A következő műsor megtekintése...(!?)

A 21. században a média a legfontosabb közösségi agora, ahol jó és rossz élmények egyaránt érhetik az embert. De mint minden agorán, itt is vannak szabályok, melyeket jól kell alkalmazni. Nemcsak azt kell megtanítani egy gyereknek, hogyan viselkedjen egy étteremben, hanem azt is, hogyan legyen tudatos élvezője, használója a médiának, a televíziós csatornáknak és az internetnek – válaszolt a beszélgetést indító kérdésre Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnöke.

É. Szabó Márta, a nagy múltú Cimbora televíziós gyermekműsor szerkesztője szerint gond az, hogy nem igazán van választási lehetősége a gyerekeknek a sok csatorna között. Értékes tartalmakra, színvonalas irodalmi és zenei műsorokra lenne szükség, mert jelenleg elég elkeserítő, hogy milyen hatások érik őket.

Süveges Gergő újságíró úgy látja, hogy sok feladatot és sok felelősséget várnak el a médiától, ami nem életszerű. Szerinte elsősorban nem a tévé vagy a rádió feladata, hogy Illyés Gyulát vagy Weöres Sándort öntsön a gyerek fejébe, hanem a családé.

A média olyan szükséges rossz, mellyel együtt kell tudunk élni, fogalmazott Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere, aki egyben utalt arra is, hogy az új magyar médiatörvényt mennyi támadás érte külföldön. Példaként említette, hogy a német médiatörvény – egyebek mellett a család védelmét is szem előtt tartva –, sokkal szigorúbb; az országban olyan műsorok, mint hazánkban, sem a közszolgálati és sem a kereskedelmi csatornákon nem lehetnek. A polgármester szerint baj az is, hogy a médiapiacon nincsen magyar tulajdonú vállalat, mely magyar tartalmakat, értékeket jutatna el nézőknek.

A véleménynyilvánítók egyetértettek abban, hogy több ezer csatornakínálat mellett a tiltás nem vezet semmire. A tudatos fogyasztásra azonban rá kell nevelni a gyermekeket, melyben a szülőknek kell jó példát mutatni. A felnőtt ne csak beszéljen a helyes értékválasztásról, hanem magatartásával mintát is mutasson!

A káros tartalmak megállításában a hatóságnak is van feladata, ezért minden törvénysértés ellen konzekvensen fellépnek – tette hozzá Szalai Annamária. A médiatanács elnöke megemlítette, hogy a korhatár-besorolás új elemmel bővült, a hat éven aluliak számára nem ajánlott kategóriával, ugyanakkor megkülönböztető jelölést kaphatnak a kifejezetten gyermekeknek szóló műsorok is.

A fórum második felében azt vitatták meg felek, vajon "miért téma” a széthullott, rosszul működő családok szerepeltetése akár az idegen, akár a magyar nyelvű médiában. Elhangzott ezzel a kapcsolatban, hogy a filmek és a tévéműsorok a társadalom értékrendjét tükrözik. A harmónia nem izgalmas; már Tolsztoj is megírta: "minden boldog család története egyforma”. Ugyanakkor nem lehet irányadó annak bemutatása, miként hullanak szét az emberi értékek. Az értékválasztás folyamatában azonban a közszolgálati médiának felvilágosító, irányító szerepet kell vállalnia.

Ahogy a cigarettásdobozokon, úgy a csatornákon is fel lehetne tüntetni a figyelmeztetést a káros hatásra: a következő műsor megtekintése szellemi és lelki leépülést okoz – osztotta meg véleményét Wéber Antal, ami nagy tetszést aratott a hallgatóság körében. Mások mellett hozzászólt a témához Regényi Béla nyugdíjas pedagógus, aki felolvasta egy vidéki napilapban 2000-ben megjelent cikkét, melyben már akkor a média fiatalokra gyakorolt káros hatásairól írt.

Dr. Marx Gyula szerint hiába a jó nevelés, a gyermekeket nem lehet megvédeni, mert korán önállósodnak. Példaként említette, hogy Angliában teljesen természetes dolog, hogy a 16 évesek elköltöznek otthonról, és leépítik kapcsolatukat szüleikkel.

Elhangzott az is, hogy nemcsak a tévés és internetes káros tartalmakkal van a baj, hanem magával a folyamatos digitális eszközhasználattal (cset, szkájp, szörf), ami rabbá, függővé teszi a gyerekeket.