Az egység és megmaradás útján

Megemlékezés a nemzeti összetartozás napján

Beszédében utalt arra, hogy a határon túl élő magyarok ma is elveszíthetik állampolgárságukat, csak azért, mert a hazához való kötődésüket a magyar állampolgárság felvételével szeretnénk kifejezni. Mint fogalmazott, a trianoni eseményeket követően a külhoni magyarságot az összetartozás ereje tartotta meg, az a láthatatlan, de szétszakíthatatlan lánc, ami minden magyart összeköt államhatárok felett, bárhol éljen a világban. A nemzeti egység tanúságtételéről rendelkezik az a 2010-ben hozott törvény, mely június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította ki.

A helyettes államtitkár azt mondta, ma már társadalmi konszenzus van a határon túl élő magyarokat érintő kérdésekben, köztük abban, hogy minden magyart megilleti a magyar állampolgárság és a hozzá kapcsolódó választójog.

Hangsúlyozta, csak is az összetartozás és az egység erején épülhet a magyarság jövője. Zalaegerszeg, mely idén ünnepli rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 130. évfordulóját, nem feledkezett meg nemzettársairól, amellett, hogy több külhoni településsel testvértelepülési kapcsolatot ápol. 1935-ben az elszakított területekre emlékezve harangtornyot emeltetett, 2001-ben pedig Trianoni emlékkövet avatott fel a város.

– Mégis van okunk a bizakodásra. A nemzeti összetartás máig szilárd ereje ugyanis arra int mindnyájunkat, hogy ne csupán az emlékezés koszorúit helyezzük el itt, de egyben hitet tegyünk az egység és megmaradás mellett – hangoztatta dr. Wetzel Tamás.

* * *

Idén 95 éve annak, hogy Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában szétszabdalták a történelmi Magyarországot. Ennek következtében Magyarország Horvátország nélküli területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada került az új határokon túlra. A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést.