Dombormű, konferencia és tárlat Keresztury emlékére

A Mártírok út 2. alatt álló épület előtt Gyutai Csaba polgármester elmondta: az elmúlt hónapokban az irodalmi emlékápolás jegyében több emléktáblát is avatott a város. Nyár elején Pécsi Gabriella költő, néhány hete pedig Utassy József költő tiszteletére emeltek egy-egy domborművet. Mostantól Keresztury Dezső, a zalai polihisztor, akadémikus, költő és néhai miniszter szellemiségét is műalkotás őrzi. A tudós mindvégig hű maradt szülőföldjéhez, és úgy tudott kitekinteni a világba, úgy tudott európai lenni, hogy közben mindvégig regionalista maradt – fogalmazott a polgármester.

Németh János, a költő Dunántúli hexameterek című versciklusát alapul véve készítette el a domborművet, melyet dr. Gyimesi Endre, a Keresztury Dezső Emlékbizottság elnöke avatott fel. Mint mondta, Keresztury sokkal inkább örök kíváncsinak tartotta magát, mint polihisztornak. Ennek a folyamatos kíváncsiságnak a hatására azonban tudományos és művészi módon űzött minden olyan dolgot, ami érdekelte.

A Mártírok úti épület történetével kapcsolatban elhangzott: a költő édesapja, Keresztury József (aki Zalaegerszeg polgármestere is volt) nászajándékba kapta a házat, mely akkor még egy földszintes épület volt. Később emeletes házat épített a telken, melynek felső szintjén lakott a család, az alsóbb helyiségeket pedig bérbe adták különféle üzletek számára.

A dombormű – ahogy az avatáson Németh János fogalmazott – a formák erejével és a terrakotta melegével készült; kúpokból, gömbökből és négyzetekből. Vagyis agyagból, hiszen a cserép, az megmarad: összerakhatjuk belőle a történelmünket – mondta a keramikusművész.

Az emléktábla avatás után (melyen részt vett a költő özvegye, Mara asszony is) a város Dísztermében egy szakmai konferencián is felelevenítették Keresztury Dezső irodalmi munkásságát, neves előadók részvételével. Dr. Szörényi László irodalomtörténész Egry József és Keresztury kapcsolatát, valamit a versekben megjelenő szülőföld és Pannónia szimbólumokat elemezte, Pomogáts Béla irodalomtörténész pedig a tudós Arany Jánoshoz és Berzsenyihez kapcsolódó kutatásairól szólt.

A zalai előadók közül Péntek Imre költő, a Pannon Tükör főszerkesztője Kereszturyról, mint a klasszicitás költőjéről beszélt. Tucsni András dramaturg a költő és a színház kapcsolatát, dr. Cséby Géza irodalomtörténész pedig a szerző és a Balaton kapcsolatát elemezte. Végül Németh János keramikusművész, Keresztury barátja, személyes emlékeit osztotta meg a hallgatósággal.

Féltett kincsek tárlata

Ritkaságnak számító fotográfiákból, festményekből, személyes tárgyakból és más érdekes dokumentumokból áll az a kiállítás, mely Keresztury Dezső életét és munkásságát tárja a látogatók elé. A tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában nyílt meg. Gyutai Csaba polgármester a bemutatott anyag eszmei és történeti értékére utalva elmondta: a városnak a jövőben az lesz a feladata, hogy feldolgozza és rendszerezze Keresztury Dezső hagyatékát, annál is inkább mert a Bartók Béla utcai egykori présházban hihetetlen mennyiségű dokumentum található. Gondozni kell továbbá a város által megvásárolt Mártírok úti volt szülőházat is, aminek valamilyen funkciót is célszerű lenne adni.

A kiállítást dr. Szörényi László irodalomtörténész nyitotta meg. Mint mondta: a tárlat nemcsak fantasztikus gazdagságú, de Keresztury életének főbb állomásain (németországi évek, Eötvös Kollégium igazgatója, miniszter, akadémikus, költő) keresztül bemutatja a magyar történelem zaklatott korszakait is (világháború, kommunizmus). Ami a költészetét illeti: klasszikus szerző volt, akinek verseit illik ismerni. Nem azért mert hasznunk lesz belőle, hanem az emberségünkhöz szükséges. Ideje lenne már, ha néhány költeménye a tankönyvekbe is bekerülne, és munkássága irodalmi kánonná válna.

A kiállítás létrejöttéről és Keresztury Zalaegerszeghez fűződő kapcsolatáról Nyakasné Túri Klára, a Bartók Béla úti Keresztury-ház vezetője osztotta meg személyes emlékeit. Mint fogalmazott, szerencsésnek érzi magát, hiszen tizenöt éven keresztül kísérhette Dezső bácsit hazalátogatásai alkalmával. Keresztury idősebb korában fűzte szorosabbra a kapcsolatot egykori szülővárosával, látogatásai ekkortól váltak sűrűbbé. A tárlaton ezért több az olyan fotó, ami idős korában ábrázolja a tudóst. A bemutatott anyag azonban széles: féletett kincsei, kitüntetései, könyvei, íróasztala és más személyes tárgyai, róla szóló festmények dokumentumok egyaránt láthatók. A hagyaték azonban ennél jóval több, ami még tényleg feldolgozásra vár.

Ezt erősítette meg a tárlatot szervező Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kiss Gábor is. A tárlatnyitó után lapunknak elmondta: a tárlat rendezése közben számos olyan dokumentum és ritkaság került elő a Keresztury-házból, melynek a létezéséről sem tudtak. Ilyen például egy Németországban készült csodás grafika, ami Kereszturyt és feleségét ábrázolja. A készítőnek egyelőre nem sikerült nyomára akadni.