Vér­tes Ár­pád új­ra in­dul

„Együtt Hé­ví­zért, ös­­sze­fog­va egy­má­sért”

Az ös­­sze­fo­gás­ra, a bé­kés al­ko­tó­mun­ká­ra, a kö­zös­ség­vál­la­lás erő­sí­té­sé­re, egy­más meg­be­csü­lé­sé­re, a kö­zös­ség ja­vát szem előtt tar­tó ten­ni aka­rás­ra a jö­vő­ben is szük­ség van, mert ezek a biz­to­sí­té­kai a to­váb­bi fej­lő­dés­nek. A 13 és fél­ezer la­ko­sá­val büsz­kél­ke­dő kis­tér­ség a ter­mé­sze­ti és épí­tett örök­sé­gé­nek, va­la­mint a kü­lön­bö­ző kul­tu­rá­lis ér­té­ke­ink­nek kö­szön­he­tő­en rend­kí­vül szí­nes és gaz­dag. A tár­su­lás lét­re­ho­zá­sa is iga­zol­ta, hogy a kö­zös­ség­ben te­vé­keny erő rej­lik és mind Hé­víz, mind a tér­ség jól pro­fi­tál az elő­nyök­ből. A ki­tű­zött cé­lo­kat, fél­be ma­radt be­ru­há­zá­so­kat is csak kö­zös erő­vel si­ke­rül­het vég­hez­vin­ni.

Vér­tes Ár­pád ép­pen fél év­szá­za­da meg­ha­tá­ro­zó sze­mé­lyi­sé­ge Hé­víz köz­élet­ének. A Ma­gyar Köz­tár­sa­sá­gi Arany Ér­dem­ke­reszt bir­to­ko­sa, a Camb­rid­ge-i Egye­te­men a XX. szá­zad ki­vá­ló­sá­gai kö­zé vá­lasz­tott vá­ros­ve­ze­tő 1994-től pol­gár­mes­ter­ként irá­nyít­ja Hé­víz éle­tét. A 2003-ben az „Év pol­gár­mes­te­re­ként” ki­tün­te­tett vá­ros­ve­ze­tő prog­ram­ját tá­mo­gat­va, ve­le együtt in­dul kép­vi­se­lő-je­lölt­ként: dr. Moll Kár­oly fő­or­vos, aki 1990-től ön­kor­mány­za­ti kép­vi­se­lő és al­pol­gár­mes­ter Hé­ví­zen.

Na­szá­dos An­tal ag­rár­mér­nök, vál­la­lat­gaz­dál­ko­dá­si szak­mér­nök, mér­leg­ké­pes köny­ve­lő, adó­ta­nács­adó, aki 1994-től ön­kor­mány­za­ti kép­vi­se­lő, 2006-tól al­pol­gár­mes­ter. Szar­ka Lász­ló is­ko­la­igaz­ga­tó, ope­ra- és hang­ver­seny­éne­kes 1998-tól ön­kor­mány­za­ti kép­vi­se­lő, több cik­lu­son ke­resz­tül volt el­nö­ke a kul­tú­rá­val, ok­ta­tás­sal, egész­ség­ügyi és szo­ci­á­lis ügyek­kel fog­lal­ko­zó bi­zott­ság­nak.

Czövek Im­re, a Hé­víz és Vi­dé­ke Ta­ka­rék­szö­vet­ke­zet el­nök-ügy­ve­ze­tő­je húsz éve ön­kor­mány­za­ti kép­vi­se­lő, aki a pénz­ügyi bi­zott­ság el­nö­ke­ként is ér­de­me­ket szer­zett. Lendvai Éva 2002-2006 kö­zött volt ön­kor­mány­za­ti kép­vi­se­lő. Az idő­sek tá­mo­ga­tó­ja­ként, a hát­rá­nyos hely­ze­tű­ek se­gí­tő­je­ként is ne­vet szer­zett házibeteg ápo­ló­nő sok­szor tett ta­nú­bi­zony­sá­got nagy­fo­kú szo­ci­á­lis ér­zé­keny­sé­gé­ről.

A Hévízi-gyógytó az em­be­ri­ség kö­zös kin­cse, ha­zánk egyik leg­na­gyobb ter­mé­sze­ti ér­té­ke. A gyógytavat ke­ze­lő gaz­da­sá­gi tár­sa­ság­ban hat év­vel ez­előtt a vá­ros 26 szá­za­lé­kos tu­laj­don­részt szer­zett. Hogy sem­mi­fé­le dön­tés ne szü­let­hes­sék a hé­ví­zi­ek ér­de­ke el­le­né­re – Vér­tes Ár­pád és a ve­le in­du­ló kép­vi­se­lők egyik leg­fon­to­sabb cél­ki­tű­zé­se – el kell ér­ni az 51 szá­za­lé­kos ré­sze­se­dést, mert „Mi­énk a tó, mi tu­dunk rá vi­gyáz­ni a leg­job­ban!”

A si­ke­rek mö­gött – Vértes Ár­pád sze­rint – min­dig ott volt a la­kos­ság. A he­lyi­ek ös­­sze­fo­gá­sá­val őriz­te meg rang­ját, el­is­mert­sé­gét Hé­víz, a für­dő­vá­ros­ok sok­szor kí­mé­let­len ver­se­nyé­ben. A vá­ros, ame­lyik fo­lya­ma­to­san nö­vel­te nem­zet­kö­zi el­is­mert­sé­gét, egyút­tal a bé­ke, nyu­ga­lom szi­ge­te is ma­radt, aho­va jó szív­vel ér­kez­het­nek a gyógyturisták. Az itt pi­he­nők elé­ge­det­tek a vi­rá­gos vá­ros­kép­pel, a köz­biz­ton­ság­gal, a la­kos­ság ven­dég­sze­re­te­té­vel.