Életmóddal a magas vérnyomás ellen

Mozgás, sószegény táplálkozás, normál testsúly

– tényezők, mely fontos szerepet játszanak a népbetegség nem gyógyszeres kezelésében

– Magyarországon a teljes népesség 25–30 százaléka szenved magas vérnyomásban, amely önmagában is aggasztó adat. Sajnos az is tény, hogy a betegek száma életkor szerinti tízévenkénti összehasonlításban is egyre növekszik. Egyre több fiatalnál tapasztalható a magasvérnyomás-betegség, amely már a gyermekeknél is előfordul. Ennek okát nem tudjuk, az ezt kutató vizsgálat azonban rámutatott arra, hogy az alacsonyabb testsúllyal születő, koraszülött gyermekek között a betegség kialakulásának aránya nagyobb.

– Általában véve milyen okok állhatnak mögötte?

– Az esetek 90 százalékában nem deríthetők ki az okok, ezért is hívjuk esszenciális, vagyis ismeretlen eredetű magas vérnyomásnak. Kialakulásában azonban mindenképpen szerepet játszik a genetikai hajlam. A vizsgálatok egyértelmű családi halmozódást mutatnak: a hipertóniás betegek szüleinél 59 százalékban, testvéreinél 65 százalékban fordulhat elő a magas vérnyomás. Élettanilag egy sor hormonális és idegrendszeri mechanizmus felel a vérnyomás szabályozásáért, melyben elsődleges szerepe van a vesének. A vese betegségei éppen ezért okozhatnak magas vérnyomást, mely a cukorbetegségben szenvedőket is nagy számban sújtja, emelve a szív- és érrendszeri szövődmények kockázatát.

– Mikor beszélünk magas vérnyomásról?

– Magas vérnyomásról beszélünk, amikor a vérnyomás rendszeresen meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. Mint tudjuk, az egészséges ember vérnyomása is nő az életkorral. Korábban elfogadott volt, hogy a százhoz hozzáadták a beteg életkorát, így például normálisnak tekintették a 160 Hgmm-es vérnyomást. Ez a szemlélet ma már megváltozott, vagyis egy hatvanéves betegnél nem engedjük meg, hogy tartósan 160 Hgmm-es vérnyomása legyen. Érdekesség, hogy sok beteg mondja, megérzi, mennyi a vérnyomása. Az erre irányuló kísérletekben azonban senki sem tudta megsaccolni a pontos értéket. Egyszerűen arról van szó, hogy összefüggést lát a rosszulléte és az akkor mért vérnyomásadat között.

– Normális esetben is lehet magas a vérnyomás?

– Igen. Lelki, fizikai megterheléskor emelkedhet a vérnyomás, mely azonban nem tekinthető kórosnak. Például sportolásnál azért nő meg a vérnyomás, hogy az izommunkára több vér jusson. Viszont ellentmondásos a helyzet a lelki stressznél, amikor erre a többlet izommunkára valójában nincs szükség. A fizikai aktivitás növelése egyébiránt nagyon fontos a magasvérnyomás-betegség nem gyógyszeres kezelésében. Heti 4-5 alkalommal, pulzusszám-emelkedéssel járó testmozgás ugyanis jelentősen csökkenti a vérnyomást. A táplálkozás tekintetében mindenképpen sószegény étrend ajánlott, mivel a túlzott sóbevitel vízvisszatartó hatása növeli a vérnyomást. A túlsúly szintén kockázati tényező, ezért elengedhetetlen a testsúlycsökkentés. Ez azért is fontos, mert a normál testsúlyú betegek többségénél kevesebb vérnyomáscsökkentő gyógyszer is elegendőnek bizonyul.

– Van-e újdonság kezelésében?

– A magas vérnyomás kialakulásában vélhetően szerepet játszik a veseartériák körüli szimpatikus ideghálózat túlzott aktivitása. Ezt az ideghálózatot tudják roncsolni egy új eljárással, a veseartériákba vezetett elektromos kisütéssel, mellyel 30-40 Hgmm-el csökkentették a betegek vérnyomását. A világban már elérhető technikát hazánkban is alkalmazták néhány alkalommal. Elterjedését egyelőre gátolja, hogy nem OEP-finanszírozott a módszer.