Archivum

Zöldtetők, tetőteraszok a városokban

2010. október 05. kedd, 16:50

Címkék:

n Ki ne szeretne emeleti lakásának ablakából egy hangulatos tetőteraszra nézni, s kiülni néha egy pohár italra. A városban sétálva is kellemes látványt nyújt a házak emeletét, oldalát vagy éppen tetejét díszítő növényzet. Már ha egyáltalán van ilyen. A zöldtető és a tetőkert egyre népszerűbb fogalmak. Kérdés viszont, hogy mi áll mindennek hátterében: ökológiai gondolkodás, divathullám vagy egyéb gazdasági és építés-szabályozási tényezők.

Kertet a magasba – üdítő látványt nyújtanak

A témáról és annak zalaegerszegi vonatkozásáról Horváth Zsuzsannával, a Városgazdálkodási Kft. tájépítészével, valamint Agg Ferenc és Inkovics László okleveles építészmérnökökkel beszélgettünk.
A díszes teraszok kialakítása szinte egyidős az emberiséggel. A 20. század nagyra nőtt városaiban, aztán a sűrűn lakott területeken egyre inkább háttérbe szorult a földfelszíni zöldfelület, ezt próbálták és próbálják az építtetők és tervezők a magasban pótolni. Persze a helyzet ennél bonyolultabb; annál is inkább, mert a vidéki városokban egyelőre kevés az efféle megoldás. A megrendelői kör szűk, az építés költségei pedig magasak. Legalábbis első ránézésre.

Vannak zöld „foltjaink”

Zalaegerszegen a 90-es évek közepén vetődött fel először az az ötlet, hogy a Csipkeház tetejét teraszosítsák. Inkovics László, a város akkori főépítésze úgy emlékszik, hogy a Csipkeház tetejének kihasználatlansága szülte a gondolatot. Korábban május elsejei felvonulásokat nézhetett onnan az ünneplő közönség. Később viszont a lakók megelégelték, hogy a tetőre bárki bármikor felmehet, ezért a lépcsőket lezárták. A tető parkosításáról készültek látványtervek, ám az ötletekből végül nem lett semmi. Az építész ma úgy látja, nem volt elég kiforrott az elképzelés, s az akarat sem volt erős. A lehetőség viszont még ma is él.

Agg Ferenc a zalaegerszegi zöldtetőkkel kapcsolatban úgy vélekedik: egyelőre csak foltok vannak. Az elmúlt évtizedben az Eötvös utcában, a Dél Hercegnője társasházban és a Parkolóház esetében alakítottak ki zöldtetőt. Az első kettő nem klasszikus tető, hiszen nem az épület tetején van a zöldfelület, hanem a lakószinten. Az esztétikum és a használhatóság itt egyaránt fontos, míg a konkrét tetőbeépítésnél a biológiai aktivitás is előtérbe kerül. A zöldtető ugyanis kiváló párologtató és hűtő hatással bír. Nyáron sokkal kevésbé engedi be a forróságot, a hűvösebb idő beálltával pedig tovább megőrzi a meleget. A növények ezenkívül képesek megkötni a levegőben szálló port, csapadékos időben pedig egy bizonyos mennyiségig magukba szívják az esővizet.

Mitől intenzív a tető?

A tájépítészek megkülönböztetnek extenzív és intenzív zöldtetőket – mondja Horváth Zsuzsanna. Az előbbi minimum 20 centiméteres talajréteget jelent, melyet egyszerű pozsgás növényekkel telepítenek be. Az ilyen tető nem igényel különösebb gondozást, a természet elvégzi a szelekciót. Viszont ezekre a teraszokra nem lehet kiülni, hiszen nincs akkora teherbíró képességük. Amit pihenésre és közösségi célra hasznosítani lehet, az az intenzív zöldtető.

Erre megfelelő, gyökérálló szigetelés és alátámasztás után minimum egy méter vastagságú földréteg kerül, majd fákkal, cserjékkel, évelő növényekkel és fűvel építik be a területet. A földet és a növényeket daruval emelik a magasba. A zöldtető eztán ugyanolyan gondozást igényel, mint bármelyik kert. Vannak persze még megválaszolatlan kérdések: azt még például nem tudni, hogy hogyan lehet a tetőn elöregedő fákat kivágni.

Abban mindhárom szakember egyetért, hogy ezeknek a teraszoknak csak akkor van igazán értelmük, ha a szépségen túl funkcionálnak is, vagyis folyamatosan „kapcsolatban vannak” a lakókkal. Középületek esetében pedig valamilyen szórakoztató vagy egyéb üzleti funkcióval célszerű összekötni az esztétikumot, hogy az emberek felmenjenek a tetőre, és használják is azt. Agg Ferenc hozzátette: manapság nemcsak zöldtetőről, hanem zöldfalú épületekről is érdemes beszélni. Ilyen esetben a falakat is növények (futónövények) borítják. A Parkolóháznál például láthatjuk ezt a megoldást. Itt is az a lényeg, hogy hűtse az épületet és fogja a port.

Divat és jogi „kiskapu”

A tetőkertek terjedésének több oka is van. Agg Ferenc szerint a piac sajátossága, hogy mindig többet és szebbet kínál a vevőknek, s akinek lehetősége van rá, az megveszi a terméket. Ehhez persze társulhat a szintén népszerűsödő ökológiai szemlélet is. Aki tehetős és modern gondolkodású, az olyan házat építtet, melynek tetőterasza is van. Ez azonban Magyarországon egyelőre inkább csak a fővárosra jellemző. Ott is egy igényesebb, tőkeerősebb beruházói körre. Pedig nem biztos, hogy a zöldtető miatti többletköltség a lakókat terheli. Előfordul, hogy a társasház alatti üzletek vagy parkolók fizetik meg a tető árát.

Horváth Zsuzsanna úgy véli, hogy van más ok is, ami miatt felfelé terjeszkednek a kertek: a beruházók és tulajdonosok igyekeznek minden lehetséges helyet beépíteni és kihasználni a földfelszínen, ám a zöldfelület mennyiségére az épülő házak esetében vannak bizonyos helyi építési szabályok. Vagyis amit valaki lent elvesz egy zöldfelületből az épület javára, azt fent „kénytelen” pótolni. Hosszú távon azonban mindenképpen megtérül a beruházás, a baj csak az, hogy hazánkban még nem szokás évtizedekkel előre gondolkodni.

Inkovics László úgy érzi, hogy nemcsak egy rövid távú divathullámról van szó. Szerinte a jövő a zöldtetőké. Zsúfolt belvárosokban üdítő látványt nyújtanak. Több olyan előző rendszerben épült lapos tetős épület is van (iskolák, hivatalok), melyek rövidesen felújításra szorulnak, s ez egyfajta megoldás lehet.

Abban mindhárman egyetértenek, hogy az önkormányzat lehet egyfajta ösztönző, hiszen saját tulajdonában lévő épületek esetében mutathat példát. A pénzen túl leginkább akarat és elhatározás kérdése, hogy kitaláljuk, mitől lesz szép és élhető egy város. Az esztétikum és használhatóság egészséges arányát kell tehát megtalálni.