Felmentették a volt balatongyöröki körjegyzőt és polgármestert

A vád: valósnál magasabb összegű idegenforgalmiadó-bevételt (ifa) könyveltek el

A nyomozás, majd a bírósági eljárás a nemzetbiztonsági szolgálathoz érkezett névtelen bejelentés alapján indult. A feljelentő azt állította, hogy Győriné Szilágyi Ilona, Balatongyörök körjegyzője arra kötelezi a település szálláshelykiadóit, hogy a valósnál magasabb összegű ifa-t fizessenek be, amely által a Magyar Államkincstár nagyobb mértékű kiegészítést utal át az önkormányzatnak.

A bíróság szakértői véleményre alapozva úgy foglalt állást, hogy a szintén vádlottként szereplő két kempingüzemeltető és az önkormányzat közötti elszámolások ugyan nem voltak szabályosak, de nem volt bizonyítható, hogy ezzel hivatali visszaélést, csalást vagy közokirat-hamisítást követtek volna el. Az ügy negyedrendű vádlottja, bűnsegédként, Kiss László Tibor polgármester.

A vádiratban a Vas Megyei Főügyészség azt fogalmazta meg: a település két kempingüzemeltetőjével a körjegyző abban állapodott meg, hogy a magasabb ifa-bevallás fejében csökkentik a területbérleti díjaikat. Ezzel az önkormányzat a befolyt adóbevétel minden egyes forintját további két forinttal kiegészítő állami támogatáshoz juthatott hozzá, ami csaknem 13,6 millió forintot jelentett.

A körjegyző az eljárás során mindvégig tagadta, hogy létezett volna ilyen megállapodás, amit szerinte az is bizonyított, hogy az üzemeltetők többször maguk kérték az önkormányzatnál a területbérleti díj mérséklését vagy elengedését. A körjegyző önállóan ilyen ügyekben nem is dönthetett, ugyanakkor a képviselő-testület, illetve a polgármester és közte rendkívül rossz viszony is volt, az ellene indított, de felmentéssel zárult perek is ezt bizonyítják.

Az ítélethirdetéskor - amelyen csak a körjegyző és a harmadrendű vádlott, Réfi Antal jelent meg - elhangzott, hogy a másodrendű vádlott, Hauer József kempingüzemeltető szinte vádlóként lépett a tárgyaláson, azt állítva, hogy amennyiben nem fizet be a ténylegesnél magasabb összeget, a körjegyző ellehetetlenítette volna a működését. A harmadrendű vádlott esetében pedig azért történhetett magasabb összegű befizetés, mert nem voltak szabályosan vezetett vendégkönyvek.

A bíró az ítélet indoklása során kifejtette: a szakértő a vendégkönyvek hiányosságai miatt nem tudta kétséget kizáróan megállapítani, hogy a két kemping üzemeltetőjének bevallása és az önkormányzathoz befolyt ifa-bevétel közül melyik tükrözi a valós állapotot. Az ifa-befizetéseket az üzemeltetők ráadásul magánbefizetésként, nem pedig cégeik nevében juttatták el az önkormányzathoz.

Kiss László Tibor esetében - aki 2010-ig volt a település polgármestere - a bíróság szintén nem látta bizonyítottnak a főügyészség bűnsegédként megfogalmazott vádját, miszerint testületi döntés nélkül járult volna hozzá az egyik üzemeltetőnél a területbérleti díj csökkentéséhez.

Az ítéletet a jelenlévő két vádlott elfogadta, az ügyész három nap gondolkodási időt kért, ezért a határozat nem jogerős.