2024.11.29., péntek - TaksonyZalaegerszeg időjárása

Archivum

Feliratost nézni kényelmetlen?

2010. augusztus 24. kedd, 11:51
Címkék:

Kell magyar hang, vagy jó az eredeti nyelv is? Beüljünk feliratos filmre, vagy csak a szinkronizált mozi élvezhető? Gyakran megy a dilemmázás a mozipénztár előtt; van aki még a párjával is összevész, mert „ki akar két órát végigolvasni”. Sokaknak macera a felirat: túl gyors, elcsúszik a szöveg, s nem lehet egyszerre a kiírásra meg a cselekményre is figyelni. 

A fiataloknak a magyar hang jön be

Mi ez, a funkcionális analfabetizmus megtestesülése, vagy ragaszkodás a világhírű magyar szinkronhoz és az anyanyelvhez? Egyáltalán, tényleg olyan jó még a magyar szinkron? Van, akik szerint nem. Sőt, az elmúlt hónapokban számos fórumon az is felmerült, hogy a tévécsatornák a jövőben a sorozatok, filmek jó részét csak feliratos változatban vetítenék. Van erre bőven európai példa. A filmőrültek egyik fele kifejezetten örülne egy ilyen döntésnek, mert az eredeti nyelven vetített filmek segítenek a nyelvtanulásban, s megismerhetjük az adott színész igazi kvalitásait, más nemzetek dialektusait, kultúráját.

 

zeg52.jpg

Míg a két tábor vitázik, addig a magyar szinkron idén éppen 75 éves. 1935-ben a Magyar Filmiroda műtermében készítették el az első magyar szinkronizált filmet. A „Négy és fél muskétás”-t német nyelvről ültették át magyarra. A szinkron a szocializmus évtizedei alatt vált igazi nagy iparággá. Persze egyeduralkodóvá, hiszen nem voltak piaci alapon működő független stúdiók. Állandó szinkrontársulat viszont igen. Azóta sok minden megváltozott. Például a moziban választhatunk, otthon meg gombnyomásra eldönthetjük, mi a jó nekünk.

 

„Mindkét tábornak vannak fanatikusai. De egyik csoport véleménye mellett sem lehet igazán állást foglalni” – mondja kérdésünkre Drávecz Szabolcs, az Art Mozi vezetője. Az egykori Ady mozi közönsége vegyes: van, aki kevesli, mások viszont sokallják a feliratos filmeket. Véleményüknek páran hangot is adtak a közelmúltban a bejárat mellé kihelyezett üzenőfalon.

„A mozik nem választhatnak, hogy egy-egy film esetében a feliratos vagy a szinkronizált változatból rendelhetnek-e. Ahogy kijön a kópia, úgy kapjuk a filmet. Bár, néhány nagyvárosi moziban már van arra lehetőség, hogy mindkét variációt műsorra tűzzék” – mondja az igazgató. A zalaegerszegi közönségre leginkább az jellemző, hogy a művészfilmek rajongóit nem zavarja a felirat, sőt ők kifejezetten szeretik eredetiben nézni a filmeket.

A fiatalabb korosztályok, illetve akik a nagyobb hollywoodi produkciókat keresik, kényelmesebbek. Ők inkább a szinkronizált filmekre ülnek be. Úgy érzik, így jobban tudják követni a cselekményt. A mozi vezetője szerint, ha egy film anyanyelvünkön szólal meg, jobban bele tudjuk élni magunkat a történetbe, ettől függetlenül mindig voltak és lesznek olyan művek is, amiket érdemes eredeti nyelven megnézni.

„A magyar szinkron világszínvonalú. A színészek hangjukkal sokat hozzá tudnak tenni a produkciókhoz, bár kétségtelenül igaz, hogy az utóbbi években romlott a hazai szinkron minősége” – válaszolja érdeklődésünkre Besenczi Árpád. A Hevesi Sándor Színház igazgatóját, mint aktív szinkronszínészt kérdeztük. Bár, ahogy mondja, neki nem ez a legfőbb kereseti forrása, ezért ő csak egy színész, aki sok más munka mellett szinkronizál is néha.

Hangját az utóbbi időben főleg a Lost, a Született feleségek és Yorkshire-i szívügyek sorozatokban hallhatta a közönség. Szerinte jó, ha egy filmet magyarul nézünk, bár a feliratos produkciókkal sincs probléma, ez utóbbi a nyelvtanulásban rengeteget tud segíteni. Annak viszont sokan nem örülnének, ha kedvenc sorozatukat nem a megszokott magyar hangokkal nézhetnék esténként. A színész-igazgató azonban ennek egyelőre nem érzi veszélyét.

Sokkal nagyobb problémának látja, ami az előző időszakban történt, vagyis hogy a sok kis szinkronstúdió, és a rengeteg külföldi sorozat miatt valóban felmerültek minőségi aggályok.

„Magyarországon jelenleg 15–20 magánstúdió működik, s náluk sok esetben a mennyiség és nem a minőség a fokmérő. Előfordul, hogy egy éjszaka alatt három filmet is szinkronizálnak, és sajnos nem a színészi munka számít.” Besenczi Árpád azonban bizakodó, sőt lát javulást is. Annál is inkább, mert az igazán jó szinkronszínészek még mindig a jó színészek közül kerülnek ki. A velük készült alkotások esetében pedig van mire büszkének lennünk.

Filmnézés előtt tehát inkább tájékozódjunk, és ne az alapján döntsünk, hogy feliratos vagy szinkronizált-e a film. Inkább a minőséget válasszuk. Kényelmünket meg bízzuk a megfelelő ülőalkalmatosságra.

MEGOSZTÁS

HETI TÉMA
Lapcsalád (pdf-tár)
Zalaegerszeg
Zalai Napló
Hévíz Keszthely
CÉGBOX
HÍRLEVÉL

Leiratkozás hírlevelünkről

CÍMKÉK