"Összetartozunk, egy a nyelvünk, kultúránk”

Tófeji falunap erdélyi barátokkal

Horváth Zoltán, Tófej polgármestere köszöntötte elsőként az ünnepélyes megnyitóra egybegyűlteket, kiemelve mások mellett a közel harmincfős erdélyi küldöttséget. A tavaly létrejött testvértelepülési kapcsolatról azt mondta, morzsából rakják össze a kenyeret a szépen fejlődő együttműködésben morzsából, melyben fontos szerepet játszik az emberi kapcsolatok kialakítása is. Erdélyi birkózók és a tófeji labdarúgók már megtalálták egymást, falunapon pedig a két település futballcsapata játszik barátságos mérkőzést.

Varga József, Gyulakuta polgármestere szintén felidézte, hogy először egy évvel ezelőtt találkoztak Tófejen, ismerkedtek a faluval, a lakosokkal, a civil közösségekkel. Azóta több kellemes ünnepnapot is eltöltöttek együtt. Egyelőre a sportra koncentrálódik kapcsolatuk, amit a tanügy (az oktatás), a kultúra területére is szeretnének kiterjeszteni.

– Mindnyájan magyarok vagyunk, de sajnos a régi Nagy Magyarország már nem az, aminek lennie kellene – folytatta beszédét. – Ezért vagyunk két különálló pontban, mi az anyaország területéről leszakadva, de úgy érezzük, mégis összeköt bennünket közös történelmünk, páratlan kultúránk és közös magyar nyelvünk. A világnak tudnia kell, hogy nemcsak a mai Magyarország területén élnek magyarok, hanem léteznek nagy magyar szívek máshol is, így Erdélyben, Székelyföldön, Marosszéken és Gyulakután – hangsúlyozta.

Varga József végül köszönetet mondott a testvértelepülési kapcsolatért, a feléjük nyújtott kezekért, a barátságért. Mint fogalmazott, nagy szükségük van minderre, mert ma Romániában nehéz magyarnak, székelynek lenni. Tudniuk kell, hogy létezik egy nagy magyar egységes keresztény nemzet, ami élteti és továbbviszi őket, mert így lesz Székelyföldön és Erdélyben is minden a legnagyobb rendben. Ők azt ígérhetik, továbbra is hősiesen őrzik az ezeréves határt.

Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő a falunapok céljai között a magyar identitástudat és hagyományok megerősítését, megőrzését emelte ki. Mint mondta, munkával terhelt hétköznapok mellett szükség van ünnepnapokra is annak érdekében, hogy a továbbélésért küzdő kis zalai falvak megtarthassák lakóikat, az emberek érezzék, érdemes itt élniük, e közösséghez tartozniuk. A tófeji falunap is egy ilyen ünnep, mely alkalmat ad a jóízű beszélgetésekre, a régi idők, történelmi emlékek és hagyományok felidézésére, a fiatalokkal való megismertetésére, a szabadidő közös és kellemes eltöltésére.

Az ünnepi köszöntőket szentmise követte. Bognár István plébános arra hívta fel hívek figyelmét, hogy csak a szabad ember szemében találjuk meg a tüzet, és csak a szabadság az, ami képessé teszi az embert, hogy a tüzet továbbvigye. Arra intett, amíg nem tudunk döntést hozni, és döntéseinkért felelősséget vállalni, addig nem növünk fel, és nem leszünk szabadok.

Szentmise után pályára lépett a két futballcsapat. A kezdőrúgást a polgármesterek végezték el. Nagy érdeklődés kísérte mérkőzés a gyulakutaiak győzelmével ért véget.

Horváth Zoltán polgármester a közelmúltbeli fejlesztésekről érdeklődésünkre elmondta, létesítettek két játszóteret a sportpályán valamint a régi óvoda udvarán, emellett felújították a ravatalozót és a temető kerítését. Öt önkormányzattal közös pályázatban a közterületek karbantartásához szükséges gépeket, berendezéseket szereztek be. Az iskola működtetését, amit magára vállalt az önkormányzat, zavartalanul biztosítják. Örömét fejezte ki a testvértelepülési megállapodással kapcsolatban, mellyel a nemzeti összetartozást kívánják erősíteni. Tavaly ősszel vendégül látták a gyulakutai birkózókat, idén májusban pedig a tófeji futballisták látogattak ki. A mostani falunap egyben az együttműködés első évfordulója, melyre ismételten meghívták erdélyi barátaikat.

Varga József, Gyulakuta polgármestere elmondta, minden szinten szeretnének együttműködni Tófejjel. Nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekek és a fiatalok megismerjék, léteznek olyan régiók, térségek a világban, ahol ugyanezt a magyar nyelvet beszélik. E célból szívesen fogadnának tófeji gyerekeket diákcsere keretében.

Településüket úgy jellemezte, szép természeti környezetben fekszik, közigazgatásilag öt település tartozik hozzá. A lakosok száma közel ötezer fő, 96 százalékuk magyar anyanyelvű. Az emberek többsége mezőgazdasági tevékenységet végez. A községben létesült 1952-ben az első gázalapú hőerőmű az országban, amit külföldi befektetők gyorsindítású gázturbinás hőerőművé alakítanák át. Egy másik beruházásban vízi erőmű is létesül Gyulakután.

A tófeji falunap számos szórakoztató programmal kínált igazi kikapcsolódást résztvevőinek.