat lendíthetne a város kulturális életén. Javaslatokat, ötleteket várnak tehát a művészektől.

A fórum, ezt követően zárt ajtók mögött folyt, melyhez később Gyutai Csaba polgármester, és Gecse Péter a kulturális bizottság elnöke is csatlakozott. Az eszmecserét követően Tóth Norbert művész-tanár (Ady-iskola) - aki előadással is készült a találkozóra - lapunknak elmondta: számos probléma és ötlet is felvetődött, és sok dologban egyet tudtak érteni a felek.

A 20-30 éves korosztályt képviselő alkotó előadásában többek között felhívta a figyelmet arra, hogy míg a hetvenes-nyolcvanas években sok művész költözött a Zalaegerszegre, több műteremlakás épült, és művésztelepek indultak, addig manapság a fiatal tehetségek elhagyják a várost. A 70-es, 80-as években születettek korábban közel harmincfős csapata, mára négy-öt fősre apadt. A művész szerint újra vonzóvá lehetne tenni a várost a fiatal alkotók előtt, ha lennének pályázati lehetőségek, munkahelyteremtő programok. Sokat javítana a helyzeten, ha láthatóvá válna a progresszív művészet, létrejönnének kisebb közösségi terek, s nívós, országos alkotókat is megmozgató kiállítás-sorozatok szerveződnének a városban.

Információink szerint többen is felvetették, hogy régóta húzódik a képtár-ügy, és hogy a műteremlakások, raktárak rossz állapotban vannak. Több műteremre, és nagyobb anyagok befogadására is képes kiállítóhelyekre lenne szükség. Az is felmerült, hogy a testvérvárosok művészeivel hatékonyabban együtt kellene működni; közös tárlatok, vagy műteremcsere-programok szervezésével.

Az ötletek jó részével a városvezetés is egyetértett. Balaicz Zoltán a fórumot követően lapunknak elmondta: hasznos volt a találkozó, sok javaslat született. Tóth Norbert pedig olyan előremutató elképzelésekkel állt elő, melyet a város is, valamint a fiatalabb és idősebb művészek is jó szívvel fogadtak. Az alpolgármester szerint az a fontos, hogy az idősebb művészek munkájának elismerése és tisztelete mellett, fel kell venni a 21. század ritmusát, és használni kell a modern kor eszközeit (Internet, multimédiás eszközök) és közösségi tereit (Facebook). Így lehet csak nyitni a progresszivitás felé.