Megoldandó problémák: lakhatás és álláshiány

Szerinte Keszthelyről is kényszerből ment külföldre sok száz ember, hogy munkát vállaljon. A Balaton-parti városban 133 önkormányzati fenntartású munkahely szűnt meg az elmúlt négy évben. A racionalizálási reform, a közigazgatási átszervezés az oktatástól a kultúrán át a saját cégekig rengeteg megszűnő munkahelyet érintett-húzta alá. A leépítés érintettje volt a bölcsőde, de a létszámcsökkentés nem kerülte el az óvodákat, és az iskolákat sem.

A legnagyobb helyi munkáltató, a Helikon kastélymúzeum is megvált több mint 80 dolgozójától, de a Jobbik szerint rengeteg kis- és középvállakozó adta fel a küzdelmet a magas adó- és járulékterhek miatt. A munkahelyteremtés területén az elmúlt négy évben semmi előrelépés nem történt Keszthelyen, pedig a párt "fenntartható települések programja" hatékony segítség lehetne.

Selmeczy Zsuzsanna szerint az egyetemmel közösen startolhatna egy munkahelyteremtő program és erőteljesebben – akár a regionális pénz bevezetésével- kellene támogatni a helyben élő kis- és középvállalkozókat. A Balaton-parti lepusztult állapotú szállodák (Hullám és Balaton) befektetőire sem talált még rá évek óta az önkormányzat, pedig azok, jelentős számban teremtenének álláshelyeket. A másik nagy probléma a fiatalok lakáshelyzetének megoldása. A város által fenntartott lakásállomány évről-évre apad, ami vagyonvesztést is jelent. Itt az önfenntartó települési mintát másolva egy kedvező áron kínált bérlakás-építési- és vásárlási program segíthetné a fiatalokat. Így itthon maradhatnának, gyermeket vállalnak és ezzel a katasztrofális népesedési helyzet helyben is javulna.

"Fenntartható és otthonteremtést ösztönző, átfogó lakáskoncepció kidolgozását tervezi a keszthelyi önkormányzat az ingatlanállomány fenntartható kezelése, az ezzel kapcsolatos kintlévőségek csökkentése, valamint a városban letelepülni szándékozó fiatalok otthonteremtése érdekében" – olvasható a Ruzsics Ferenc polgármester által kiadott sajtóközleményben, ami szerint: közel 320 lakás céljára szolgáló ingatlan szerepel az önkormányzat vagyonkataszteri nyilvántartásában. Ezek többsége lakott, a jelenleg 40 üresen álló lakásnak pedig majd mindegyike a mostani állapotában alkalmatlan a bérbeadásra.

Az önkormányzati tulajdonú épületek nagy része meglehetősen leromlott állapotú, ráadásul a felújításra szoruló ingatlanok sokszor műemléki és helyi védettség alatt álló épületek, a felújítási munkák így jelentős kiadással járnának, az állapotjavítás elhúzódása pedig további állagromlással jár. Néhány éve a képviselő-testület megteremtette a lehetőséget a költségelven és piaci alapon bérbe adott lakások bent lakó bérlők általi kedvezményes megvásárlására, ám ezzel viszonylag kevesen éltek.

Mindeközben csaknem százmillió forintra rúg a bérlők által felhalmozott tartozások összege, és ezek behajtása nagyon nehézkes. Különféle szociálpolitikai szempontok miatt kilakoltatásra a legritkább esetben kerül sor a felmondott bérlet esetében, így a tartozás tovább növekszik, az önkormányzat pedig nem jut hozzá az ingatlanhoz. A koncepció ezért célul tűzi ki egy olyan prevenciós rendszer kialakítását is, amely megakadályozza a lakbér- és a közüzemidíj-hátralék felhalmozódását.

A városvezetés emellett minden eszközzel támogatni kívánja a helyi közösségek erősítését, generációk együttműködését, és a fiatalok helyben maradását, ide vonzását. Ennek érdekében otthonteremtő bérlakás-program indítását vették tervbe, mellyel a város segíthet a munkát kereső fiataloknak, és közvetve a szakképzett munkavállalókat kereső, foglalkoztató cégeknek, intézményeknek egyaránt.