Sétálóutcát szeretnének

Április közepéig elkészül a tanulmányterv

A közelmúltban megvalósult a Göcseji út - Mártírok útja-Köztársaság úti csomópont korszerűsítése, mely a Rákóczi úttal párhuzamos, nagy forgalmat lebonyolító kelet-nyugat irányú közlekedési tengely. A város-rehabilitációs program második ütemében épül majd a tehermentesítő út a Kiskondás étteremig, és ekkor szeretnék megvalósítani a Kazinczy tér átépítését is. De térjünk vissza a Kossuth Lajos utcára, amely kétségtelenül esztétikusabb és élhetőbb, is mint évekkel ezelőtt. Azonban a jelenlegi állapotnak a problémája, hogy az útvonalon a behajtási korlátozások és sebességcsökkentés ellenére még mindig nagy a gépjárműforgalom. (Gondoljunk csak arra, hogy milyen nehezen vergődik át esetenként a mentő, a Kossuth utca egyes szakaszán.)

Éppen ezért az önkormányzat célja, a belvárosban a gyalogos és kerékpáros közlekedés biztonságosabbá tétele és egy gyalogosközpontú közlekedési koncepció megvalósítása. 2005-ben már készült egy megvalósíthatósági tanulmány, melynek során közvélemény kutatást is végeztek, eszerint a megkérdezettek 63 százaléka támogatta a gépjárműforgalom teljes kitiltását. A jelenlegi elképzelésben szerepel, a helyi autóbuszok útvonalának optimális áthelyezése és a közúti forgalom számára torlódásmentes útvonal biztosítása és a közúti forgalom kitiltása a Kossuth utcáról, a Kazinczy tér és Petőfi utca közötti szakaszon. A budapesti Pro Urbe Kft, a tervek szerint április közepéig elkészíti a megvalósíthatósági tanulmányt (a cég nem ismeretlen Zalaegerszegen, már tíz évvel ezelőtt már foglalkoztak a város közlekedési rendszerével.)

Amikor legutóbb a város közgyűlése tárgyalt a közlekedési rendszer komplett átalakításának a lehetőségéről elhangzott, lassan harminc éve van e téma napirenden Zalaegerszegen, több nekirugaszkodás is történt, hogy a város útszerkezetéből adódó nehézségek hogyan hidalhatók át. Csupán részmegoldások születtek. Doszpoth Attila alpolgármester például arról beszélt, hogy valaqmikor 450 autóbusz ment keresztül a Kossuth utcán, ebből 150-et sikerült átirányítani a Mártírok útjára. A tehermentesítés megvalósítása, annak ütemezése nagyon fontos, és most már nem a "fiókoknak" kell tervezni - fogalmazott az alpolgármester.

Dékány Endre arra emlékezett, hogy már 1998-ban rácsodálkoztak azokra a tervekre, melyek a rendszerváltás utáni első években születettek és azt a célt szolgálták, hogy Zalaegerszeg belvárosát elkerülje az autóforgalom. A fő irányok húsz év múltán is visszaköszönnek. A 90-es évek elején már felmerült a Béke liget átvágása, a közlekedést segítendő, de az akkori közgyűlés ezt megakadályozta. "Magyarország szinte összes nagyvárosa megoldotta már, hogy a belvárosában egy forgalommentes központ kialakulhasson. Amellett, hogy Zalaegerszegnek sajátos a városszerkezete, a szűk utcáival, valóban nehéz dolgunk van, de tovább kell lépni" - mutatott rá a képviselő.

2000-ben Zalaegerszegen körülbelül 16 ezer gépjárművet regisztráltak, 2010-ben már 29 ezret. Ebből 7-8 ezres forgalom van az elkerülő utakon. Ha ez a forgalom most a városban jelentkezne, nagy baj lenne - mutatott rá Tombi Lajos, az előző ciklus alpolgármestere, jelenleg önkormányzati képviselő. Hozzátette: a vasútáthelyezés, az északi belső elkerülő és a Kazinczy tér átalakítása tudja megoldani a Kossuth utca részbeni, forgalom mentesítését. Dr. Kocsis Gyula szerint a város lakossága már régóta várja, hogy egy élhetőbb belvárosa legyen a zalai megyeszékhelynek. Az elképzelést üdvözli, de mint a képviselő fogalmazott, késedelmesnek tartja. Nagyon apró lépésekben történne a változás, kétévenként valósulna meg egy-egy rész. Szerinte a zalaegerszegiek nem tudnak ennyit várni.

Gyutai Csaba polgármester is gyorsítani szeretné a tempót, hogy a szükséges beavatkozások minél előbb elkészüljenek. Az egyik legnagyobb beavatkozással - a Mártírok u.-Göcseji úti csomópont átépítésével - végeztek, most a folyamatot tovább kell vinni és a problémákat, minél előbb megoldani.

Hogy ebben a témában mit jelent a gyorsaság, az elsősorban pénz kérdése. Elhangzott: 1978-ban épült meg a volt Zalahúsig a Kanizsai útnak a szakasza, utána 22 évig nem történt semmi. 1998-2010-ig Zalaegerszegen a város 10-12 milliárd forintot költött az útra, főleg az elkerülő utakra: északi elkerülő, pózvai, ságodi elkerülők, körforgalmi csomópontok tartoznak ide. A közlekedési rendszer átalakításához 2-3 milliárd forintra lenne szükség. Ezt a pénzt Zalaegerszeg egymaga nem tudja egyszerre előteremteni, és ez nem is csak a város feladata. De bíznak abban, hogy pár százmilliót elő tudnak teremteni, mert a város jövője függ attól, hogy rend legyen a belvárosban.