Tél vagy tavasz jön?

 Mit mond a néphagyomány? 

- Január 22-éről, Vince napjáról úgy tartja a mondás: "Ha megcsordul Ince, tele lesz a pince", illetve "Ha fénylik a Vince, telik a pince", azaz jó szüret és bortermés várható, ha esik ezen a napon. Ha szépen fénylik Vince, tele lesz borral a pince- így is hangzott a rigmus. Többen úgy tartották: a kevés felolvadt hó is jó termést ígér ilyenkor. A fagyos idő sok esőt hoz –vélekedtek mások e naphoz kapcsolódva. E nap a szőlősgazdák számára nagyon fontos volt. A Balaton környékén jelképesen meg szokták metszeni a szőlőt a metszőkésükkel, metszőollójukkal. A gazdák a szőlővessző hajtatást is e napra időzítették. A szőlő kirügyezéséből pedig a termés nagyságára következtettek. A János napi templomban megszentelt bort Dörgicsén kivitték a szőlőbe, a táblát körbejárták, és szentelt borral meglocsolták, hogy a kártevőket elűzzék. Január 25. "Pálfordulás - télfordulás". Pál napjához kötötték ugyanis, hogy megfordítja az időjárást.

- Gyertyaszentelő Boldogasszony napja is érdekes...

- Február másodikán a katolikus templomokban gyertyát szentelnek. A népi vallásosság e szentelménye sok helyen máig nagy becsben van. A súlyos betegek kezelésére, az utolsó kenet pap által történő föladására, a haldoklók kezébe rakására is használatos volt az égi fényt, Krisztus világosságát jelképező gyertya, amit villámlás, vihar, jégeső elűzésére is erős hittel használtak. Vannak helyek, ahol a karácsonyfát is csak ilyenkor szedték le. E nap időjárás és termékenység jóslásra is szolgált. A barlangjából előbújó, vagy abban bennmaradó medve is fontos és hiteles jövendölőnek számított. Ha kisüt a nap és a medve meglátja az árnyékát, akkor a hiedelem szerint a mackó visszabújik a barlangjába, mivel még negyven napig zimankó következik. Ha e napon jó idő van, akkor későn érkezik a tavasz. A Mura-vidéken pedig azt tartották, ha gyertyaszentelőkor esik a hó, fúj a szél, akkor már nem tart sokáig a tél.

- Milyen névnapokhoz, miféle hiedelem köthető?

- Dorottya, Bálint, Zsuzsanna, Mátyás napjához is köthető néhány érdekesség. "Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja", azaz ha február 6-án fagyott, akkor a február 16-ai Julianna napjára megenyhül az idő. Bálint napjának, február 14-ének a magyar néphagyományban eredetileg nem volt köze a szerelmesekhez. E dátum inkább a kotlóstyúkok sikeres ültetéséhez kötődött, illetve, ha hideg és száraz volt az időjárás e napon, akkor jó termésre számíthattak a szántóföldön és a kertben is. Ha a facsemetéket e napon ültették el, akkor azok, hamarabb megerősödtek és könnyebben gyökeret vertek. A Balaton környékén a madarak és a tolvajok távol tartására a szőlőbirtok négy sarkán meg szokták metszeni a tőkéket ehhez a naphoz kapcsolódóan.

A pacsirtalesés divatja Zsuzsanna napjához köthető. Ha a madár alacsonyan repült, akkor még sokáig tartósan hideg idő volt várható, ha viszont magasan szállt, akkor hamarosan megérkezett a várva várt jó idő. Mátyás napján, február 24-én úgy tartották: "ha jeget talál, töri, ha nem talál, csinál". A népi megfigyelés szerint, a tél végén, Mátyás és Gergely napján többször volt rossz idő, mint jó, ezért terjedt el egyes helyeken a gúnyos mondóka: "Mátyás, Gergely, két rossz ember!" Ha ezen a napon hideg volt, akkor azt mondták: jó lesz a termés; ha szeles idő volt, akkor pedig azt beszélték: kevés tojásra számíthatnak.