Archivum
Himnusz-történet a zivataros századokból
Éppen 190 esztendővel ezelőtt, 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt, mely hazánk - alkotmányban is rögzített - hivatalos nemzeti himnusza. A megírástól a törvénybe iktatásig hosszú volt az út. De mit énekeltek eleink a Himnusz előtt? Bármilyen furcsa is, a magyarság nem volt teljesen egységes e tekintetben. A katolikus vidékeken a XVIII. századtól a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga ének volt a jellemző, a reformátusoknál pedig a Tebenned bíztunk, elejétől fogva című zsoltár. A nemzetijelképek.hu portál szerint a két vallásos éneken kívül, a XIX. századtól egyre többször hangzott el a Rákóczi-induló, mint a magyarság egészének és egységének kifejezője, ám ezt a császári hatalom többször betiltotta.
Közakaratból nemzeti jelkép
Hivatalos alkalmakkor ugyanis az osztrák császári himnusz - a Gott erhalte (Joseph Haydn műve) - volt az állami és közösségi ének.
Kölcsey csak 1828-ban jelentette meg először művét, amihez aztán Erkel Ferenc zeneszerző írt zenét 1844-ben, egy pályázati felhívásra. A nyertes művet még abban az évben be is mutatták a budapesti Nemzeti Színházban. Csakhogy eközben megszületett Vörösmarty Szózata is (1836-ban), amit 1843-ban már meg is zenésített Egressy Béni, így a két mű tulajdonképpen versengett egymással a himnuszi rangért.
A nemzeti színházi bemutató után, Kölcsey Himnuszának szövege és zenéje is gyorsan terjedt; a vers és a kotta számos kiadást megért. A közakarat és a közmegegyezés végül himnuszi rangra emelete "A magyar nép zivataros századaiból" alcímet viselő költeményt. Először 1848. augusztus 20-án csendült fel az ének állami ünnepségen. Érdekes, hogy a zene üteme kezdetben gyorsabb, lendületesebb volt, az 1920-as években, a vesztes világháború, és a trianoni békeszerződés hatására vált csak lassúbbá a tempó.
A Himnusz a kommunizmus évtizedei alatt is megmaradt, annak ellenére, hogy Rákosi Mátyás kezdeményezte egy új, szocialista himnusz megírását és bevezetését, ám a tervből végül nem lett semmi. A Himnusz 1989-ben került be a magyar alkotmányba, s ekkortól lett január 22-e a magyar kultúra napja is.
Ezen a ponton akár be is fejezhetnénk a mű történetének felelevenítését, ám 2000-ben heves vita lángolt fel a magyar közéletben amiatt, hogy az Anima Sound System zenekar feldolgozta a Himnuszt, elektronikus zenei környezetbe ágyazva Erkel művét. Több politikai szervezet tiltakozott, botrányosnak ítélve a feldolgozást, míg a zenészek kitartottak amellett, hogy a nemzeti identitástudat ezredvégi megnyilvánulását, és a világzene térhódítását jelenti ez az átirat. És nyilván, nem ünnepi alkalmakra szánták az alkotást.
Érdemes azon is elgondolkodni, hogy mi lett a középkorban oly népszerű himnuszköltészettel manapság. Születnek e kortárs himnuszok? Péntek Imre József Attila-díjas költő, a Pannon Tükör főszerkesztője érdeklődésünkre elmondta: tény, hogy a klasszikus értelemben vett himnusz műfaj nem túl gyakori mostanában az irodalomban. Azonban a fohász, az imádság, a hazáért való aggódás, illetve az az átfogó, patetikus nemzet- és történelemkép, melyet Kölcsey Himnusza sugall, létezik. Csupán részletekben jelenik meg. Úgy is mondhatjuk, hogy mozaikokra bomlott a valaha egységes szerkezet. Ám a tartalom, és a himnuszokra jellemző érzelmi töltet jó néhány versben felfedezhető.
MEGOSZTÁS
-
rövidhírek
Baleset történt Nagykapornaknál, a 76-os útonSzarvassal ütközött két autó ZalaegerszegnélA kiszáradt karácsonyfa veszélyeire figyelmeztet a katasztrófavédelemFelhívás zalaegerszegi és zalai képző- és fotóművészek, designerek részéreTudatosan a pénzügyekben - Háztartási költségvetésZalaegerszegi fotósok a Nemzetközti Magyar Fotószalon szombathelyi tárlatánFényes égi jelenség január 3-án: közel került a Vénusz a HoldhozA lakosság segítségét kérik a zalai rendőrökHanga a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház idei első újszülöttjeVonat elé hajtott egy autó Zalaegerszegen, az Október 6. térnél -
rovatunk hírei
Iskolatörténeti kiállítás az AdybanMegnyílt az Egerszegi Advent, felkapcsolták a fényeketFragments a Gönczi GalériábanMegújult a Keresztury HázKARNER 70Pálosok - rendtörténeti kiállításAttila örökösei: a hunoktól az Árpád-házigVadpörkölt és Borfesztivál-Jótékonysági főzésFelavatták Szabolcs Péter Diana című szobrátGébArt: Lehota M. János válogatása top 10
Egy korszak vége: megszűnt a Betti cukrászdaJól sikerült jubileumi évet zárt a BogáncsFényes égi jelenség január 3-án: közel került a Vénusz a HoldhozÚj gyalogosátkelő és buszmegálló a Baross ligetnélA lakosság segítségét kérik a zalai rendőrökSzarvassal ütközött két autó ZalaegerszegnélBaleset történt Nagykapornaknál, a 76-os úton2025 a felismerések és a szárnyalás éve leszA szezon legjobb forralt borát ismét a Violkonyha készítetteBalaicz Zoltán: Folytatódik Zalaegerszeg dinamikus fejlődése