Új igazgató a bábszínházban

Hagyományos és kísérleti darabok

A zalaegerszegi közönség pedig 2003-ban a Hevesi Sándor Színházban is találkozhatott vele, hiszen ő állította színpadra Háy János: Herner Ferike faterja című drámáját.

A nemrég kinevezett igazgató sajtótájékoztatón számolt be a bábszínház 2012/13-as évadának előadásairól, és az új tervekről. Mint elöljáróban fogalmazott: a munka folyamatosan megy tovább, olyannyira, hogy már elkészült az augusztus 27-én induló évad teljes koncepciója, s megvannak a premierek időpontjai is.

dr. Pinczés István

Többekben felmerülhet a kérdés, hogy Pinczés István - aki évekig volt a debreceni Csokonai színház vezető rendezője, majd megbízott igazgatója, illetve a Pesti Magyar Színház társulatának tagja - miért váltott kőszínházról bábszínházra. Az ok egyszerű: egyre inkább az új generációk nevelését, igényes szórakoztatását tartja fontosnak. A jövő a gyerekek kezében van, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan nőnek fel, milyen élményeket, inspirációkat szereznek - fogalmazott.

Az új évad előadásait ennek szellemében állították össze, sőt a következő öt év is egy egységes, ám változatos koncepción alapszik majd. Az igazgató elárulta: hat modulra osztják fel az egyes évadokat, ami annyit jelent, hogy hatféle kategóriába, stílusba lehet az előadásokat besorolni. Játszanak egészen kicsi, három éven aluli gyerekeknek, óvodásoknak és iskolásoknak, sőt felnőtteknek is. A bérletes előadások sorában mindig lesz egy archetoposz, mely valamilyen legendán, mitológiai, vagy bibliai történeten, illetve a közös tudatalattiban meglévő mítoszon nyugszik. Szeptemberben ilyen lesz a Benedek Elek gyűjtéséből származó Sómese. Az évad nyitóelőadásának ötlete, még az előző vezetőtől, Horváth Károlytól származik.

A bábszínházban ezentúl minden évben lesz egy vadonatúj mese kategória (idén Jámbor József: A három deviáns című műve, mely a kaposvári Schwajda György drámapályázat díjnyertes alkotása), egy ismert műmese (Fodor Sándor: Csipike az óriás törpe), és egy fizikai színházi, vagyis mozgásszínházi előadás (Peti a képtárban, mely többek között Muszorgszkij, Ravel és Emerson zenéjén alapul). Igyekeznek nemzetközi darabokat is bemutatni, ez a jövő évadban egy japán bunraku bábjáték, a Hétalvó lesz.

Bérleten kívüli előadásokkal is készülnek, melyek egyrészt a három éven aluli gyerekeknek és szüleiknek szólnak. A babusgatóba, vagyis a csecsemőszínházba a mamákat, papákat és babákat egyaránt várják egy közös családi játékra. Ezen kívül a speciális nevelési igényű gyerekeknek, és a fogyatékkal élőknek fejlesztő játszóházat is szerveznek. 2013 elején a Mandulavirág Fogyatékkal Élők Gondozóházával közösen így kerül színre Andersen: A rút kiskacsa című meséje, mely a másságról szól.

A felnőttekre is gondol a társulat: a Hevesi Sándor Színházzal és a Pannon Tükör folyóirattal közösen három előadást terveznek. A felolvasószínházban, az Írországban élő Kabdebó Tamás író "Zrínyi a csáktornyai várban" című drámája, és Péntek Imre költő "Viaszrózsák egy szerelemre" című, József Attilát idéző drámája kerül színre. A lakásszínházban pedig Székely Csaba hagyományőrző komédiáját (Bányavirág) láthatják majd a nézők.

Díszletek az óceánjárón

Az igazgatóváltás ellenére a bábszínház természetesen nagy örömmel tesz eleget az előző vezetés által útnak indított felkéréseknek, vendégszerepléseknek. A társulat két rangos nemzetközi fesztiválon is részt vesz a nyár folyamán. Július 5-én a nagyszebeni nemzetközi bábfesztiválra mennek a Gulliver Lilliputban című Parti Nagy Lajos adaptációval. Július második felében pedig sor kerül a régóta várt Japán utazásra, a János Vitézzel. A díszletek már egy óceánjáró hajón vannak, hiszen több hét, míg a szigetországba érkezik a "szállítmány". A Griff Bábszínház Toyama város meghívására érkezik az ottani, négyévenként megrendezésre kerülő PAT (Performing Arts Toyama) gyermek-mozgásszínházi fesztiválra.

Öt kontinens, huszonöt országa vesz részt a rangos eseményen. Pinczés István elárulta: az eltérő kulturális szokások miatt némiképp módosították az előadást: Kukorica Jancsi nem gyújthatja fel a zsiványok tanyáját, s a darab végén János Vitéz nem csókolhatja szájon Iluskát, Japánban ugyanis egyik jelenet sem való színpadra. A társulat az előadáson túl két workshop-ot is tart. Megmutatják az ottani gyerekeknek, hogy hogyan mozgatják a János Vitéz óriásait és boszorkányait a darabban a színészek.

Az igazgató összegzésképpen elmondta: olyan bábszínházat képzel el, mely egyszerre hagyományőrző, kísérletező és élmény-színház is a kisebb, nagyobb gyerekek, vagy akár a felnőttek számára.