Palota a királyi városban

Zalavári ásatások: Karoling-kori épület maradványait tárták fel

– Húsz éve tart már az ásatás, így kimondottan ez évi szenzációról nem beszélhetünk, hiszen a feltárt leletek egymásra épülnek – vette át a szót Szőke Béla Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének főmunkatársa, aki Ritoók Ágnessel irányítja a munkálatokat. – Már 2010-ben megtaláltuk a palota egy kisebb részét, s ahogy haladtunk előre évről évre, úgy formálódott ki a kőépület alakja, melynek most már három falát ismerjük, amiből a negyedik oldala is kikövetkeztethető.

Európai szemmel is jelentős feltárás ez, mivel ilyen jó állapotban, teljes alaprajzzal feltárt palota csak Paderbornban található, amit Nagy Károly építtetett a 780-as években. A zalavári palotát száz évvel később kizárásos alapon Karintiai Arnulf keleti frank király és császár építtette, tudtuk meg.

– A Karoling-birodalom legkeletibb tartománya volt Pannónia, melynek központja Mosaburg (Zalavár) volt. A palotát azért építették, hogy a királynak és más rangos személyiségnek megfelelő színvonalú szállást biztosítsanak. Arnulf király a 880 és 890 között sokat tartózkodott itt, ezt bizonyítják adománylevelei, melyek fennmaradtak. Ezekben jól olvasható a dátum és a helyszín. Ebből a szempontból nagyon jelentős, hogy az egyik oklevélben Mosaburg, mint regia civitas, vagyis királyi város van feltüntetve. A Karoling-kori palota régészeti feltárása ezt az írásos tényt támasztja alá.

Az alapterülete meghaladta a 15x8 métert, az alapfalak mérete arra enged következtetni, hogy egyszintes épület volt. A palota azonban nem sokáig állhatott. Arnulf király megállapodást kötött a magyarokkal, hogy ameddig él, az ő uradalmi területét nem bántják. 899-ben meghal, ami után a magyarok megszállják Pannónia nagy részét. Mosaburg vélhetően csak tizedik század elején esik el. Több olyan sírt is feltártak, ahol az áldozatok gerincében magyar nyilak állnak ki. Ezek már Árpád-kori leletek, ahogy a megtalált pipák és egy dobókocka.

Szőke Béla Miklós kérdésre válaszolva elmondta, a Nemzeti Múzeumban jövő márciusban nyílik az a kiállítás, ahol a Zalaváron feltárt Karoling- és honfoglalás kori leleteket először tekintheti meg a nagyközönség. Emellett készítenek egy kiadványt, mely történetileg és régészetileg is bemutatja az ásatás eredményeit és jelentőségét. Arra a kérdésre, hogy helyben mindebből látható lesz-e valami, a következőt válaszolta: számítanak a megye segítségére annak érdekében, hogy az itt feltárt valamennyi építészeti érték látható legyen a nagyközönség számára, ahogy Hadrianus templomának maradványai. 2019 a Szent Adorján bencés monostor alapításának ezeréves évfordulója, jó lenne addigra a már feltárt, de betemetett fatemplomot és kolostort is bemutathatóvá tenni. A zalavári történeti-régészeti park jelentősége igen nagy, messzire viheti a megye és az ország hírnevét.