Bővültek a nemzetiségi jogok

 Latorczai Csaba és Rigó Csaba 

Latorczai Csaba előadást tartott az új nemzetiségi törvényről 

Az "etnobiznisz" jelenség visszaszorítása, egyúttal a nemzetiségi identitás erősítése, a magyarországi nemzetiségek jogainak védelme igényelte a törvény módosítását – emlékeztetett Latorczai Csaba, aki a törvénymódosítás lényeges elemei közül a következőket emelte ki. Az új törvény értelmében nemcsak a magyar állampolgársággal rendelkezők vallhatják magukat egy adott nemzetiséghez tartozónak, hanem azok is, akik Magyarországon állandó lakhellyel rendelkeznek. A kettős nemzetiségi kötődés elismerése mellett jelentős tény továbbá, hogy a törvény kimondja: más állampolgárság felvételét a magyar állam nem korlátozza. Mint fogalmazott, sajnos vannak országok, akik ezt a jogot nem biztosítják állampolgáraiknak. A helyettes államtitkár arra utalt, hogy a közelmúltban szlovákiai magyarok veszítették el állampolgárságukat, mert felvették a magyart.

A közösségi nemzetiségi jogok tekintetében fontos előrelépés, hogy 2014-től azokon a településeken, ahol a legutolsó népszámlálási adatok szerint húsz százaléknál nagyobb arányban él egy nemzetiség, ott a helységnév, az utcanevek, a közintézmények valamint a helyben hozott önkormányzati határozatok, nyomtatványok kétnyelvű megjelentetése nem csak lehetőség, hanem immár kötelező.

Az új nemzetiségi törvény továbbá rögzíti az oktatási és kulturális intézmények létesítésének, átvételének, az anyaországgal való kapcsolattartás jogi lehetőségeit. Médiajogról is határoz, vagyis a nemzetiségeknek joguk van saját anyanyelvükön tájékozódni és tájékoztatni a tömegkommunikációs eszközök útján.

Latorczai Csaba kiemelte, hogy 2014-től az eddigi elektori rendszer helyett a helyi, a megyei és az országos nemzetiségi önkormányzatokat is közvetlenül választják meg. 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutolsó népszámlálási adatok alapján legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.

A rendezvényt Rigó Csaba kormánymegbízott nyitotta meg. Köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy Magyarországon nem a nemzetiségek asszimilálása, hanem integrálásuk, beillesztésük a cél. Az új nemzetiségi törvény még inkább esélyt teremt arra, hogy úgy váljanak egyenrangúvá egyénként és közösségként, hogy közben ne kényszerüljenek feladni eredeti sajátosságaikat, megőrizhessék anyanyelvüket és kultúrájukat.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy 2013. január elsejétől külön belügyminisztériumi engedéllyel közös önkormányzati hivatal hozható létre azokon a településeken, ahol a lakosság húsz százaléka nemzetiségi, és a lélekszám eléri önállóan vagy 2-3 település összefogásával az 1500 főt. Ha a húsz százalék megvan, de nincs meg az 1500 fő, viszont öt település összeáll, ott szintén létrehozható közös önkormányzati hivatal. A településeknek ezekben az esetekben is egy járáshoz kell tartozniuk.