Terhes Barbie-t keres a Göcseji Múzeum

- Érdekes téma ez, nemcsak a sokszínűsége és összetettsége miatt, hanem mert az elmúlt száz, százötven évet vizsgálva egyértelműen látszik, hogy a gyermek fontossága az, ami a leginkább megváltozott. Hogy ennek mi az oka, magam sem tudom pontosan. Biztos, hogy jórészt a média, és a korlátlan fogyasztásra ösztönzés hatása ez, de lehetnek más társadalmi okok is.

A néprajzkutató szerint régen korántsem volt ekkora felhajtás egy-egy gyermek születése körül, mint napjainkban. Évszázadokkal ezelőtt ugyanis nagyon sok újszülött és kisgyermek meghalt; a statisztikákat vizsgálva a megszületetteknek körülbelül fele maradt életben, és élte meg a felnőtt kort. A születendő gyermekek "fontossága" így nem volt olyan nagy, mint most. A szülők nem fordítottak semmilyen komolyabb összeget babakelengyékre, ruhákra, játékokra. Nem az volt a lényeg, hogy a gyerek jól nézzen ki, vagy hogy jól érezze magát a sok holmitól, hanem hogy életben maradjon, és felnőjön.

- Ez nem azt jelenti, hogy mondjuk a 17-18. században nem szerették a gyerekeket, csak a hangsúlyok máshová estek. Az asszonyok sokszor 7-8 gyermeket is szültek, amiből jó, ha egy-kettő életben maradt. Meggyászolták, elsiratták, eltemették őket, de az élet ment tovább, és jött a következő terhesség. Ma átestünk a ló túlsó oldalára; még meg sem fogant a magzat, már terhességi vitaminokat ajánlanak. A hozzáállás terén az egészséges középút szerintem a 19. század végén volt. A 20. század második felétől pedig a folyamatos fogyasztásra buzdítás, a reklámhadjáratok és a sok-sok termék teljesen elüzletiesítette a gyermekvállalást.

Marx Mária úgy véli, hogy a szülőket egyre jobban megbolondítják azzal, hogy már a terhesség alatt miket kell vásárolni és milyen fontos dolgokat kell tenni ahhoz, hogy a születendő gyerek testileg és lelkileg egészséges legyen, és ez még csak a kezdet. Babonák persze mindig is voltak. A tárlat a szülést segítő kövektől kezdve, a tejelválasztást serkentő teákon át azt is igyekszik majd bemutatni, hogy miképp jutottunk el odáig, hogy ma már a magzati korban is ajánlott a zenehallgatás.

- Bár a 20. század közepétől az élet minden területe (legyen szó házasságról, születésről, halálról, vagy bármi másról) a tárgymennyiség irányába mozdul el, azt tapasztalom, hogy a gyermekkorhoz, terhességhez kötődő tárgyakat nagyon nehéz beszerezni. Múlt századiak, vagy századfordulósak még inkább vannak, azonban az elmúlt évtizedekben a fogyasztással együtt a kidobás is nőtt. A gyerekholmik manapság elkopnak, vagy kölcsönadják őket, és mivel már nem divatosak, egyszerűen a kukába kerülnek.

A trendekkel kapcsolatban a néprajzkutató megjegyezte: egy külön kiállítást lehetne rendezni arról, hogy mik voltak az egyes évtizedek kultikus figurái, és ezek milyen tárgyakra kerültek rá. Elég, ha csak a Mickey egérre, Frédi Bénire, vagy a manapság népszerű Hello Kittyre gondolunk.

A Göcseji Múzeum ősszel nyíló tárlata a terhességgel indul, és a csecsemőkor (1 éves korig) jellegzetes tárgyaival zárul. A régebbi korszakoktól haladunk a maiak felé. Ahogy az etnográfus mondta: a múzeumok azt gyűjtik, ami különleges, illetve azt, ami általánosan jellemez egy-egy korszakot, így a korabeli rituálék és a mai szemlélet, a maga furcsaságaival együtt egyaránt megmutatkozik majd a kiválogatott kordokumentumokban. Lesznek például olyan gyermekruhák, amik a felnőttek ruházatát utánozzák, és "szakkönyvek" is, amik segítenek felkészülni a szülésre... vagy a gyerekeknek a testvérvárásra.

Néhány dolog azonban még mindig hiányzik: a Göcseji Múzeum továbbra is gyermekhordozó "kengurut" keres a 80-as évekből (amin még rajta van a kenguru figura), és jó volna, ha valaki ajándékozna nekik egy terhes Barbie babát.