Portréfestmények és családtörténet

19. századi művet restauráltak

A megújult képet, illetve a feleség portréját (melyet korábban már valakik felújíthattak, hiszen jó állapotban van) sajtótájékoztatón mutatta be dr. Kostyál László művészettörténész, az intézmény igazgatóhelyettese (felvételünkön).

De mit keresnek a pest megyei középnemesi család portréi Zalában, s hogy kerültek anno a képek Kehidára? A történet kissé szövevényes, hiszen mint azt a művészettörténész elmondta, tavaly ősszel egy külföldön élő hölgy érdeklődött a műtárgyak iránt. Mint kiderült, ő a Kovásznay-család kései leszármazottja, s információi szerint őse (azaz a portrén látható férfi) az erdélyi Kovászna megyéből települt Pest megyébe. Új lakóhelyén eredményes gazdaságot alakított ki, így jómódra tett szert. Olyannyira, hogy felesége, lánya és önmaga arcképét meg is festette a népszerű művésszel. Kovászanay Mojzes utódai aztán Kehidára költöztek, s természetesen hozták magukkal a családi ereklyéket is.

Kostyál László a frissen restaurált képpel kapcsolatban elmondta: évtizedekig ismeretlen festő ábrázolásaként szerepelt ez a kép a leltárkönyvben. A mostani tisztítás közben azonban gyorsan kiderült, a kép szignált: "Donat academicus vinnensist pinxit 1814". Vagyis a festmény Donát János alkotása. A művész a bécsi akadémián tanult, klasszicista alkotó volt, és fontos szerepet játszott a hazai festészet történetében. Híres portréfestő lett, s többek között Kazinczy Ferenc és Virág Benedek portréját is elkészítette.

A kép hátsó oldalán is látható egy felirat, ami a portrén szereplő férfi kilétéről ad tanúbizonyságot. A kép másolata egyébként a külföldön élő leszármazott tulajdonában van, ám azon nincs szignó. Ehhez hasonlóan a feleség portréján sincs aláírás, ám a festői stílus, keretezés, méret és szimmetrikus beállítás miatt bizonyos, hogy a Kovásznay Mojzes ábrázolás párjáról van szó.

A művészettörténész szerint örömteli, hogy a két képet sikerült azonosítaniuk, hiszen a zalai múzeum így rendelkezik Donát János művekkel. Ezen kívül a helytörténeti kutatások szempontjából sem közömbös az, hogy a 19. században, egy erdélyi származású, középnemesi család utódai költöztek Zalába.

A portrékat június 16-án, a Múzeumok éjszakáján láthatja a közönség a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.

A sajtótájékoztató vendége volt a múzeumot fenntartó Zala Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője, dr. Halász Gabriella is, aki gratulált a közgyűjteménynek a restauráláshoz. Mint fogalmazott: a fenntartóváltás ellenére zökkenőmentesen folyik tovább a szakmai munka a múzeumban, a mostani siker is szép bizonyíték erre. Az intézmény idén több - összesen 170 millió forint értékű - pályázatot nyújtott be különböző szervekhez. Ha a projektek támogatást nyernek, látványraktárral és múzeumpedagógiai foglalkoztatótermekkel bővülhet a múzeum.