Bukta Imre kiállítása a zsinagógában

A hagyományos protokolltól mentes tárlatnyitón drMáriás festőművész, zenész (a Tudósok együttes frontembere) mondott volna köszöntőt, ám végül mégsem tudott Zalaegerszegre utazni, így Balogh Tamás színművész tolmácsolta gondolatait. Mint Bukta Imréről, és műveiről írta: minden kornak vannak látnokai, akik láttatnak, és tudomásunkra hoznak dolgokat. Bukta olyan művész, aki az igazat mutatja fel rólunk, így képeit csak az érti, aki szívvel, mégpedig tiszta szívvel nézi azokat. Alapvető kérdéseket mozgat meg, melyek adott esetben a politikusokat is kenyértörésre késztetik. "Vihart kelt, mert a lényegről szól: arról, hogy hiszünk-e az igazságban, mely a szépséget, a hibát, a rombolást és építést egyaránt magába foglalja" - fogalmazott. Aki rendületlenül hisz ebben az igazságban, és annak felvállalásában, az rendkívüli emberré válik, és többet kap a szentlélekből.

Bukta művészete ilyen: a szentlélek egyedülálló és kitörölhetetlen megnyilvánulása. Persze igazat mondani nem hálás dolog, sőt olykor veszélyes is; könnyen keresztet szül. drMáriás utalt a festőművész közelmúltban véget ért, Műcsarnokbéli kiállítására is, amin sokan felháborodtak, mások viszont örültek, hogy egy különös és senkivel össze nem hasonlítható alkotó munkásságáról kaphatnak átfogó képet.

A zalaegerszegi kiállítás a Völgyi-Skonda házaspár kortárs gyűjteményében helyet kapó festményeit vonultja fel. Az olajképek zöme az elmúlt tíz évben készült. Bukta Imre Mezőszemerén született, és tavaly ünnepelte 60. születésnapját, ennek apropóján nyílt ősszel egész munkásságát bemutató tárlat a Műcsarnokban.

1975-ben teremtette meg a sajátos, úgynevezett mezőgazdasági művészetét, hiszen a falusi világ, az állami gazdaságok légköre nem áll távol tőle. Annál is inkább, mert miközben rajziskolába járt, egy állami gazdaságban dolgozott. Később megismerkedett a Vajda Lajos Stúdió művészeivel, diplomát szerzett Pécsett, majd habilitált a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Az elmúlt évtizedekben az ország több művésztelepén is megfordult, a hetvenes évek végén Zalaegerszegen is járt.

Műveit szemlélve első látásra sokan talán a szocialista realizmus téeszeket, mezőgazdasági munkásokat bemutató, és felmagasztaló festményeire asszociálnak, ám ne hagyjuk magunkat megtéveszteni. Művészete ugyanis többek között a posztavantgarde mozgalmakból merítkezik, a falusi lét egyes pillanatait pedig bőséges iróniával tárja elénk. Vagyis az elvtársi megrendelésekre festő szocialista realista alkotókkal ellentétben ő nem akar tökéletes hősöket formálni a falusi emberekből, "agrárprolikból", munkásokból.

Bukta mivel jól ismeri, és érti e világot, az igazat festi; melyben az esetlenségnek, a pusztulásnak, a drámának és a túlzásoknak egyaránt helye van. Persze reagál a 21. századra is, így kerülhet vászonra például a baromfitelepen terjedő madárinfluenza.

A kiállítás szeptemberig látogatható a Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben.