Zöld és intelligens város

Milyen lesz Zalaegerszeg a 21. században

A megyeszékhely hosszú távú fejlődésében szerepet játszó tényezők közül elsőként a közlekedési infrastruktúra fejlesztését említette. A Szombathely–Zalaszentiván vasútvonal korszerűsítése, a 76-os és a 86-os főutak felújításának folytatása, az M8-as és az M9-es gyorsforgalmi utak további szakaszainak megépítése egyaránt kiemelt jelentőségű Zalaegerszeg gazdaságában, hiszen a városban működő cégek könnyebben eljuthatnak nyugat-európai megrendelőikhez. A polgármester szólt arról is, hogy a meglévő négy mellé egy új, négyszáz hektáros ipari parkot kívánnak létrehozni a régi lőtér környékén. Ennek lehetőségét az adja, hogy a megyeszékhely 7,2–7,5 milliárd forintot használhat fel gazdaságfejlesztésre a 2014–2020-as uniós időszakban.

A polgármester úgy vélekedett, a 21. század legfontosabb iparága az ipari elektronika lesz. Éppen ezért kitörési pont lehet a város gazdasága számára a már hagyományokkal rendelkező gépipar és elektronikai ipar továbbfejlesztése, továbbá az autóipari beszállítói tevékenység megerősítése, a feldolgozó- és a könnyűipar térnyerésének segítése, valamint a turizmus fejlesztése. Ezt szolgálja az innovációra épülő kutatásfejlesztés. A méréstechnika és gépipari gyártástechnológia terén büszkélkedhet kiváló eredményekkel a zalaegerszegi Technológiai Centrum, melynek munkájába mérnökhallgatók is bekapcsolódnak. A tudásalapú gazdaságfejlesztésben szerepet játszik a három felsőoktatási intézmény is, ahol magas színvonalú képzés zajlik. A polgármester kiemelte, az országba elsőként önkormányzati tulajdonú hitelintézetet alapítottak. Az Első Egerszegi Hitel Zrt. fejlesztési, beruházási forrásokkal segíti a város kis- és középvállalkozásait.

Gyutai Csaba az ökováros program céljai kapcsán arról beszélt, hogy zöld és intelligens Zalaegerszeget szeretnének, ahol a kultúrára, mint fontos városfejlesztő tényezőre szintén építhetnek.

Az előadást követően dr. Gyimesi Endre nyitotta meg a "Mit adott Zalaegerszegnek az olajipar?" című kiállítást, mely a zalai kőolajipar fejlődését mutatja be. A levéltári miniszteri biztos elmondta, amikor felfedezték kőolajmezőket, Dél-Zala volt a kitermelés központja. 1951-ben tárták fel a nagylengyeli mezőt. A magas bitumentartalmú olaj szállítási nehézségei miatt döntöttek úgy, hogy 1952-ben finomítót létesítenek Zalaegerszegen. Az olajipar nagyon sok embernek biztosított munkát, emellett kedvezően hatott az építőiparra, ezzel a város is fejlődött.