Konferencia a skanzenek környezetvédelmi szerepéről

A Göcseji Falumúzeum munkatársai közül Szigeti Éva, Darázsi Zsolttal, a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány elnökével közösen megtartott előadásában a környezettudatosságra építő múzeumpedagógiai programok tapasztalatairól beszélt. Elhangzott: sok gyerek ezeken a foglalkozásokon találkozott először kemencében sült házikenyérrel, frissen préselt almalével, és aszalt gyümölccsel. Ezek elkészítésében a diákok is részt vettek.

Marx Mária etnográfus izgalmas ellentmondásokra és különbségekre hívta fel a figyelmet dédanyáink háztartása, és napjaink mindennapi élete között. Előadása elején leszögezte: nem célja a múltat aranykorként ábrázolni. Az időt nem tudjuk visszatekerni, s nem élhetünk úgy, mint 19. századi eleink, még akkor sem, ha manapság nagy divatja van a természetközeli, vagy "öko" életformának. A cél az, hogy a fiataloknak bemutassuk a múltat, és megtanítsuk őket a jelenlegi lehetőségeink hatékony felhasználására. Az életmódunk ma már más, mint száz-kétszáz évvel ezelőtt, s ez a változás főleg a munkavégzés és higiénia területén érhető legjobban tetten. Máshogy, más eszközökkel dolgozunk, takarítunk és tisztálkodunk, mint dédanyáink. Más a viszonyunk a piszokhoz, a baktériumokhoz és a tárgyak elhasználódásához, mint egykoron. A múzeum mindezt meg tudja mutatni, a múzeumpedagógiai eszközök segítségével pedig sok mindent ki is lehet próbálni. Hogy ebből mit értenek meg a gyerekek, az viszont elég nagy felelősség. A cél, hogy minél több használható és érdekes ismeretet adjanak át a fiataloknak.

Varjú András műtárgyvédelmi és műszaki osztályvezető a Göcseji Falumúzeum 21. századi lehetőségeiről szólt. Mint mondta: a hagyományos funkciók és alapfeladatok mellett elérkezett az idő, hogy reagáljanak a kor kihívásaira. Szeretnék, ha a jövőben megjelenne az egyes tradicionális szakmákhoz, vagy művészeti ágakhoz kötődő oktatás. Ezen kívül a Zala holtágát kihasználva, egy olyan tanösvényt képzelnek el, mely bemutatná a Göcsejre jellemző növény- és állatvilágot, valamint korabeli falu képét. A Magyar Olajipari Múzeummal közösen pedig sor kerülhet a földhő hasznosítására is.

A program szombaton a hagyományos Göcseji Randevúval folytatódott, melyen több - a tájegységhez tartozó - település mutatkozott be, beköltözve a skanzen portáira.