Változó húsvéti szokások

A népszokások közül ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.

Húsvét hétfőhöz is sok népszokás tartozott, ilyen például a locsolkodás és a hímes tojás ajándékozása. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig.

A szokások napjainkban sokat változtak, modernizálódtak. Egyre nagyobb hangsúly van a húsvéti dekorációkon, amikkel már gyakran hetekkel húsvétvasárnap előtt feldíszítik a lakásokat. A népies motívumok mellett már vidám grafikai megoldások is vannak a tojások festésére, díszítésére.

A böjti szabályok is sokat enyhültek, és a locsolkodás hagyománya is kezd veszíteni az erejéből, főleg a városokban. Ami viszont még mindig nagy népszerűségnek örvend a szokások közül, az a sonka, tojás és kalács közös elfogyasztása húsvét vasárnapján.

(Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9t)

Minden Kedves Olvasónknak Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánunk!