Újabb fejezet az egerszegi várkutatásban

A próbakutatás földmunkáit a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ munkatársai végezték. Eke István régész, az előzetes régészeti dokumentáció szakmai felelősének vezetésével első lépésként elkészítették a terület geofizikai felmérését, majd a földkiemelést követően három kutatóárkot rajzoltak meg.

Kiss Péter: "ahogy számítottunk rá, a várárok is előkerült"

Kiss Péter régész, a próbaásatás vezetője ott jártunkkor elmondta: a kutatóárkok kijelölésének az a célja, hogy megállapítsák a leletek vertikális és horizontális kiterjedését. Vagyis, hogy mekkora területről és milyen mélységből kerülnek majd elő a leletanyagok. A szakembereknek részben könnyű dolguk volt, hiszen a török kori végvárról már számos ismeret áll rendelkezésre, így az is tudható, hogy a múzeum melletti terület Batthyány utcai részén várfal és várárok húzódott. Ez utóbbi, illetve a vár keleti falát jelző kettős cölöpsor már az első napon elő is bukkant – a várakozásoknak megfelelően.

Kiss Péter hozzátette: a várárokból meglehetősen nagy mennyiségű, kora újkori kerámialelet, kerámiatöredék is előkerült. Ez arra utal, hogy a vár megszűnését követően feltöltötték a várárkot, s a szemetet hordták ide elődeink. Ennek maradványait találták meg most a régészek. A Forster Központ által felkért régész érdekességképpen azt is megjegyezte, hogy a terepszint máig őrzi a néhai vár frontvonalát. Az "akcióterület" nyugati része ugyanis most is magasabban van körülbelül másfél méterrel a keletinél. Hiába történt az azóta eltelt évszázadokban ráépítés, ezt a különbséget nem tudták áthidalni.

A Forster Központ a próbafeltárást cikkünk megjelenésével egy időben fejezi be, mely – ahogy számítottak rá – pozitív eredménnyel zárult. Az ilyenkor szükséges hivatalos dokumentációk elkészülte után a terület teljes feltárását a Göcseji Múzeum munkatársai végzik majd el.

Dr. Vándor László szerint újdonság lenne, ha kiderülne hol állt a belső vár

Lapunk megkereste dr. Vándor László régészt, aki szakértőként részt vett a mostani próbafeltáráson. A Göcseji Múzeum nyugalmazott igazgatója a helyszínen kérésünkre összefoglalta, hogy milyen kutatómunkák zajlottak az elmúlt évtizedekben a végvár területén. Mint mondta: a zalaegerszegi várat a 18. század első éveiben bontották el. Hosszú ideig csak két korai metszett adott támpontot a vár szerkezetével kapcsolatban. Az 1640-es évekre datálható Ledentu-rajz (mely számos helytörténeti kiadványban is megjelent már) a kétosztatú várost ábrázolja. A másik az úgynevezett Holst-féle metszet, ami 1665-ben készült, és tulajdonképpen nem más, mint egy helyreállítási alaprajz, hiszen 1664-ben támadás érte a várat. A későbbi vizsgálatokhoz e két rajz volt a kiindulási pont.

A Ledentu-féle metszet

Tudományos kutatást először a Göcseji Múzeum néhai igazgatója, Szentmihályi Imre kezdeményezett. Az ötvenes évek közepén a Sütő utcában talált egy cölöpsort, 1956-ban pedig megszervezte, hogy dr. Sági Károly régész, a keszthelyi múzeum akkori igazgatója a régi vármegyeháza (vagyis a törvényszék) épülete előtt megnyisson egy kisebb szelvényt. Ez a kutatás megerősítette, hogy valóban itt állt a régi vár, készült egy metszet is a várárokról, de ennél több nem történt.

A '70-es években aztán folyt egy nagy csatornázási munka a Várkörben, amikor is a múzeum épülete mellől téglafalak kerültek elő: a korabeli ábrázolások alapján ezt a kaputoronyként azonosították. A nagy áttörés a kilencvenes évek végén, 2000-es évek elején történt, amikor a Batthyány- és a Budai Nagy Antal utcában zajlottak építési munkálatok. A két utca találkozásánál lévő sarokház átépítésekor előkerült a vár kör alakú, észak-keleti sarokbástyája, ami azonos a korabeli leírásokban szereplő "Porkoláb" nevű bástyával. Ekkor nyert bizonyítást az is, hogy a vár kétsoros palánkszerkezetű volt, döngölt palánkrésszel. Az előbukkant bástya helyzetéből és a régi dokumentumokból pedig azt is ki tudták következtetni, hogy merre húzódtak a várfalak. Ekkor fa-kormeghatározást is végeztek a leleten, aminek az eredménye 1609-re (plusz-mínusz öt év) tette a keletkezési időt.

A cölöplyukak jelzik az egykori fal helyét

Néhány évvel ezelőtt, a piacrekonstrukcióhoz kötődő megelőző feltárások hoztak újabb eredményt: a szakemberek ugyanis megtalálták a Porkoláb-bástyával éppen átellenben lévő bástyát is. Ez az épületelem is szerepel a már említett két korabeli ábrázoláson.

Vándor László szerint egy nyitott kérdés van még: hogy hol volt a belső vár? Az eddigi feltárásokból, és a Ledentu-rajzból is tudható, hogy a vár szerkezete kettős volt. Vagyis volt egy kisebb,- belső vár is, ami a korabeli püspöki rezidencia körül alakult ki. Később e köré építették fel a külső várat. Ez utóbbiról vannak bővebb ismereteink. Hogy a belső vár pontosan hogyan és hol helyezkedett el, nem tudjuk. Az is érdekes, hogy ez a kisebb vár már nem szerepel az 1665-ös Holst-féle metszeten. Elképzelhető, hogy elpusztult, vagy megrongálódott és nem tartották szükségesnek az újjáépítését.

A bőséges kerámiatöredék amiatt van, mert a vár megszűnése után feltöltötték az árkot

A volt igazgató a Mindszenty-központhoz kötődő feltárástól sok újdonságot nem vár, maximum az eddigi ismeretek megerősítését, a vár szerkezetének pontosítását eredményezheti a kutatás. Mint mondta, egy esetben lehet újabb eredmény: ha sikerülne megtalálni annak a 16-17. századi házsornak a maradványait, amik a falon belül húzódtak (a feltételezések szerint az elbontásra kerülő Gól-kocsma vonalán). Ez újabb tudományos ismeretekkel bővíthetné mindazt, amit ma a várról és a korabeli városról tudunk.

(A várral kapcsolatban 2010-ben jelent meg egy átfogó munka a Zalaegerszegi Füzetek könyvsorozat részeként, melyet Végh Ferenc történész írt Egerszeg végvár és város a 17. században címmel.)