Miénk itt a (Fő)tér!

Kellemes korzó és turisztikai látványosság

Ma a Fő tér egy kellemes korzó, békés pihenő- és találkahely, szép turisztikai látványosság, kitűnő rendezvényhelyszín és méltó környezete a patinás épületeknek is.

A július közepén tartott három napos fesztivál ünnepélyes téravató ceremóniáján dr. Sifter Rózsa a zalai megyei kormányhivatal főigazgatója osztotta meg gondolatait az ünneplőkkel. A szónok kiemelte: az önkormányzat régi álmát valósította meg. Egy éve a teret még gépjárművek uralták, ma egy olyan csodás köztér létesült a város közepén, ami az ókori Görögország agoráira, vagy a római fórumokra emlékeztet. A fiatalok itt találkozhatnak, a polgárok kötetlenül beszélgethetnek a helyen, amely méltó lett a település patinájához. Az egyetemi város megőrizte frissességét, amikor a közösségi tér építéséről döntött, ami a városi közélet és a nyilvánosság működésének helyszíne is. A kormány településfejlesztési céljaival is egybecseng a társadalmi, gazdasági, környezetalakító fejlesztés, mert a lakosság életszínvonala, környezeti kultúrája is úgy javult, hogy az itt élőket is bevonták a projektbe. "A tér méltó jelképe lesz a lakóhelyét folyamatosan szebbé tenni igyekvő Keszthelynek, hirdetni fogja polgárai ragaszkodását szülővárosukhoz, értékrendjükhöz, ami évszázadok óta megtartó ereje a nemzetnek" -mondta el zárásként.

Manninger Jenő országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a Főtér már néhány évtizeddel ezelőtt megérett az átalakításra, és most olyan lett, mint amilyennek Európában ki kell néznie egy köztérnek. A város jól döntött, amikor belefogott ebbe a beruházásba, s elfogadta a terveket. A megyei közgyűlés elnöke kiemelte: nincs szó túlzó beruházásról. Mértéktartó, attraktív köztér létesült. Keszthelynek szüksége volt a két ütemben zajló, hosszú évek előkészítő munkáját sikerrel egybefogó projekt felvállalására, a pályázat beadására már csak azért is, mert most már efféle, uniós támogatással együtt járó modernizációra nem nyílna lehetőség. A szónok említést tett a források megszerzésének nehézségeiről, a megvalósítás közben felmerülő akadályokról, a vitás kérdések megnyugtató elrendezéséről. Keszthely -egyedüliként a régióban- több mint 1 milliárd forint támogatást szerezve két ütemben szervezhette meg a belváros rekonstrukciót. A hagyományokat megőrizve 30 százalékkal több zöldfelületet alakítottak ki. A város főtere egyúttal a település mentális lenyomata is. A toszkán városokkal ellentétben itt nagy a zöldfelületek aránya, a közösségi tér és a rendezvényhelyszín is. A lombos fák kiültetésére pedig akkor kerül sor, ha az időjárás ezt engedi. A kritikát kiváltó építészeti megoldásokat védelmébe vevő szónok szerint minden korban megjelenik a kritika, ha valahol újat, izgalmasat alkotnak. "A viták ellenére a tér mindenkit lenyűgöz" -mondta elismerésül.

Ruzsics Ferenc Keszthely polgármestere köszöntőjében rávilágított: "nem volt gyors és nem volt könnyű az út, de végre együtt lehetünk a megszépült belvárosban. Sokat, lelkiismeretesen, a legjobb szándékkal dolgoztunk, de mégis akadtak hibák, voltak nehézségek. Számos akadályt kellett átugrani, rengeteg nehézséget legyőzni, de végül sikerült. Lehetett volna gyorsabban, szervezettebben végezni, végeztetni a munkát, aminek többször hangot is adtam. A megélt kellemetlenségek, viszontagságok ellenére is megérte, mert 80-100 évre a belváros térkialakítása megoldott lett. Aljas hazugságokra és részinformációkra alapozva Keszthelyt két ízben is rossz hírbe hozták lejáratási szándékkal, de mi nyitottak voltunk, vagyunk, mert nincs takargatnivalónk. A nagy ívű, átfogó felújítással él a tér, és Keszthely történelmet írt." - Dr. Márfi Gyula érsek, a Veszprémi főegyházmegye érseke

Steinbach József a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke és Bencze András püspök-helyettes, a székesfehérvári evangélikus egyházközösség lelkésze közösen áldották meg a Szentháromság szobrot, majd felavatták a megújult templomtornyot, a kútházat is.